A 2014 márciusában adott juttatást a 2014. április 12-éig benyújtandó 1308. számú bevallás 0108A-01-01-es lapjának megfelelő soraiban kell bevallani, és eddig az időpontig kell az adót is megfizetni. Amennyiben a béren kívüli juttatást a kifizető szolgáltatás formájában adja, a juttatás időpontját – magánszemély esetében a bevétel megszerzésének időpontját – az Szja-tv. 9. § (1) c) pontja alapján kell meghatározni. Ennek megfelelően a bevétel megszerzésének időpontja az igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne, ha azonban a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, akkor a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napja. Például egy kézilabda-mérkőzésre szóló jegy formájában megszerzett juttatás esetén a jegy kézhezvételével már jogosultságot szerez a magánszemély a szolgáltatás igénybevételére, annak tényleges igénybevétele nyílván a mérkőzés időpontjában történik.
Az általános szabályok itt is megegyeznek az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba teljesített befizetésre vonatkozó szabályokkal és a kedvezményes adózásra jogosító mérték itt a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész, azaz 49 000 Ft. A munkáltató csatlakozó foglalkoztatói szerződésben vállalt kötelezettség alapján fizethet hozzájárulást a munkavállalói részére. A szövetkezet közösségi alapjából nyújtott juttatás A szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetekről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott - egyébként adóköteles - jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész béren kívüli juttatásnak minősül. Egészségügyi hozzájárulás Bár a cikk elsődleges témája a béren kívüli juttatások személyi jövedelemadó kötelezettsége mindenképpen szót kell ejteni az ehhez kapcsolódó egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségről. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI.
Részlet a válaszából: […]... 71. §-a (1) bekezdésének bb) pontja szerint béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak "Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló... […] 6. cikk / 14 Étkezésiutalvány-juttatás társadalmi megbízatású polgármester részére Kérdés: Van-e lehetőség a tiszteletdíjas polgármester számára étkezési Erzsébet-utalványt adni? Részlet a válaszából: […]A Mötv. alapján a társadalmi megbízatású polgármester az ott meghatározott mértékű tiszteletdíjra és költségtérítésre jogosult. A törvény esetükben nem rendelkezik természetbeni juttatásra való jogosultságról. […] 7. cikk / 14 Béren kívüli juttatások éves kerete Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk.
Márpedig az étkezés támogatása - az egészségmegőrzést és a pihenést követően - a legfontosabb munkaadói célok között van. Ezzel együtt az étkezési utalványok amiatt is elterjedtek maradhatnak, hogy jelenleg több ágazatban is verseny folyik a cégek között a munkavállalók megszerzéséért. Az étkezés biztosítása, az éttermekben is felhasználható kártya, mint a cafeteriakínálat része, jóval kedvezőbb hatást válthat ki a jövendőbeli munkatársban, mintha a vállalat pusztán készpénz-juttatással kívánná magához csalogatni. Úgy látja, a cafeteriapaletta a jövőben már minőségi különbséget tehet vállalat és vállalat között, az utalványok pedig a munkáltatói márkaépítés eszközei lehetnek. Loading... Címkék:
Ez a rendelkezés csak az előző évre vonatkozó munkabérre, jutalomra, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősülő munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozik.
§ (5) bekezdés]. A juttatásban részesülő nyugdíjasokat az utalványokkal kapcsolatban semmilyen közteher (sem személyi jövedelemadó, sem más közteher) nem terheli. E juttatást a nyugdíjasoknak bevallaniuk sem kell, ugyanis az Szja törvény 11. § (3) bekezdés d) pontja azt rögzíti, hogy nem kell bevallani azt a bevételt, amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett (az egyes meghatározott juttatásnak minősülő csekély értékű ajándék után a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség a kifizetőt terheli). Forrás: NAV Minden jog fenntartva – –
Kell-e adót, járulékot fizetnünk ezek után a juttatások után, vagy szükséges-e a jövedelmi helyzet vizsgálata az adómentességhez? Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 1. 3. pontja szerint adómentes a helyi önkormányzat által a Szoc. tv. alapján nyújtott települési támogatás. A települési támogatást a Szoc. 45. §-a szabályozza. Ezen paragrafus (4) bekezdésének szövege 2015 márciusában és... […] 3. cikk / 14 Cafeteria keretében adható juttatások, munkába járás kötelezőn felüli részének cafeteria terhére történő biztosítása Kérdés: A költségvetési törvény a közszférában dolgozók számára bruttó 200 ezer Ft-os cafeteriajuttatási keretet határoz meg. 2017-ben a SZÉP kártya és a 100 ezer Ft-os készpénzkifizetés maradt kedvezményes adózású a béren kívüli juttatások közül. A cafeteriakeretben akkor csak ez a két elem vehető figyelembe 100-100 ezer Ft bruttó összeggel, vagy más béren kívüli juttatás is figyelembe vehető, ha esetleg a munkavállaló a SZÉP kártyát nem tudja igénybe venni (természetesen a másik béren kívüli juttatás magasabb adózását figyelembe véve)?
béren kívüli juttatásként nevesít. Béren kívüli juttatások szempontjából munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is, a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját pedig munkavállalónak kell tekinteni. Üdülési szolgáltatás Béren kívüli juttatás, ha a munkáltató a munkavállalónak, vagy az ő személyére tekintettel közeli hozzátartozójának a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújt üdülési szolgáltatást. Az üdülési szolgáltatás béren kívüli juttatásként adott értéke az adóévben személyenként a minimálbér összegét nem haladhatja meg. Üdülőnek a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely minősül. A munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőnek kell tekinteni a munkáltató cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv esetében felügyeleti szerv és miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőt is.
Kell A Férfi Könyv, 2024