Hormonpótlás a menopauza körüli időszakban A menopauza időszakát többféle kellemetlen tünet is kísérheti, mint például hőhullámok, kipirulás, izzadás, szapora szívdobogás, gyakori fejfájás, hüvelyszárazság. A hangulati élet szintén megváltozik: a menopauzás nő ingerlékennyé, labilissá és depresszióssá válhat, koncentrálóképessége csökkenhet, emellett alvászavarok is jelentkezhetnek. Mindezek a tünetek előnyösen befolyásolhatóak a menopauza miatt kieső hormonok kívülről történő bejuttatásával, vagyis a hormonpótlással. Hormonpótlásra minden esetben csak egy előzetes megbeszélést és egy részletes kivizsgálást követően kerülhet sor. Nőgyógyászati szakrendelésünkön egyaránt mérlegeljük a hormonpótlás mellett és az ellene szóló érveket: a menopauzás nők többségénél nyugodtan meg lehet kezdeni a kezelést, amely történhet egy komponensű vagy összetett hormontartalmú tablettákkal, bőrön át felszívódó tapasszal, krémmel vagy a hüvelyen át a szervezetbe kerülő géllel, hamarosan szájsprayvel. A hormonpótlás alkalmazását kizáró ok lehet például az, ha Önnél thrombózishajlam, hematológiai vagy daganatos megbetegedés, vagy súlyos cukorbetegség áll fenn.
Trombózishajlam-szűrés Hazánkban nagyjából 7 százalék körüli az öröklött trombózishajlam előfordulásának gyakorisága, 100-ból így körülbelül 7 hölgynél lesz ellenjavallt a trombóziskockázatot növelő gyógyszeres fogamzásgátlás alkalmazása. Fiatal lányok esetében javasolható, hogy mielőtt gyógyszeres fogamzásgátlásba kezdenének, végeztessék el azokat a génmutációs vizsgálatokat, amelyekkel egyszerűen és gyorsan megállapítható az öröklött trombózishajlam. Klinikánkon az alábbi génteszteket végezzük az öröklött trombózishajlam kimutatására: Leiden-mutáció kimutatása: Az öröklődő trombózishajlam mintegy 80 százalékban egyetlen elváltozáshoz köthető, az V. véralvadási faktor úgynevezett Leiden-mutációjához. A hajlamot mindkét szülőtől, apai és anyai oldalról is örökölhetjük. Egyik oldalról örökölve 8-szoros, mindkét oldalról örökölve azonban már 80-szoros a kockázata a mélyvénás trombózisnak, függetlenül az egyéb kockázati tényezőktől. Az MTHFR gén mutációjának kimutatása: a vér emelkedett homociszteinszintje szintén növeli a trombózis kialakulásának kockázatát.
Úgy szabályozzák a vérrögképződés ütemét, hogy a vérrögök csak azokon a helyeken képződjenek, ahol maga a sérülés van. Alacsony szintjük örökletes trombózishajlamot okoz. Anti-thrombin III: a véralvadási folyamatok szabályozásában játszik fontos szerepet. Számos véralvadási faktor (thrombin és a IX, X, XI, XII faktorok) hatását gátolja, hogy a túlzott mértékű alvadást megelőzze. Prothrombin: a máj által termelt véralvadási faktorok egyike. A Prothrombin idő (PI) teszt azt méri, hogy mennyi időbe telik, amíg az alvadék kialakul a vérmintában. A PI teszt a véralvadási faktorok egységes funkcióját, továbbá a szervezet, megfelelő időn belüli alvadék létrehozó képességét vizsgálja. APTI: aktivált parciális thromboplasztin idő, mely a véralvadási kaszkádutak működőképességét vizsgálja. Az úgynevezett véralvadási kaszkád alkalmas a sérült szövetek, illetve sérülések, vérrög képzés útján történő lezárására. Ez a gyógyulást segíti elő. Egy, vagy több véralvadási faktor szerzett, vagy öröklött hiánya a faktorok abnormális működését idézi elő.
A duzzanat folyadék felgyülemlés (ödéma) miatt alakul ki, ami kezeletlenül később fekélyek kialakulását okozhatja. A tüneteket tapasztalva mielőbb keressünk fel sürgősségi ellátó helyet.
