Délmagyarország Napilap Szeged

Nem volt a "korszellem" embere; amennyire megállapítható, ő is a Délmagyarország hagyományainak átmentésére és képviseletére törekedett. Dettre János cikkeihez, állítólag, még a saját nevét is átengedte a persona non grátává vált publicistának. Vér György egzisztenciáját pedig az utolsó pillanatokig biztosította. De a külső körülmények már radikálisan megváltoztak, s a szerkesztőség (akkor lehetséges) személyi összetétele sem volt már a régi: Új éra, új - minden vonatkozásban gyöngébb - lap volt ez már. A személyi lehetőségeket a Sajtókamara fölállítása közvetlenül, adminisztratív formában is behatárolta. A rendelet, amely a kamara szervezetét szabályozta, 1938. augusztus 28-án született, s ez - származási okokból - eleve kizárta a pályáról a zsidó újságírók nagy részét. (Utóbb a tagság föltételei tovább szigorodtak, a zsidók pedig gyakorlatilag teljesen kiszorultak e szakmából. ) Mindez jól tükröződik a szegedi újságírótársadalom összetételének átalakulásában is. A megalakuló újságíró-kamara szegedi tagjai - a Délmagyarország 1939. április 30-i híradása szerint - a következők lettek: I. szakosztály: Bártfai László, Cserzy Béla, Gállfy András, Hilf László, Hunyadi-Vass Gergely, Iván Mihály, Magyar László, Magyarka Ferenc, Osváth Tibor Ottó, Poór Imre, Szász Ferenc, Szilágyi Béla, Tölgyes Gyula, Vér György, Vidovics Ferenc; II.

DélmagyArchív - A Délmagyarország napilap archívuma - SZTE ... - Pdf dokumentumok és e-könyvek ingyenes letöltés

Tölgyes Gyulát deportálták és megölték, megint másokat - pl. Berey Gézát és Dettre Jánost - a német megszállás után hurcolták el. Többségük soha többet nem tért vissza. S 1944, a maga kettős törésével, a szegedi lapok életében is cezurát hozott. Előbb a német megszállás, majd a városnak a Vörös Hadsereg kezére kerülése elsöpörte a szegedi újságírást, magukat a lapokat is megszüntetve. A Délmagyarország, mely még kordába szorított, gleichsaltolt formájában is túlzottan szabadnak, öntörvényűnek bizonyult, már 1944. április 11-én betiltották. A Szegedi Új Nemzedék pedig, amely a jobbrasodródó politika helyi exponenseként meglehetősen gyászos szerepet vállalt, október 7-én fejezte be működését. Előbbi a németek, utóbbi az orosz csapatok árnyékába került. (A két időpont között valamennyi szegedi lap hasonló sorsra jutott. ) Egy hosszú, nagy történeti korszak, s egy páréves sajtótörténeti epizód így egyszerre, egyetlen folyamat részeként zárult le ekkor. *** Utóbb, a korszak- és rendszerváltás hajnalán a régi szegedi sajtóból egyedül a Délmagyarország támadt föl, s egyedül képviselt bizonyos folytonosságot.

De rajta kívül más jó költők is írtak ide. Itt - még a Szegedben - jelent meg pl. a fiatal József Attila egyik leghíresebb, reprezentatív verse, a Tiszta szívvel, s utóbb is mindig szerepeltek itt tehetséges fiatalok - Pór Tibortól Perkátai Lászlóig. Kevésbé látványos, de sajtótudományi szempontból talán még fontosabb fejlemény, hogy a Délmagyarország mint hírszolgáltató üzem is jelentőset produkált. Nemcsak szorosabb értelemben vett híranyagáról mondható el, hogy gyors, pontos és széles spektrumot befogó volt, amelynek tárgyias pontossága ma elsőrendű forrássá teszi a lapot. De riportjai, várospolitikai beszámolói, sőt még sportanyaga is gazdag és jól megírt volt, igazi profi teljesítmény. A riport műfajában leginkább Magyar László jeleskedett, akinek szociális érzékenysége, tárgyias, pontos stílusa, szorgalma nem egy ponton a népi szociográfiák eredményeit is előlegezi. A sport vonatkozásában pedig az egyébként sokoldalú, a politikától a színházig mindennel foglalkozó Vér György emelhető ki.

