Az öblítővízbe csepegtethetünk illóolajat is, így kellemes illatú lesz a ruha. Ami még fontos: vegyük igénybe a napfény tisztító hatását, vagyis a szárítás lehetőleg a szabad levegőn történjen, ha pedig esik az eső, akkor a padláson. ] A káliszappant ma kenőszappan néven árusítják, és a szobafestők használják a régi vakolat lemosására az újrafestés előtt. Mostanság szinte senki nem használja tisztításra, mosásra. Pedig jó lenne, és viszonylag könnyen előállítható. ] Ebből a szempontból is érdemes lenne alaposan végigtanulmányozni a régi, A fűtés pénztárca- és környezetkímélő módjai 27 főleg a II. világháború idején és azt megelőzően kiadott könyveket, mert rengeteg ötlet, recept van bennük, amit mi is tudnánk alkalmazni. Az utóbbi évtizedekben megjelentek közül Könczey Rékáék kiváló könyvében 11 van talán a legtöbb ilyen ötlet és praktika. Nagyon jó Nagyváthy János A magyar házi gazdasszony című, 1820-ban megjelent könyvének reprint kiadása is. A fűtés pénztárca- és környezetkímélő módjai Kun András [K. ]: Egy átlagos magyar háztartás éves energiafogyasztásának mintegy 65-70%-át a fűtés teszi ki.
Forraljunk fel 1 liter vizet, majd rakjunk hozzá a keverékből 1 evőkanállal. Zárjuk le a lángot és hagyjuk állni 10 percig. Ezután szűrjük le, majd a még langyos teába áztassuk be a vetésre szánt magot. Apró magokat 3-4 órán át, nagyobb magokat 1-2 napon át kell áztatni. Ezzel az áztató teával a csírázás 1-3 héttel megrövidíthető, valamint a növények is ellenállóbbak lesznek. A tökféléket (tök, uborka, dinnye) a legjobb tejben, a babféléket pedig tejsavóban áztatni. ] A közelmúltban Keszthelyről, a Georgikonról érkezett oktatókkal és hallgatókkal a Krisna-völgyi zöldségeskert talaját is megvizsgáltuk, és kiemelkedően jó Termeljünk zöldséget saját használatra, bio módszerekkel! 13 talajállapotot találtunk. Azt a visszajelzést kaptuk tőlük, hogy kiválóan van művelve, trágyázva a talaj. ] Nagyon fontos visszajelzés, köszönöm! Az előbb említett talajelőkészítési, talajerő-utánpótlási módok együttes alkalmazásának az eredménye lehet, hogy Krisna-völgyben sehol másutt nem tapasztalunk olyan terméseredményeket, mint ott. ]
Kis mennyiségben alkalmazzuk a kályhában keletkező fahamut is 4, azonban a szerves trágyák használata az elsődleges. A legkorábbi időktől kezdve készítettek a Krisna-völgyi kertészek trágyás- és tiszta növényi komposztokat. Házikertben, ha már megfelelő a talaj minősége, akkor ásni sem szükséges (mert a humuszban leggazdagabb, élettel teli talajt a mélybe forgatjuk, ami nem kívánatos), elegendő az ágyak földjét ásóvillával lazítani. A talajlazítás előtt szórjuk ki a szerves trágyát, komposztot is, majd sekélyen bedolgozzuk. A friss hamut közvetlenül a talajra legfeljebb vékonyan hintve szabad kijuttatni [K. ] Elegendő önmagában a tehéntrágya és/vagy a komposzt a tápanyagok utánpótlásához? Nem merítjük-e ki ezzel a talaj mikroelem tartalmát? Arra gondolok, hogy az itt lakók által elfogyasztott, a zöldségeskertből, gyümölcsösből kikerülő szerves anyag a nádgyökérzónás tisztítóba kerül, nem pedig vissza a kertbe. A tehenek által legelt fűben, a trágyájukban benne van minden, ami a zöldségnövényeknek kell?
