Ebben a korban a kicsik még jobban kötődnek személyekhez, mint a sportághoz, ezért nagyon fontos, legalább itt legyenek ismerős arcok között, mivel eleve hatalmas változás az életükben az óvodából az iskolába való átmenet. A kézilabda még itt is sokáig csak másodlagos. Továbbra is a játék szeretete, a játék megismerése az elsődleges, azzal a kiemelt céllal, hogy az alapmozgásokat (futás, ugrás, dobás) már kicsit "kézis" irányba terelgetjük. Természetesen mindent játékos formában végeznek a leendő sportolók, a fizikai képességek fejlesztését ebben a korosztályban a minimális szinten tartjuk. Magával a kézilabda játékkal, csak a második félévtől ismertetjük meg őket igazából. A Magyar Kézilabda Szövetség versenyrendszere a kisiskolás bajnokságok kezdetét minden év februárjára írja ki. A 3+1-es szivacskézilabda versenyek fő célja nem a győzelmek hajszolása, arra nagyon ráérnek még ezek a gyerekek, hanem az élményszerzés, ismerkedés a sportággal, a többi kézissel. Ezekből a találkozókból alakulhatnak ki életre szóló kötődések, barátságok.
Az így kialakuló 10-10 csapatos csoportokban ismét játszik mindenki mindenkivel, de akik már az alapszakaszban játszottak, mert azonos csoportban voltak, azok nem játszanak újra, hanem áthozzák az alapszakaszból az egymás elleni eredményeket. Így a rájátszásban, tavasszal, mindenki öt másik csapat ellen játszik oda-vissza. Így az NB I/B-ben már nem lesz két bajnok, csak egy. A bajnok és az ezüstérmes feljuthat az első osztályba, a 15-20. helyezettek, összesen hat csapat, pedig kiesik. A 11-14. helyezettek osztályozóra kényszerülnek - elvileg tehát akár a komplett alsóház kieshet, bár ez elég valószínűtlen. Így a 2022/23-as évben már csak 16 csapat szerepel a másodosztályban. Tavaly enyhítették, most ismét szigorítják az NB I-es klubok másodosztályú csapataiban való szereplési lehetőséget: a férfiaknál 2001-es, a nőknél 2003-as születésű, vagy fiatalabb játékosok játszhatnak le. Ennek megfelelően hivatalosan ezeket a csapatokat U21 ill. U19 névvel látják el. Az NB I/B szabályai közül is törölték a külföldi játékosokra vonatkozó korlátozásokat.
Ez egyben azt is jelenti, hogy, ha ez a két-két klub a választását összehangolja, ők határozhatják meg az egymás elleni meccseik időpontját - vagy legalábbis azt, hogy mely fordulóban kerüljön azokra sor. A többieknek pedig sorsolnak egy-egy számot. A tavalyi eseményekhez igazodva pontosabban leszabályozták, mi a teendő klubok egyesülése, szétválása esetén. Megmarad az az idén bevezetett szabály, miszerint az első osztályú kluboktól pontokat vonnak le, vagy adott esetben akár ki is zárják őket a bajnokságból, ha tartozást halmoznak fel a játékosaik, edzőik felé. A szabály lényegében az előző évivel azonos, pár kisebb technikai módosítás került bele, többek közt, hogy a pontlevonás átcsúszhat a kövekező szezonra is, ha úgy alakul. Kettős versenyengedélyt (ezzel egy játékos szerepelhet párhuzamosan egy első és egy másodosztályú csapatban) a tavalyihoz képest egy évvel magasabb életkorig lehet kérni: a férfiaknál 2000, a nőknél 2001-es születésű játékosok kaphatnak ilyet. Fontos változtatás, hogy, egy apró ktételtől eltekintve, immáron korlátozás nélkül szerepelhetnek külföldi játékosok és edzők az NB I-es kluboknál.
A Magyar Kézilabda Szövetség kiadta a következő szezonra szóló bajnoki versenykiírást. Szokás szerint a szabályok zöme elsősorban, vagy akár kizárólag, a klubok ügyintézőit, technikai vezetőit érinti. Hiszen ugyan miért is érdekelné az egyszeri szurkolót, hogy pontosan melyik napon hány óráig bezárólag kell az MKSZ felé lejelenteni egy mérkőzés kezdési időpontját? Cikkünkben igyekeztünk kigyűjteni a szélesebb közvélemény számára is érdekes változtatásokat. NB I Az első osztályú bajnokságok (férfi és női) lebonyolítása érdemben nem változik. Az olimpia miatt a szokásosnál kicsit később, szeptember közepén kezdődnek a bajnokságok, az utolsó fordulók ezzel együtt is a férfiaknál és a nőknél is májusra vannak kiírva. Ha figyelembe vesszük hogy a 2020/21-es szezonban a rengeteg elmaradt mérkőzés miatt a tervezett 26-nál jóval több játéknap került a naptárba, és így is sikerrült a bajnokságot (ill. a férfiaknál az alapszakaszt) május végéig befejezni, önmagában a kicsit későbbi kezdés nem okozhat komoly problémát.
