Az ajánlólevele alapján az Apponyi család rábízta a kastély új tetőzetének a megépítését. Feller építész az új tetőzeten igen sok díszítést alkalmazott. A kastélytetőt Franciaországból származó színes mozaikpalával fedte be, mely ma már nem látható. Apponyi Sándor 1925. április 18-án, életének 82. évében elhunyt. Végrendeletében a kastélyt feleségére, Esterházy Alexandra grófnőre hagyta. A kastélyban lévő híres könyvtárát még életében az Országos Széchenyi Könyvtárnak ajándékozta. A grófnő az örökséget, a lengyeli uradalmat, a kastélyt teljes berendezésével 1926-ban a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta, mely 1927. január 1-jén került a Múzeum kezelésébe. A grófnő 1930. október 15-én bekövetkezett haláláig a kastélyban élt. A grófnő halála után a kastély berendezési tárgyait a Magyar Nemzeti Múzeum Budapestre szállította, ahol 1934-ben árverésre került. A kastély ettől az időtől kezdve teljesen üres volt. Az üresen álló kastélyt a Magyar Nemzeti Múzeum nem tudta kellőképpen hasznosítani.
2088)A lengyeli Hungarica-gyűjtemény híre gyorsan terjedt a tudomány művelői és pártolói körében. Apponyi Sándor lehetővé tette az érdeklődők számára, hogy könyvtárát használják, így a szelíd tolnai dombok közt megbúvó kastély lassan tudományos zarándokhely lett. A nagyközönség is megismerkedhetett a gyűjtemény kincseivel az Iparművészeti Múzeum által 1882-ben rendezett kiállításon, melyen a gróf 51 kötettel szerepelt, köztük számos ősnyomtatvánnyal, valamint 16–18. századi magyar vonatkozású ritkaságokkal. Ezeknek nem csupán tartalmuk volt rendkívül értékes, hanem korabeli vagy újabb művészi kötésük is. Apponyi Sándor ugyanis nagy gondot fordított a könyvek állapotára, csonka példányt csak akkor vett meg, ha végképp nem sikerült teljeset találnia. A kötetlen példányokat kora legkiválóbb angol és francia könyvkötőivel köttette be, így az egyes darabokat csupán kézbe venni is esztétikai élvezet. Isotta Nogarola arcképe az Apponyi Sándor és Ábel Jenő által 1886-ban kiadott összes műveinek címlapja előtt (Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára, S 5302)Isotta Nogarola Jacobus Philippus de Bergamo De claris mulieribus (Ferrara, 1497, Laurentius de Rubeis) című művében (OSZK Régi Nyomtatványok Tára, Inc. 159)Ugyancsak sok, küllemre is szép kötetből áll ún.
Apponyi Albertről van szó, a 1920-as trianoni magyar küldöttség vezetőjéről, miniszterről, aki a Lengyelben álló kastély utolsó urának, Sándornak volt a másod-unokatestvére. Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
Ekkoriban került sor a lengyeli kastély átépítésére, komfortosabbá tételére is. 1881-ben egy fiatal, tudós plébánost, Wosinsky Mórt helyeztek Lengyelre. A plébános egy véletlen felfedezésből kiindulva 1882 és 1889 között ásatásokat folytatott a gróf birtokán annak támogatásával. Fáradozásai eredményt hoztak: sikerült feltárnia egy újkőkori sáncrendszert, melyet a környéken újabb feltárások követtek s mindez "Lengyeli kultúra" néven vált ismertté. A leletek egy része a Nemzeti Múzeumba, másik részük pedig a két tudós férfi által 1895-ben alapított Tolna Vármegye Múzeumába került. [1] A gróf 1886-ban Ábel Jenővel közösen megjelentette nagyanyja felmenő rokonai: Isota Nogarola, Angela Nogarola és Zenevara Nogarola irodalmi munkásságát (Isotae Nogarolae Veronensis opera quae supersunt omnia I-II. Budapest-Bécs 1886. ) Ebben a tudós humanista nők műveit, levelezését gyűjtötték össze. 1903-ban királyi tárnokmesterré nevezték ki, 1905-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia is tiszteleti tagjává választotta.
