A letétbe helyezett összegből a bíróság a tartás és a szülés költségeit az anya, illetve a gyermek részére kiutalja, az anya kétheti tartásának költségét pedig már a szülés előtt megfelelő idővel is kiutalhatja. A magyar jogfejlődés vázlatos ismertetéséből levonhatjuk azt a tanulságot, hogy a házasságon kívül született gyermek sorsán jogszabályokkal igenis lehet segíteni és a mai jogunknak a házasságon kívül született gyermek jogállására vonatkozó rendelkezései sok vonatkozásban annyira igazságtalanok, elavultak és hiányosak, hogy azok reformjára feltétlenül szükség van. A mellékelten bemutatott törvényjavaslat, amely a kormány által szükségesnek tartott reformot tartalmazza, két alapelven épült fel. Az első alapelv az, hogy a törvényes és a törvénytelen származás megkülönböztetése megszűnik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a javaslat törvényerőre emelkedése esetén többé sem törvényes, sem törvénytelen gyermek nem lesz. Felesleges hangsúlyoznom, hogy a "törvénytelen" megjelölés ártatlan emberek meg nem érdemelt, embertelen megbélyegzése; ezt jogalkotóink már régebben érezték, ezért jogszabályaink ezt a megjelölést már hosszabb idő óta nem használják, hanem a korábban törvénytelennek bélyegzett gyermeket házasságon kívülinek vagy házasságon kívül születettnek jelölik meg.
Így például közös vagyon nemcsak a munkabér, hanem a vállalkozói, a megbízási díj, a társadalombiztosítási jogviszonyból eredő juttatásként kapott táppénz, nyugdíj, segély stb. A borravaló, hálapénz, sőt a hálapénz helyett adott ajándéktárgy is a közös vagyont gyarapítja. A kitüntetésekért, címekért kapott anyagi juttatás, vagyontárgy is házastársi közös vagyon, habár csak az egyik házastárs tevékenységének az eredménye. Az életközösség alatt kötött jogügylettel vagy egyéb jogi ténnyel szerzett pénz, vagyon főszabály szerint házastársi közös vagyon.. Annak, hogy csak az egyik házastárs a szerző fél, a házastársi közös vagyon szempontjából nincs jelentősége. Még az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel szemben is érvényesül a házastársi közös vagyonhoz tartozás vélelme. A közös vagyontárgy helyébe lépett érték természetesen közös vagyon. Így az a biztosítási összeg, kártalanítás, kártérítés is, amit a közös vagyontárgy megrongálódása, megsemmisülése, eltulajdonítása miatt fizet az erre köteles.
§ (1) bekezdésének hatálya alá tartozó gyermekkel szemben a házasságból származó gyermekre vonatkozó szabályok az irányadók. A 20. § (3) bekezdése szerint a férjnek az (1) bekezdés alapján joghatályosan tett nyilatkozata megdől, ha a férj a gyermeket a házasság megkötése után a 10. §-ban meghatározott módon a magáénak elismeri vagy jogerős bírói ítélet őt a gyermek atyjának nyilvánítja. A gyermeket tehát ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha az utólagos házasságból született volna. A 21. §-hoz Az államfői kegyelemmel való törvényesítést mai jogunk szerint a szülők mindketten vagy azok egyike kérheti, ha a házasságkötés lehetetlen vagy pedig egyéb méltánylást érdemlő okból. A törvényesítésnek ezt a módját a természetes atya halála után is kérheti az anya vagy a gyermek, de csak akkor, ha az atya a gyermeket már életében elismerte s a törvényesítés iránt a kezdeményező lépéseket megtette, illetőleg a kérelem előterjesztésében akadályozva volt. Magyarország mai területén az 1929-1938. években évenkint átlag 57 ilyen törvényesítés történt.
Azok az igazságtalanságok, amelyeket nemcsak a társadalom, hanem a jogrend részéről is szenvednie kell, a jogrenddel és a társadalommal szemben ellenséges érzületet váltanak ki belőle. Ezek és a terhére nem róható fogyatékos nevelése könnyen megmagyarázzák, hogy közülük aránytalanul sokan keverednek már fiatalkorukban bűncselekményekbe. Közismert dolog, hogy a fiatalkorú bűnözők nagy része kerül ki a házasságon kívül született gyermekek közül. Arról nincs statisztika, hogy a felnőtt bűnözők hány százaléka született házasságon kívül, de nem lehet kétséges, hogy ez az arány is kedvezőtlen és a kedvezőtlen arányszám közvetlen okozati összefüggésben van azokkal az életkörülményekkel, amelyek közt a házasságon kívül született gyermekek túlnyomó része nevelkedik. Gyakori eset, hogy a büntetőbíróság előtt maga a vádlott hárítja át bűnéért a felelősségét születése körülményeire s amikor szemrebbenés nélkül beszél a legsúlyosabb bűncselekményekről, szembesülve válaszol arra a kérdésre, hogy mi az atyja neve.
Meg kell találnunk azt a megoldást, amely ezeket a százezreket beemeli a társadalomba, ahonnan most sok vonatkozásban ki vannak vetve, megadja nekik a teljesértékűség, az egyenlőség öntudatát és ezzel lehetővé teszi, az ország újjáépítésében ők is gátlás nélkül vehessenek részt. Meg kell találnunk azt a megoldást, amely a jövőben házasságon kívül születő gyermekeket a lehetőség szerint megmenti a meg nem érdemelt szenvedésektől és lehetővé teszi, hogy őket már az igazságtalan szenvedések emléke se gátolja a teljesértékű emberré való fejlődésükben. A házasságon kívül született gyermeket sorsa nem kizárólag jogi kérdés, nem is lehet jogszabályokkal tökéletesen megoldani. A kérdésnek igen fontos erkölcsi, gazdasági, társadalmi és kulturális vonatkozásai vannak; ezeket jogszabályokkal máról-holnapra megváltoztatni nem lehet. Kétségtelen azonban, hogy a kérdés jogi, erkölcsi, gazdasági, társadalmi és kulturális vonatkozásai állandó kölcsönhatásban állanak egymással s így a jogi szabályozás igen nagy mértékben befolyásolhatja a kérdés többi vonatkozását, köztük különösen a házasságon kívül született gyermek társadalmi értékelését is.
A fennálló jog a törvényes származás kérdését a római jogból átvett azzal a vélelemmel oldja meg, hogy a házasság fennállása alatt vagy annak megszűnésétől számított háromszáz napon belül született gyermeket a férjtől származónak kell tekinteni. (Pater est, quem nuptiate demonstrant. ) Ez a vélelem - mint a házasságból származás vélelme - a javaslat értelmében továbbra is fennmarad. Ehhez képest a házasságon kívül született gyermekeknek a jövőben is két csoportja lesz. Az egyik csoportba azok a házasságon kívül született gyermekek tartoznak, akik az említett vélelem alapján házasságból születetteknek nem tekinthetők, mert nem házasság alatt, illetőleg a házasság megszűnésétől számított 300 napon belül születtek, a másik csoportba pedig azok, akik az említett vélelem alapján ugyan házasságból születetteknek lennének tekintendők, a bíróság azonban az erre irányuló perben (4. §) hozott jogerős ítélettel házasságon kívül születetteknek nyilvánította őket. A mai jog szerint a törvényes származás vélelme az ágytól és asztaltól elválasztás ideje alatt fogant gyermekre csak akkor terjed ki, ha a házastársak a házassági életközösséget visszaállították, vagy a fogantatási időben nemileg érintkeztek.
Kell A Férfi Könyv, 2024