Mivel a két megelőző szezon is eredményhirdetés nélkül ért véget, a szövetség saját hatáskörben választja ki, mely 28 csapat indulhat az ifjúsági ill. serdülő bajnokságok első osztályaiban. A versenykiírás előre jelzi, hogy 2022/23-tól változni fog a korosztályos bajnokságok rendje, de erről a pontos döntés novemberben várható. A korosztályos másodosztályú bajnokságokban 24 csapat vehet részt, szintén központilag jelölik ki, hogy melyek. Egyéb tekintetben a lebonyolítás változatlan. A harmadosztályt majd aszerint rendezik, hogy hány csapat ad be nevezést. Az ifjúsági korosztály a férfiaknál 2002, a nőknél 2003 és a későbbi évjáratok, a serdülő pedig 2004 ill. 2005. Összefoglaló Két viharos szezon után az MKSZ bízik abban, hogy a 2021/22-es bajnokságok már a terv szerint lejátszhatóak. Igaz, az optimizmus egy éve ilyenkor is megvolt, aztán elég hamar szertefoszlott. Bízzunk abban, hogy ezúttal tényleg nem lesz szükség komolyabb utólagos igazításokra. A szövetség minden bajnokságban a szokásosnál két héttel későbbre, július 15-re tűzte ki a nevezési határidőt, különösen az alsóbb osztályú, ill. korosztályos bajnokságokban jöhet ez jól mindenkinek, hogy átgondolja a helyzetét.
U8-as csapatunk egyébként nagyon ügyesen játszott azon a két mérkőzésen, ami jutott nekik ebben a szezonban. A vírus okozta probléma ebben az esetben abban is megnyilvánul, hogy a bajnokságra benevezett 15 játékosunkból csak 8 léphetett pályára, a többieknek ki kell majd várniuk a következő szezont, hogy megmutathassák oroszlánkörmeiket a kézilabdapályán. 😊 Folytatása következik!
Újdonság, hogy a mérkőzésekre benevezett játékosok listáját egy órával a kezdés előtt véglegesíteni kell, utána azon már nem lehet változtatni. Ez eddig csak az országos televíziós csatornákon közvetített meccsekre vonatkozott, ezentúl minden NB I-es bajnokira. NB I/B A másodosztály mezőnye tovább szűkül, a 2021/22-es szezonban már csak húsz csapat szerepel, a férfiaknál és a nőknél is. A kiesési/feljutási szabályok pedig arról árulkodnak, hogy az ezt követő szezonra további csökkenést tervez a szövetség. Ebben az osztályban jelentősen megváltozik a lebonyolítás, lesz külön alapszakasz és rájátszás. Az alapszalaszban, a korábbi évekhez hasonlóan, földrajzi alapon keleti és nyugati csoportokat képeznek, 10-10 csapattal. Az alapszakasz tehát így 18 fordulóból áll. Ezeket azonban nem őszi-tavaszi rendszerben játsszák, hanem ősszel lemegy 12, majd tél végén a fenmaradó 6 forduló. Ezt követően mindkét csoportból az 1-5. helyezettek kerülnek a felső-, míg a 6-10. helyezettek az alsóházi rájátszásba.
Kerékgyártó Zsolt, az Alba Fehérvár KC utánpótlás szakmai igazgatója által bemutatjuk utánpótlás korosztályainkat, azok edzőit, és röviden értékeljük az idei munkásságukat is. Elsőként a Gáspár Gabriella -, Blejánné Csernus Krisztina - és Siti Eszter vezette korosztályok bemutatásai következnek. A kézilabda, mint az egyik legdinamikusabban fejlődő csapatsportág, így megkívánja, hogy már a legkisebbekkel is időben megismertessük az alapokat. Természetesen ez még nem kimondottan sportág specifikus képzés - nem is csak csupán lányoknak oktatjuk - inkább labdás ügyességfejlesztés. Gáspár Gabriella nagyszerű munkát végez az óvodásokkal, a létszám is nagyon biztató. Büszkék vagyunk rá, hogy Gabi 5 délutáni és 4 délelőtti székesfehérvári csoportjában, valamint Iszkaszentgyörgyön közel 200 gyermekkel foglalkozik rendszeresen. Az ovisok korosztályát követően Blejánné Csernus Krisztina és Siti Eszter edzők munkája kerül előtérbe: Kriszta és Eszti veszik át a Gabitól érkező gyermekeket, mégpedig úgy, hogy tavasszal már ott vannak az edzéseiken, elkezdik az ismerkedést.
Kell A Férfi Könyv, 2024