Tanulhatnánk belőle. Október 23-a a forradalom ünnepe, november 4-e az áldozatoké. A harcokban meghalt körülbelül 3000 magyar és 720 szovjet állampolgár, utóbbiak úgy tudták, Egyiptomban harcolnak a Szovjet birodalomért. Őket is az áldozatok közé sorolom. Ahogy az a 200 ezer ember is áldozat, akik elhagyták az országot a megtorlás elől menekülve vagy csak a jobb élet reményében. És végül azok is áldozatok, akik itt maradtak. Azt mondani, hogy "kalandvágyból maradtam" egy közhely. Egy barátom családi legendáriumában megmaradt egy mondat '56-ból. A nagypapa megkérdezte, ne menjünk-e el, nyugatra mi is. A nagymama egyet káromkodott, ennek idézésétől eltekintek és annyit mondott, hogy akkor mi lesz a tyúkokkal? Ebben annyi minden benne van! Mi lesz a tyúkokkal? A nagymama házával? Hogy megyek ki anyám sírjához? És a mandulafák? Egyáltalán az egész életemmel, mi lesz? A gyerekek nem tudnak majd magyarul? Sokan mindezért maradtak, nem lustaságból, nem kalandvágyból. Mert azt gondolták, ebben a koordinátarendszerben van dolgunk.
Élet és Irodalom, 1995. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám) Élet és Irodalom, 2012. július-december (56. szám) Levéltári Szemle, 57. (2007) Levéltári Közlemények, 89. (2018) Hadtörténelmi Közlemények, 119. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2006) Buczkó József (szerk. ): Újfehértó története (Újfehértó, 2000) 6. Reszler Gábor: Újfehértó története 1914-től 1989-ig (387. oldal) [... ] tézisei Nyíregyháza Botár József 1985 Szabolcs Szatmár megye a népi demokratikus forradalom kibontakozásának időszakában 1944 1948 Válogatott dokumentumok Szabolcs Szatmár megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéből Szerkesztette Botár József Nyíregyháza [... ] p Dr Dikán Nóra 1996 Az 1956 os forradalom utáni megtorlás Szabolcs Szatmár Bereg megyei dokumentumai 1 [... ] Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2009 (44. évfolyam, 1-4. szám) 7. 2009 / 4. szám [... ] nézet hogy a magyar 1956 os forradalmat Nyugatról szervezték olyan elfogadott a [... ] propagandafogás volt Az ÁVH a forradalom előtt több kémpert konstruált de ez a forradalom után már nem vált általánossá [... ] nyugati hírszerző tevékenység létezését bebizonyítsák Az 1956 os forradalom utáni megtorlás Szabolcs Szatmár megyei deportáltjai között egy [... ] Új Könyvek, 1994 (31. évfolyam, 9-16. szám) 8.
A többi nem számít.
március 21., a legfiatalabb kivégzett) Marényi Ernő (1957. ) Mayer Antal, villanyszerelő (Köztársaság tér, 1913–1958. január 14. ) Mányi Erzsébet, adminisztrátor (1937–1957. ) Mecséri János, katonatiszt (Budai körzet parancsnoka, 1920–1958. ) Menyhárt Gyula (1959. július 2. ) Mészáros István (1959. július 6. ) Micskó Ferenc (1959. április 7. ) Micsinai István, lakatos (XX. Nemzetőrség, 1917–1957. április 18. ) Minczér József, bányász (fegyverrejtegetés, 1932–1956. ) Modori Sándor, bányász (Wesselényi utcai csoport, 1923–1958. ) Molnár Imre, határőr (kémkedés, 1934–1957. október 3. ) Molnár Károly, géplakatos (XVIII. Nemzeti Bizottság, 1930–1958. július 5. ) Molnár Sándor, bányász (Székesfehérvár, 1933–1958. ) Motzer Nándor, katonatiszt (hűtlenség, 1930–1959. )NSzerkesztés Nagy András, vasesztergályos (hűtlenség, 1934–1958. június 11. )[63] Nagy Imre, miniszterelnök (1896–1958. ) Nagy István (1960. december 1. ) Nagy József, szállítómunkás (gyilkosság, 1929–1958. ) Nagy József, alkalmi munkás (Széna-téri csoport, 1929–1958. )
Az egyik tanárom felolvasta az Egy mondat a zsarnokság ellen-t. Le voltunk taglózva Illyés versétől, óriási csönd kerekedett. 1987-et írtunk. Szinte megszakíthatatlan ez a mondat: "hol zsarnokság van, ott zsarnokság van nemcsak az ernyedetlen tapsoló tenyerekben, kürtben, az operában, épp oly hazug-harsányan zengő szoborkövekben színekben, képteremben, külön minden keretben, már az ecsetben; nemcsak az éjben halkan sikló gépkocsizajban" Ugyanez a tanárom színházi buszokat szervezett. A másodvirágzás utolsó éveiben lehetett a legendás "Kaposvár". Még élőben láttam az Ács János rendezte Marat/Sade-ot. Az utolsó előadások valamelyikét, a legvégén a Corvin-köz vászonra vetített képe előtt síró Máté Gábort kezében ott volt az utcakő. Mire másra, mint a vérbe fojtott forradalomra utalt az előadás. Megtört egy tabut a Marat. '56-ról nem illett beszélni. Ha azt mondom, hogy "Tartsad magad, Jóska! ", az így, önmagában nem sokat jelent. Egy egyetemi tanárom, Karátson Gábor mesélt '56-ról, ő festőnek író, írónak festő volt, nagyon érzékletesen beszélt.