Szintje a vörös vértestek fokozott lebomlása, májbetegségek és epeelfolyási akadály esetén emelkedhet. Össz-bilirubin normál értéke: 5 – 17 umol/l (3 – 10 mg/l) között. Alkalikus foszfatáz: a májban, illetve azokban a sejtekben van jelen nagyobb mennyiségben, amelyek a csontokat alkotják. Alkalikus foszfatáz felnőtt normálérték: 40-115 U/l GOT (glutamát-oxálacetát aminotranszferáz): az aminosavak anyagcseréjénél közreműködő enzim. Normál esetben kis mennyiségben van jelen a vérben, szervi károsodás esetén azonban értéke megemelkedik. Alacsonyabb GOT értékkel várandós kismamáknál találkozhatunk. Normál értéke nőknél 18-31 U/l, férfiaknál 18-33 U/l. GPT (glutamát-piruvát aminotranszferáz): a májsejtekben termelődő enzim, ami az ott bekövetkezett károsodásokat mutatja. Normál esetben ez is kis mennyiségben van jelen a vérben, károsodás esetén emelkedik. Normál értéke nőknél 7-30 U/l, férfiaknál 10-55 U/l. GGT (gamma-glutamil-transzferáz): a máj, a hasnyálmirigy és a vesék által termelt enzim.
Ebben az esetben nem beszélhetünk stabil alvadékképződésről, azaz fokozott vérzés vagy alvadás következhet be. Prothrombin gén mutáció: olyan genetikai eltérés, mely trombofíliához (trombózis hajlam) vezet. A vizsgálathoz éhgyomor szükséges, az eredmény a vizsgálatot követő 20. munkanap után készül el. Első fogamzásgátló tabletta felírása előtti laborvizsgálat (trombózis gyanú) Minden Medicover klinikánAKCIÓ 55 000 Ft
Trombózis egy olyan betegség, mely során a vénákban vérrög (trombus) képződik, ami részben vagy egészében elzárhatja a vér útját. A vérrögök kialakulását a vér alvadási zavara okozza. A vérrögök a keringési rendszer különböző területein keletkezhetnek, leggyakrabban azonban a mélyvénákban alakulnak ki, jellemzően az alsó végtagon, mivel itt a vérkeringés könnyebben lelassulhat. Vérrög kialakulhat a felső vénákban is, ez azonban többnyire ártalmatlan és könnyen kezelhető. Ha a keletkező vérrög lazán kapcsolódik az érfalhoz, könnyen leválhat és a levált vérrög (embolus) elkezd sodródni a vérárammal. A levált vérrög akkor okoz komoly problémát, ha egy szűkebb érszakaszhoz érkezve beékelődik és elzárja a vér útját. Ilyenkor embólia alakul ki. A láb vénáiból leváló vérrögök általában keresztül jutnak a szíven és a tüdőben zárnak el egy vagy több artériát, tüdőembóliát okozva. A trombózisra utaló tüneteket fontos, hogy komolyan vegyük, hogy a nagyobb baj megelőzhető és elkerülhető legyen. A leggyakoribb tünetei a feldagadt, piros, érintésre érzékeny, meleg végtag, ami legtöbbször a lábfej, boka, vagy a comb környékén jelentkezik.
Az V. véralvadási faktor Leiden-mutációja A mélyvénás trombózis, vagyis a vénák vérrögösödése a hazai népesség gyakori megbetegedése. Elsősorban az alsó végtag nagy vénáiban alakul ki, s a vérrög elzárhatja a véráram útját. Ha a vérrög leszakad és továbbsodródik, bekerülhet a tüdőbe, agyba, egyéb szervekbe (embólia), amely súlyos következményekkel jár. A mélyvénás trombózisban, illetve ennek következményeként tüdőembóliában szenvedő betegek mintegy ötödében az V. véralvadási faktor génjének mutációja, a Leiden-mutáció miatt alakult ki a szervezetben a fokozott trombózishajlam. Az öröklődő trombózishajlam 80%-ban ehhez az elváltozáshoz köthető. A Leiden-mutáció esetében a trombózishajlam már heterozigóta formában (amikor a gén két példánya közül csak az egyiken van mutáció) is megnyilvánul: az ilyen személyeknek kb. 8-szor, míg a homozigótáknak (akik mindkét génpéldányon hordozzák a mutációt) kb. 80-szor akkora a kockázata mélyvénás trombózisra, mint az átlag népességnek, ha semmilyen más további kockázati tényező nem áll fenn.
Kell A Férfi Könyv, 2024