A visszavethető fajták többnyire tájfajták, általában kevésbé hajlanak a megbetegedésre. Az öntermékenyülő fajoknál, mint borsó, fejes saláta, jégsaláta, bab és paradicsom, kevésbé kell ügyelni a maghozó növények elszigetelésére, így kiskertben elsősorban ezekből fogjunk magot. A zöldségeskert talaját több év pihentetés után törték fel, majd gyomelnyomás céljából gabonát vetettek. Ásványi trágyát, például alginitet a bányászat és a szállítás környezetkárosítása miatt ritkán használnak. Készítenek trágyás és tisztán növényi komposztot, a fafűtés során keletkező fahamut vékony rétegben szórják ki. Érett istállótrágyából négyzetméterenként 2-3 kg-t dolgoznak be. Jó minőségű talaj forgatását nem javasolják, inkább az ásóvillás lazítást. Tápanyag-utánpótlásra növényi leveket is használnak. Tapasztalataik szerint a szórófejes öntözés tömörítette a talajt, a növények pedig hajlamosabbá váltak a betegségekre. A fahamu erősíti a növényi szöveteket, lúgos kémhatása miatt azonban csak kis mennyiségben szabad felhasználni, "úgy hintve, mint süteményre a porcukrot".
1 Ha valaki vetőmagot akar termelni, és tárolni, akkor néhány dologra nagyon oda kell figyelnie. Az első az, hogy a növény idegen- vagy öntermékenyülő-e. Ha az előbbi, akkor a magfogásra szánt egyedeket a faj más egyedeitől bizonyos távolságra kell ültetnie. Ez a szigetelő távolság (ld. alább a táblázatban). A magokat hűvös, száraz helyen kell tárolni, ügyelni kell a kártevő-mentességre, és arra, hogy az adott faj magja hány évig tartja meg a csíraképességét. [1] Bócsó R. Juhász A. (2010): Kertészeti növények tájfajtáinak kiskertes megőrzése és magfogási praktikái. In: Lázár P. (szerk. ) Első zalai gyümölcsészkönyv. Göcsej Természetvédelmi Alapítvány, Ziegler-nyomda, Keszthely. 131 146. oldal. 5 6 Környezettudatos módszerek a gyakrolatban Fontosabb adatok a gyakori zöldségnövények magtermesztéséhez- és tárolásához 2 A vetőmag-önellátásban elsősorban azok a növényfajták használhatók fel, amelyek visszavethetők. A boltokban kapható modern zöldségfajták általában hibrid eredetűek, fajtatulajdonságaikat csak állandó nemesítéssel tartják meg.
Öko-völgy Füzetek 4. Környezettudatos módszerek a gyakorlatban Esettanulmányok Krisna-völgyből Öko-völgy Alapítvány, Somogyvámos, 2013 Szerkesztette: Kun András A kiadvány az Öko-völgy Alapítvány KEOP-6. 1. 0/B/11-2011-0115 projektje keretében készült. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 06 40 638 638 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. Öko-völgy Alapítvány, Somogyvámos, 2013 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. ISBN 978-963-89636-3-5 ISSN 2063-8221 Tartalom Bevezetés 4 Termeljünk zöldséget saját használatra, bio módszerekkel 5 A gabonatermesztés fenntartható módszerei 20 Zöld szerek a háztartásban 23 A fűtés pénztárca- és környezetkímélő módjai 27 A beszélgetések résztvevőinek bemutatása 31 3 Bevezetés Az Öko-völgy Füzetek negyedik részében gyakorlati kérdésekkel foglalkozunk, jól bevált és könnyen megtanulható módszereket mutatunk be.