  1. Délmagyarország napilap szeged hungary
  2. Dél magyarország napilap szeged 10
  3. Dél magyarország napilap szeged budapest
  4. Délmagyarország 1910-2010 | Könyvtár | Hungaricana
  5. Délmagyarország - Apróhirdetés GURU
  6. Végstádiumban a Délmagyarország – hodpress.hu

Jesch Aladár. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára Gyászjelentés. (3 idézet). IdőKedvencHossz. Gyászjelentések. Férfiak és nők élik az életüket. Dolgoznak, szeretnek, álmodnak, nevetnek és sírnak. 2013. júl. 21.... Szeged - Az Osztróvszky utca belváros a javából, még sincs belvárosi nyüzsgés. A házak zárt udvarai oázisokat rejtegetnek. is a shopping search hub for retailers, businesses or smart consumers. 2019. 25.... Az idei augusztus 20., Szent István király ünnepe több újdonságot hoz Vásárhelyen és nemcsak a programokban – mondta... Egy nappal hosszabb, 5 napos lesz a rendezvény, mint 2018-ban.... Címkék. hódmezővásárhely. 2009. szept. 11.... A nagy érdeklődésre való tekintettel folytatjuk a kutakodást eleink gyógyszeres ládikájában, hiszen mindenki ismeri a mondást: fűben, fában... 2012. Ez az a kor, amikor az egyén számára már nem csak önmaga lesz az egyetlen, az elsődleges és a legfontosabb: búcsút int a fiatalkori... 2016. 9.... Eltűnnek az Alnatura-termékek a dm-üzletekből.

Naplókat, visszaemlékezéseket gyűjtenek, és várják azok... Szeged - Átadják holnap a szegedi 8-as troli meghosszabbított vonalát. 8 percenként követi egymást rajta 8 trolibusz. Járt korábban is 8-as trolibusz, de csak a... beolbő órája · Rímekbe szedte az öregségét a nyugdíjas költőnő. sonlinebő órája · PL: a Leeds egy korai tizenegyessel megverte a Burnleyt. Nemzeti Sportbő... 2006. márc. 30.... Egy bűnöző ugyanis zsarolni kezdi mindkettőjüket, össze kell fogniuk, hogy megmentsék családi életük békéjét.... hírkereső. Suki Zoltán. Mindent szétdobálnak, és átöltözve próbálnak elvegyülni. Újszegeden és Szőregen is egyre több a migráns. Kovács Erika. Szeged - A Bartók tér egy kis részét leaszfaltozták, erre a szintkülönbségek még nagyobbak lettek, a tér még mindig balesetveszélyes - írta egyik olvasónk. Szomorúan tudatjuk, hogy szerettünk, MAGYAR PÉTERNÉ TÓTH MARGIT 87. életévében elhunyt. Végső nyugalomra december 30-án 11 órakor helyezzük a... Rovó László hivatalos közleményt juttatott el a Délmagyar szerkesztőségébe.

Dél magyarország napilap szeged teljes film

A görögkeleti (ortodox) egyházak nemzetiségi egyházakként élnek Csongrád megyében is. Szegeden, Szőregen, Deszken, Újszentivánon és Hódmezővásárhelyen Szerb Ortodox Egyház, Szentesen és Szegeden Magyar Ortodox Egyház, Magyarcsanádon Román Ortodox Egyház működik. A megyében működő gyülekezetek: Nazarénusok, Baptisták, H. N. Adventisták, Hit Gyülekezete, Jehova Tanúi, Metodisták, Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, Pünkösdi Gyülekezet, Keresztyén Testvérközösség, Szabadkeresztények. A rendszerváltozás nyomán újra többszektorú lett az alsófokú oktatás, az önkormányzati és felekezeti iskolák mellett megjelentek a magániskolák. A megyében 1997-ben 145 alsó fokú iskola működött (ebből Szegeden 35), köztük néhány speciális képzést nyújtó is, a fogyatékos gyermekek számára. Csongrádban 48 középiskola és 14 szakmunkásképző található, ebből Szegeden 21, egy pedig Ásotthalmon. Középfokú művészeti képzés képző- és iparművészeti, zenei és színművészeti szakokon folyik a megyében. Felsőoktatási intézmények: Szegeden József Attila Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Kara, Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma, Hódmezővásárhelyen a Debreceni Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Főiskolai Kara.

