A kérelmező nevét (megnevezését), természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), személyi azonosítóját (statisztikai azonosítóját, cégjegyzékszámát, bírósági bejegyzésének számát, egyházi jogi személy nyilvántartási számát), az érintett ingatlannak (település és helyrajzi szám szerinti), valamint annak a jognak a megjelölését, amelynek bejegyzését kérik. A kérelemnek tartalmaznia kell a jogi képviselő nevét (megnevezését), székhelyét. Milyen iratok szükségesek? A kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot. Milyen költségei vannak az eljárásnak? Az eljárási díj jellege igazgatási szolgáltatási díj. A díj mértéke változással érintett ingatlanonként 6600 forint. Indokolt esetben, a kérelemre történő soron kívüli ügyintézés díja ingatlanonként 10000 forint, melyet az eljárási díjon felül kell megfizetni. Az eljárási díj megfizetése történhet az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatal pénztárába történő készpénzbefizetéssel, amennyiben a hivatali helyiségében erre lehetőség van bankkártyával, készpénz-átutalási megbízással (csekkel) illetve átutalással.
(2) A kezelt vagyon és annak hasznai kedvezményezett általi megszerzését az illetékkötelezettség vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha a kedvezményezett a kezelt vagyont és annak hasznait közvetlenül a vagyonrendelőtől szerezte volna. Ha a szerződést a vagyonrendelő és a kedvezményezett között, a szerződés megkötését megelőzően létrejött visszterhes jogviszonyra tekintettel kötötték, a kezelt vagyon és annak hasznai megszerzésekor a kedvezményezett e törvény visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó szabályai szerint köteles fizetni visszterhes vagyonátruházási illetéket. (3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a kezelt vagyon és annak hasznai vagyonrendelő általi megszerzése, ideértve a vagyonrendelő kedvezményezettként történő vagyonszerzését is. " 52. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv. ) 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon. "
Mindazonáltal kellő körültekintéssel kell eljárni az ilyen jellegű bizalmi vagyonkezelési struktúrák felállítása során, főleg, ha az adóelőnyök kiaknázása fontos cél – tette hozzá Simon Stella, az AegisLegal ügyvédje. Dr. Simon StellaAegisLegalKötvények, értékpapírok, Privát ügyfelek, öröklés és alapítványok, Reklámjog, Társasági jogAz AegisLegal Ügyvédi Iroda alapító ügyvédje, fő szakterülete a bizalmi vagyonkezelés és a tőkepiaci jog. Számos bizalmi vagyonkezelési struktúra felállításán, megtervezésén, implementálásán dolgozott... Tovább A bizalmi vagyonkezelés adózási szempontból A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapvető sajátossága, hogy a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között létrejövő bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a korábban vagyonrendelőt megillető vagyontárgy tulajdonjoga átszáll a vagyonkezelőre. A bizalmi vagyonkezelési szerződés ezzel párhuzamosan létrehoz egy megbízási jellegű jogviszonyt a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között; ez utóbbi alapján követelhetik majd a kedvezményezettek a vagyon kiadását.
Kell A Férfi Könyv, 2024