A birtokok aránya egy-egy szandzsákban erősen változó volt. század közepén a határ közeli nógrádi szandzsákban a birtokoknak mindössze 19%-a volt hász-birtok, a budai szandzsákban 59%-ot, a szegediben 64%-ot tettek ki. [8] A birtokokat a szultán meghatározatlan időre adta ki, így ez a rendszer biztosította a hivatalnokok és a szpáhik állandó tettrekészségét. [9] Ugyanakkor a birtokok a bizonytalan jövő miatt rablógazdálkodást folytattak. A Hódoltság legmagasabb rangú hivatalnoka, a budai pasa évi 800 000 - 1 100 000 akcsés jövedelmet biztosító birtokokkal rendelkezett, [10] melyhez Nógrádtól egészen Szendrőig tartoztak falvak. A Buda közeli falvak természetben, a távolabb fekvő települések pénzben fizették járandóságukat. [11] A szandzsákbégek 200-400 ezer akcsés, [12] a központi szervezetben a pasa után következő pénzügyi defterdár 150 000, a birtok-defterdár körülbelül 72 000 akcsés jövedelemmel rendelkezett birtokairól. [11] A körzeti kádik általában csupán napi 30-70 akcsés fizetést kaptak, míg a budai kádi napi 500 akcsék kapott munkájáért.
[J 12][14] A defterdárok vezették az adókönyveket, és csak jelenlétükben lehetett kinyitni a szultáni kincstárat. Ők határozták meg a birodalom pénzügyi politikáját is. A fő defterdár a ruméliai volt, aki egyben a birodalom pénzügyeinek legfelsőbb felügyelői tisztét látta el. A díván ülésein – bár leülniük nem szabadott – részt vettek még az udvari futárok, a müteferrikák, valamint a csausok (alacsonyabb rangú futárok) főnöke, továbbá több kapus, és dívántitkár. A janicsárok agája a birodalom biztonságáról gondoskodott. Az ülés protokolláris jellegét az udvarmester, a tesrifádzsi felügyelte. A kádiaszkerek vallásjogi és világi kérdésekben döntöttek, és kikérhették a legfőbb vallásjogi méltóság, a sejhüliszlám (az iszlám vénje) véleményét, aki ugyan nem volt a díván tagja, de véleménye döntő volt vallási kérdésekben. A sejhüliszlám a birodalom első muftija volt, és a szultán nevezte ki. A nisándzsi (főkancellár) diplomáciai leveleket fogalmazott, illetve a kinevezési okmányok és hivatalos okiratok hitelesítését végezte a szultáni tugrával.
De tulajdonképpen az egész magyarországi iszlám kultúra is csaknem nyomtalanul szertefoszlott. Ez merőben más, mint a tőlünk délkeletre fekvő balkáni területek (például a bosnyák, szerb, bolgár térségek) hódoltságból való felszabadulása utáni helyzetkép. Amíg ezen területeken az iszlám vallás és szellemi hatások mélyebben és tartósabban beolvadtak a helyi kultúrákba – zömmel vallásként is megmaradva – Magyarországon ez a kulturális áramlat csak tünékeny intermezzót jelent. Az ország korabeli alapvetően nyugat-európai kultúrszellemisége mellett szerepet játszott ebben a hódoltsági részek elnéptelenedése, s a "végek" területén végbemenő folytonos harcok okozta pusztítások és ennek okán a lakosság alapvetően ellenséges magatartása is. Építészeti emlékek A másfélszázados, a korábbi helyi hagyományoktól teljesen elütő építészet maradványainak számbavételekor a következő főbb építészeti feladatokat és ezek megmaradt emlékeit szükséges kiemelni: 69 Szakrális építészet Már a városok külső képének karakteres átformálását okozó hatása miatt is, a muszlim imahelyek (mecset, dzsámi, minaret), és temetkezési emlékhelyek (türbe) kívánják az elsődleges figyelmet.
Látom, hogy az emberek összefognak körülöttünk, érdeklődnek a hogylétünk felől, azaz foglalkoznak velünk. Nem vagyunk egyedül. Ez rengeteg erőt ad. Az erő pedig kell ahhoz, hogy ezt az utat tovább tudjuk folytatni és végig tudjuk vinni. A gyerekek belőlünk merítik az erőt a gyógyuláshoz. Fognunk kell a kezüket és menni előre pozitívan, vidáman. Együtt jóban és rosszban is. Bízunk benne, hogy Márk hamarosan csak egy rossz álomként tekint vissza életének erre a periódusára. Alapítványunk nevében őszintén kívánjuk, hogy az élet milliónyi boldog pillanattal ajándékozza meg Őt a jövőben, mely segít elfeledni a nehézséennyiben Ön is szeretné támogatni a leukémiás és daganatos gyermekek gyógyulását, akkor az Adója 1% -nak és Online Adomány felajánlásával teheti meg!
Kell A Férfi Könyv, 2024