A természet Mutassak hegyet a tónál? Ott magasodik az Alpok! Mutassak vulkánt? Ott vannak a Hegau vulkanikus kúpjai. Mutassak arborétumot? Ott van Mainau. Mutassak erdőt? Ha nem látod az erdőt, akkor éppen egy fa előtt állsz! Mutassak nádast? Ott van a wollmatingeni nádas, amely természetvédelmi terület. Mutassak kanyont? Ott van Bregenz és Dornbirn mellett a Rappenlochschlucht. Mutassak földből kibúvó forrást? Ott van az Aach-forrás. Mutassak rétet? Ott van Eriskirchben az íriszrét. Mutassak salátaföldeket? Ott van Reichenau, a zöldségsziget. Mutassak egy igazi dombságot? Ott van az Appenzell. Mutassak egy zátonyt? Ott van Überlingen és Wallhausen között a Teufelstisch. Mutassak egy szigetet? Mit egyet? Akár egy tucatnyit is tudok, ahogy félsziget is van bőven. S igen, mindez itt a tó körül! Ugye, milyen hihetetlen? A történelem és a kisvárosok A természet mellett a történelem teszi még változatossá ezt a vidéket. Végigszáguldhatnánk a keltáktól, a rómaiakon át, a germánokon keresztül, a svédekig mindenkin, ha a környék történelméről van szó, de elég ha csak megemlítem, hogy szerintem itt az olyan városok, mint Konstanz, Meersburg, Stein am Rhein, Lindau már csupán egy séta alatt is visszarepítenek bennünket az időben.
Ezen a négy decemberi hétvégén minden egyes régió a karkterének megfelelően, a maga módján ünnepel adventi vásárral, régi hagyományokkal és változatos kulturális programokkal. Az adventi időszak másik fénypontja Salzkammergutban a karácsonyfa felszentelése, amely több évtizedes hagyományokra tekint vissza. A szertartás keretén belül néhány méter mélyre a tóba engednek egy karácsonyfát, amelyet a búvárok karácsonyi zene kiséretében hoznak ismét a felszínre. A többi búvár eközben fáklyával a kezében kört alkot, amíg a karácsonyfa ismét a partra kerül.
Ez részben ma is igaz, mert a magyar rész vízfelületének 4/5-ét, az osztrákénak felét nád fedi. Partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik. A Fertő-táj és ennek részeként a Fertő tó a világörökség része. A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb álló vize, az életkora mintegy 20 ezer éves. A Balaton után Közép-Európa második legkönnyebben felmelegedő tava. Hőmérséklete nyaranta sokszor eléri a 28-30 °C-ot, így egy igazán nagyon kellemes nyaraló és fürdő tó.. 25. Velencei Tó - Velencei See -- (Magyarország) - 84, 20 pont. A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava, az ország középső részén fekszik. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. A Velencei tó - Tengerszint feletti magassága: 102 méter, Területe: 25 km², Hosszúsága: 10, 8 km, Szélessége: 2, 5 km, Átlagos mélysége: 1, 2 méter, Legmélyebb pontja: 2, 8 méter.. A tó felület harmada nádassal borított.
A tavon lévő hajók és kompok az árboc tetejére felhúzott viharlégballonnal jelzik ezeket a veszélyeket. Vízhőmérséklet A víz átlagos hőmérséklete 20 ° C, júliusban és 15 ° C- októberben. Néhány napos meleg után 25 ° C-ra emelkedhet. 1990 és 2014 között a tó átlagos hőmérséklete az általános globális felmelegedés következtében körülbelül 0, 9 ° C-kal emelkedett az 1962–1989 közötti időszakhoz képest. Helynév A közepén a I st században, a földrajztudós Latin Pomponius Mela kijelölt Obersee a Lacus Venetus míg Untersee hívták Lacus Acronius. Az idősebb Plinius már a római Brigantium (ma Brégenz, németül Bregenz) város után használta a Lacus Brigantinus nevet. Ez toponymy volna egy linket a kelta és breton emberek a brigantesek, hacsak nem jön közvetlenül a kelta melléknév brigant- azaz "magas", különösen alkalmazásának magasságig elősegíti a védelem. Ez a címlet a XVIII. Századig a svájci kártyák, a Bodeni-tó régi neve. A Bodensee kifejezés, a tó német neve ( lásd), a karolingokkal együtt jelent meg.
Kell A Férfi Könyv, 2024