Az október 23-án éjjel és 24-én az emberek egyharmada (93) a VIII. kerületben halt meg, de ezeken a napokon a VII és a IX. kerületekben is sokan haltak meg. A meghalt emberek c Az október 23-i és azt követő események miatt meghalt emberek 85%-a férfi, 15%-a nő. A meghaltak közel fele 30 éven aluli volt, a legtöbben csupán 23 évesek voltak. A meghalt nők általában idősebbek voltak, mint a férfiak: amíg a férfiaknál a 25 éven aluliak aránya 46%, a legalább 50 éveseké pedig 13% volt, addig a nőknél ugyanez az arány 3 és 28%. Budapesten ez az eltérés még jobban megmutatkozik: itt a meghalt férfiak 45%-a volt 25 éven aluli és 15%-a 50 éves vagy idősebb, ugyanakkor a nőknél ez az arány 30 és 32% volt. Az október 23-i és azt követő események miatt meghaltak közel 60%-a fizikai dolgozó vagy annak eltartottja volt, de jelentősnek mondható a szellemi foglalkozásúak, a katonák és a tanulók száma is. A meghalt fizikai dolgozók legnagyobb része ipari munkás (901 fő) volt, de jelentős számú közlekedési munkás (144 fő) is életét vesztette a harcokban.
Mentőautó az MDP budapesti bizottságának székháza előtt, a csata után (Fortepan) (Forrás: Wikipédia) A történész kijelenti: "A dokumentumok alapján tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy bár a Köztársaság téri harcban több Baross téri fegyveres részt vett, a Baross tériek szervezett részvételét, amely az idézett koncepcióban is szerepel, bizonyítani nem lehet. Feltételezésem szerint Timusék Keleti pályaudvaron székelő csoportja és – Pásztor Géza szerint –, a Garay téri csoport vett részt aktívan az ostromban a környékbeli csoportok közül, illetve – az említetteken kívül - több olyan személy is ott volt, aki később állt a Baross tériek közé. " László egyébként Timus Lajosról megjegyzi: "Timus Lajos valószínűleg a vádlott-társaira tett súlyosan terhelő vallomásainak köszönhette megmenekülését, rá 15 éves börtönbüntetést szabtak ki. " Disszertációjában László kiemeli: "Ez a kérdés (mármint hogy Nickelsburg részt vett-e a Köztársaság téri pártház ostromában – a szerk. ) nem csupán történeti érdekesség, hanem nagyon fontos az eljárások szempontjából.
- Dr. Radó György szerint a Honvéd Kórházba a forradalom első 48 órájában 600 sebesült érkezett. E töredékes visszaemlékezésekből látható, hogy csak néhány budapesti kórház adatait vizsgálva, tarthatatlan az a titkos statisztikában szereplő adat, hogy 1956-nan 19. 000-en sebesültek meg a forradalomban, s közülük 1000-en haltak meg. A Statisztikai évkönyv adatai, a visszaemlékezések alapján valószínűnek látszik, hogy a forradalom és szabadságharc összes sebesültje az országban 60. 000-70. 000 körül lehetett. /Beleértve a bármely helyszínen ellátott sebesülteket, s a szovjet sebesülteket is. / Ha a II. számú Sebészeti Klinika 12% sebesülthalálozását kivetítjük e számra, kb. 8000-10. 000 lehet csak a sebesültek között a halálozás. /Ebbe természetesen nem számítanak bele a harcok, sortüzek helyszínén meghaltak, s a megtorlások áldozatai. / Terrortámadások a polgári lakosság ellen 1956-ban. 1. ) Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc polgári áldozatainak felmérése többirányú nehézségbe ütközik, ezek közül csak néhányat említek; - Az azonosítható áldozatok esetében nem lehet tudni az esetek jelentős részében, hogy a halott fegyverrel harcoló forradalmár volt-e, vagy fegyvertelen polgári áldozat.
Kell A Férfi Könyv, 2024