A kötet többek között kezdő és haladó kertészkedőknek, biokertészeknek, háziasszonyoknak, főzni szerető férfiaknak s végül, de nem utolsó sorban fogyókúrázóknak szól, akik el sem tudják képzelni, mi mindent ehetnek kenyér, rizs és nokedli helyett. A könyvet lektorálta és a borítószöveget írta Dr. Bálint György kertészmérnök, a népszerű Bálint gazda. Armin Lutz - 100 jó tanács a biokertészeknek Az NDK-ban élő szerző 100 jó tanácsával mintegy összefoglalja azokat az alapvető elveket és gyakorlati tennivalókat, amelyekkel minden vegyszer nélkül gazdálkodónak ismerni kell. Foglalkozik a kert kialakításával, a termőfölddel, az öntözéssel, a növényekkel kapcsolatos teendőkkel, a növényvédelemmel. Természetesen nem várható, hogy ilyen kis terjedelemben mindenre választ adjon, inkább tekintse ezt a füzetet emlékeztetőnek, útmutatónak. Peter Sowa - Biolevek természetes anyagokból Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható. Velich István - V. Nagy Enikő - Nálunk is megterem Az érdekes távoli világokból származó növényeket mindig valamiféle misztikum övezi.
Nálunk a kocsánytalan tölgy nő a leglassabban, és a fája olyan nehéz, hogy sokszor elsüllyed a vízben, nem úszik fel. [12] Bartha D. (2003): Történeti erdőhasználatok Magyarországon. Magyar Tudomány 2003/12. 1566 1577. [13] Egy erdei köbméter nagyobb, mint egy köbméter. Az erdőben kitermelt, többnyire 1 m-es hosszúságúra feldarabolt faanyag 1x1x1, 7 m-es térfogatnyi mennyisége.
Egészen kis volumenben foglalkozunk zöldséghajtatással, pontosabban korai termesztéssel is. Fűtetlen üvegházakkal, fóliasátrakkal tudunk elérni némi szezonhosszabbítást. A zárt termesztő berendezések nagy segítséget nyújtanak manapság, amikor az időjárási szélsőségek miatt megnőtt a szabadföldi kultúrák kockázata. Ha valaki csak szabadföldön termel, akkor különösen gondos tervezésre, feldolgozásra, tárolásra van szüksége, hogy az önellátás egész éves lehessen. Saját magbankunk van, ahol igyekszünk főként a visszavethető magokat gyűjteni. A magtermesztés céljára egyedeket jelölünk ki az év során, és ezekről a növényekről szedjük a magot. Főként a magok tárolási körülményeire és idejére kell odafigyelni, mert a különböző fajok magjainak csíraképessége nagyon különböző időtávon marad meg. Ha nem is akarunk valamit az adott évben termeszteni, a fajta fenntartása miatt lehetséges, hogy mégis nevelünk belőle növényt. Kun András [K. A. ]: Az önellátó vetőmagtermesztés- és magfogás témakörében Bócsó Renátáék írása a legjobb összefoglalás, amit valaha olvastam.
"A Beszélgetések az önellátásról egy fenntartható módon működő magyarországi ökofalu, Krisna-völgy tapasztalatait nyújtja át az olvasónak. A könyv fejezetei a létrehozás és a működtetés feladatait szem előtt tartva, rendkívül gyakorlat orientáltan veszik sorra az egyén és a közösség alapvető szükségleteit: az élelmiszer, a víz, a fűtés, a világítás és a ruházkodás témaköreit" Dr. Farkas Judit néprajzkutatóOlvasói vélemények a "Beszélgetések az önellátásról" című könyvről: 100% válogatott ÖKO termékek 3000+ termék azonnal, raktárról Segítünk eligazodni a zöld életmódban! Díjazzuk hűségedet Nagyon hasznos könyv konkrét tippekkel, részletes táblázatokkal, mindezek mellett pedig könnyen fogyasztható formában íródott. Mindenkinek jó szívvel ajánlom, akit érdekel ez a téma. Kiadó: Öko-völgy Alapítvány, Somogyvámos (2012)Kötésmód: ragasztottOldalszám: 235 oldal
Kell A Férfi Könyv, 2024