[23] A Gytv. § b) pontjának vizsgálatakor – a fentebb kifejtettek szerint – nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy a 2022. évre meghirdetett "Becsület Napja" rendezvény időpontjának (és utóbbi évekbeli helyszínének) a perbeli gyűléssel való azonossága miatt felmerül annak közvetlen veszélye is, hogy a gyűléshez olyan személyek csatlakoznak, akiknek magatartása folytán a látszólag nem tiltott célú gyűlés tiltott célúvá válik. Az alperesnek és a Kúriának erre a szempontra is tekintettel kellett értékelnie a bejelentéskor rendelkezésre álló körülményeket. E körülményeket a keresettel támadott határozat is sorra vette, különös tekintettel a felperes nyilatkozataira, a … honlapjáról származó adatokra, az alperes közvetlen tapasztalatain alapuló információkra a korábbi "Becsület Napja" rendezvényeken történtekről, valamint a társszerv minősített adatot tartalmazó, … számú tájékoztatására, amelyet a peres eljárás során a Kúria eljáró tanácsa is megtekintett. Mindezek a felperesi okfejtéssel szemben nem puszta hipotézisek, feltételezések, hanem olyan bizonyítékok, amelyek egyértelműen alátámasztják annak közvetlen veszélyét, hogy a bejelentett gyűlés a nemzetiszocialista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, és ezáltal alkalmas a köznyugalom megzavarására.
Az alperesnek ezért azzal is számolnia kellett, hogy a bejelentéskor tiltott célra irányuló vagy megtartása esetén valószínűsíthetően azzá váló gyűlést a Gytv. § (1) bekezdés d) pontja alapján kötelezően fel kellene oszlatni. Ha alapos oka volt ezt feltételezni, akkor meg kellett állapítania, hogy a gyűlés tiltott célra irányul, és annak megtartását meg kellett tiltania. [21] A felperes kereseti érvelésével szemben a Kúria megállapította, hogy az alperes a tényállást a Gytv. §-ának alkalmazásához elengedhetetlen, releváns körben az Ákr. 62-64. §-ainak is megfelelően tisztázta, döntését bizonyítékokkal alátámasztotta. A felperes bejelentésben és az egyeztetés során tett nyilatkozatait nem hagyta figyelmen kívül, hanem azokat a többi, rendelkezésére álló adattal is összevetve értékelte, és így tette meg a megállapításait. Határozatát az Ákr. 81. § (1) bekezdése által megkívánt (szükséges és elégséges) mértékben meg is indokolta. [22] Az alperes – a Gytv. § a) pontja körében – arra a következtetésre jutott, hogy a gyülekezés időpontja olyan nap, ami a nemzetiszocialista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet.
A korabeli hírekről itt olvashatnak: Budapest ostroma a sajtóban Ha beírják a február dátumokat, napi rendezésű híreket találnak ebből az időszakból. 1945. február 11-i tudósítások A Kisgellérthegy és a Vár között nagy harcok vannak Berlin, február 10. - Budapest hős védőőrségének megint nagyon kemény harcokat kellett megvívnia. Súlyos tüzérségi és gránátvető előkészítés után a bolsevisták újból támadtak nyugat és délnyugat felől. Minden talpalatnyi földért küzdve a Déli pályaudvar közepéig nyomultak elő a bolsevista csapatok. A Kis-Gellérthegy körül, valamint a Kis-Gellérthegy és a Vár között elkeseredett harcok tombolnak. (Győri Nemzeti Hírlap, 1945. február 11., 1. oldal) Keleten és Nyugaton erősödik a szövetséges hadak nyomása Budapesten folytatódott a Budán bekerített az ellenséges helyőrség megsemmisítése. A harcok folyamán a szovjet csapatok elfoglaltak 15 háztömböt. Február 8-án Budán 900 ellenséges katonát és tisztet fogak el. (Szabadság, 1945 február 11., 1 oldal) A budai harcok - L. Ivanov kapitány írja a "Szurovszki Natyiszk" című orosz frontújságban Az ellenség helyzete Budán napról napra, mondhatni óráról órára válságosabb.
Kell A Férfi Könyv, 2024