(Ilia Mihály például - némileg talán túlzóan - egyenesen az Adyéval vetekvőnek mondja. ) De Móra és Juhász egyebet is írt. Juhászról pl. joggal mondhatja Péter László, hogy:,, [e]kkor bontakozott ki igazán szatíra-író készsége, a Gyalu névvel jelzett, maróan éles, elmésen fordulatos, hallatlanul szellemes, roppant világirodalmi és világpolitikai ismeretekről tanúskodó cikkek özönét ontó képessége. Szögedi színház és Görbe tükör című rovataiban a gúny nyilaival támadta" a kor viszonyait, képmutató közszereplőit. S még olyan "kis" műfajban, mint az aforizma is jelentőset alkotott; ezek a Szakállszárító rovatcímmel közreadott villanásai ma is kedvelt olvasmányok. Föltűnő és - színvonalát tekintve - jelentős volt a lap irodalmi anyaga is. Tárcákat Móra még akkor is rendszeresen publikált itt, amikor (1929) a vezércikk-írással már fölhagyott. S amikor meghalt (1934), utódlására a Délmagyarország nem kisebb írókat sorakoztatott föl, mint Kosztolányi Dezső és Móricz Zsigmond. A versanyag is kiváló volt; Juhász Gyula ekkoriban írott költeményei jórészt itt jelentek meg először.

A szóbajöhető lap pedig -kizárásos alapon - csakis a Szeged lehetett; ennek átalakítására volt meg a lehetőség. A Szegedet ugyanis, ahogy a Délmagyarország korábbi kiadó-tulajdonosa, Pásztor József utóbb megvallotta, "szűkmarkúan látták el pénzzel; két évi kínos vergődés után [tehát] kénytelenek voltak átengedni egy konzorciumnak, amely a baloldali politika szolgálatára készítette elő. " (Pásztor, 1962. 361. ) Ennek a konzorciumnak a mozgatója maga Pásztor volt, aki előbb (1922. ápr. 4. ) átvette Endrényi Imrétől a Szeged nyomdai előállítását, majd a szerkesztőséget fokozatosan új emberekkel (pl. Juhász Gyulával, Frank Józseffel) töltötte föl. A lap 1922 májusában már "Szeged minden liberálisan gondolkodó polgárához" fordult, s hamarosan megtörtént a "régi" Délmagyarország részleges restaurálása is -egyelőre Szeged néven. Ennek szembeszökő jele volt, hogy 1922. október 24-étől új, már Pásztorék által kiválasztott felelős szerkesztője lett a lapnak Lovik Károly (1901-? ) személyében, a kiadó pedig formálisan is a Pásztor irányította Szeged Lapkiadó Rt lett.

A nevelés, oktatás adatsorai (1996): óvodai férőhely: 16 663, óvodába beírt gyermek: 17 317, általános iskolai tanuló: 39 715, középiskolai tanuló: 17 308, szakmunkástanuló: 6 216, felsőfokú oktatási intézmény hallgatója: 18 383. Kulturális és művészeti események változatos képét mutatja. Majd minden nagyobb város kialakította időszaki rendezvényeit, meghonosított országos művészeti szemléket, fesztiválokat pl. Szegedi Szabadtéri Játékok, Szegedi Nyári Tárlat, Táblakép-festészeti Biennálé, Makói Hagymafesztivál, Vásárhelyi Napok, Őszi Tárlat stb. A múzeumi hálózat a legnagyobb múltú és az egyik legfejlettebb az országban. A megye levéltárai 11 ezer folyóméter mennyiségben őrzik a térség írásos emlékeit. A megyei könyvtárak központja a Somogyi-könyvtár. Szegeden a Bartók Béla Művelődési Központ és intézményhálózata képviseli a polgári művelődési élet jelentős részét. A megyében tartott színházi előadások száma (1996): 439, látogató (1 000): 167, 1000 lakosra jutó látogató: 393. Mozitermek száma: 29, előadás: 8 156, látogató (1 000): 737, egy lakosra jutó látogató: 1, 7.

March 23, 2023, 8:34 am