Korabeli híradás a mohácsi csatáról. A kötet első tulajdonosa Ferdinando Colombo volt (OSZK Régi Nyomtatványok Tára App. 1656)Bár Apponyi külföldön élt, gyűjteményének gyarapítása során kapcsolatban állt magyarországi szakemberekkel, tudósokkal is, s figyelemmel kísérte a kor hazai tudományos életét. 1868-ban a Magyar Tudományos Akadémián Toldy Ferenc mutatta be őt a hallgatóságnak, akik egy addig ismeretlen Sztárai Mihály mű nyomtatott kiadásának megtalálójaként üdvözölhették. A lengyeli (Tolna megye) Apponyi kastély egykor A lengyeli (Tolna megye) Apponyi kastély ma A lengyeli (Tolna megye) Apponyi kastély egykor és ma 1876-ban meghalt az édesapja, s ekkor úgy döntött, visszavonul a diplomáciai pályától, s igazi szenvedélyének, a tudományos kutatásnak és a könyvgyűjtésnek szenteli életét. A Tolna megyei Lengyel községben levő kastélyába költözött, ott helyezte el azóta már híressé vált könyvgyűjteményét is. Visszavonulása előtt tett még egy utolsó kísérletet a politikai pályán, az egyik választáson képviselőjelöltként indult a kölesdi kerületben, de nem kapta meg a szükséges szavazatokat.
10 számú pályázaton, így itt is új nyílászárók vannak. Az épület szigetelése is megvalósult, így javítva energetikai helyzetén. A gépudvarban, az épület közvetlen környezetében kialakításra került egy "birkahodály", ahol néhány birka legelészik nap, mint nap. Az épület körül füves udvar és betonos terep is található, lehetőség van főzésre, vagy játékra.
Westell antikvárius Apponyi visszaemlékezése szerint két shillinget kért Laskai Osvát Biga Salutis című munkájáért. A kezdeti bizonytalan lépéseket nem egyedül kellett megtennie, környezetének bibliofil, könyvismerő tagjai segítették gyűjtési szokásainak kialakulását. Emellett fejlesztették könyvészeti ismereteit is. Ilyen volt sir Moncton Milnes a magyar szabadságharc egykori lelkes támogatója, az 1853-ban létre jött Philobiblon Society egyik alapító tagja és elnöke is. [5]Kálnoky Gusztávot, a későbbi külügyminisztert, nem csupán aukciós, antikváriumi beszerzéseire kísérte el az ifjú gyűjtő. Kálnoky adta az ötletet, hogy az egy szakterületre tartozó munkák beszerzésére összpontosítson. [6] A hungarikák iránti vonzódást elősegíthette egy másik barát, a British Library könyvtárosa, a Magyar Tudományos Akadémia kültagja, Thomas Watts is. Nem véletlen ez, hiszen a British Museum gyűjteményében két Corvinát[7] is felfedező tudós a magyar történelem, nyelv és irodalom elkötelezett híve volt.
Érdekesség, hogy ez az épület 1891-től a gróf Apponyi Sándor által alapított kisdedóvónak adott helyett és egy kisebb múlt század eleji szünettel a mai napig is óvodaként szolgál. Apponyi Antal halála után három fia felosztotta maga közt a számos falut magába foglaló hatalmas birtokot. A császári-királyi kamarás tisztet betöltő József kapta Lengyelt és környékét. 1824-29 között ő építette a láda által bemutatni kívánt igen reprezentatív kastélyt, klasszicista stílusban. A munkák nagy részét az uradalomhoz tartozó Lengyel, Kisvejke, Mucsi és Závod jobbágyai végezték. A kor szokása szerint az épület magán hordozta az év jegyeit: a 4 évszakot 4 ajtó, a 12 hónapot 12 kémény, az 52 hetet 52 szoba és a 365 napot 365 ablak szimbolizálta. A későbbi átalakítások ezeket már nem vették figyelembe, így lehet, ma csalódik az, aki nekilát megszámolni az ablakokat. A kastélyban helyet kapott egy nagyobb méretű kápolna is, mely a falu népét befogadva mise tartására is alkalmas volt, míg meg nem épült a kegyúri templom Lengyel központjában.
Kell A Férfi Könyv, 2024