Szent Kinga gyűrűjének legendája sóból kifaragva a wieliczkai sóbányában (forrás: Wikipédia) Kinga sok templomot, kolostort építtetett, valamint gondoskodott felszerelésükről is, ezek közül talán a legjelentősebb az Ószandecban alapított ferences kolostor, amely Közép-Európa kulturális központjává nőtte ki magát. Férje halála után klarissza apáca lett, vagyonát szétosztotta a szegények között, s visszavonult az ószandeci kolostorba, ahol perjelnővé választották. Élete hátralevő részét az imaélet elmélyítése, illetve a folyamatos alamizsnálkodás és betegápolás kísérte végig. 1292. július 24-én halt meg. Szent Kingát ábrázoló székelykapu Ószandecen (Stary Sącz), a Magyarok Világszövetségének ajándéka VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá avatta, 1999. június 16-án II. János Pál pápa iktatta a szentek sorába. Árpád-házi Szent Kinga a sajátjaként szerette második hazáját, Lengyelországot, és annak népét. Királynőként szerették és tisztelték, jóllehet Kingát kevésbé az uralkodói stílus, sokkal inkább a szolgálat jellemezte.
Kinga nevű olvasóink - vagy azok, akiknek szeretteiket hívják ezen a néven -, biztosan hallottak már Szent Kingáról, az Árpád házi királylányról, Lengyelország védőszentjéről, és egyben a lengyel-magyar barátság egyik fontos láncszeméről. De talán még közülük is csak kevesen tudják felsorolni, hogy mennyi izgalmas látványosság kapcsolódik a nevéhez lengyel földön. A Kingák nevenapján ezért most Lengyelországba kalauzoljuk olvasóinkat. Cikkünkben sorra vesszük a magyar szent életének és legendáinak emlékhelyeit – így aztán lesz jó néhány tippünk azoknak is, akik most azon törik a fejüket, mivel lepjék meg Kinga nevű ismerősüket! Szent Kinga – vagy germán eredetű névalakjában Kunigunda – 1224-ben született Esztergomban IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő első gyermekeként. Már egészen fiatalon elhatározta, hogy szüzességi fogadalmat tesz, és életét teljesen Istennek szenteli. Miután 1239-ben a szülei igent mondtak a lengyel fejedelem leánykérésének, a mindössze 15 éves Kingának sikerült meggyőznie férjét is, hogy tartsa tiszteletben a fogadalmát.
Cím Cím: Bástya U. 11/A Város: Pápa - VE Irányítószám: 8500 Árkategória: Meghatározatlan (06 89) 315 5... Telefonszám Vélemények 0 vélemények Láss többet Nyitvatartási idő Nyitva Kulcsszavak: Egészségközpont Általános információ hétfő 7:00 nak/nek 19:00 kedd szerda csütörtök péntek Gyakran Ismételt Kérdések A SZENT KINGA KFT. cég telefonszámát itt a Telefonszám oldalon a "NearFinderHU" fülön kell megnéznie. SZENT KINGA KFT. cég Pápa városában található. A teljes cím megtekintéséhez nyissa meg a "Cím" lapot itt: NearFinderHU. A SZENT KINGA KFT. nyitvatartási idejének megismerése. Csak nézze meg a "Nyitvatartási idő" lapot, és látni fogja a cég teljes nyitvatartási idejét itt a NearFinderHU címen, amely közvetlenül a "Informações Gerais" alatt található. Kapcsolódó vállalkozások
1279-ben, negyvenévi házasság után eltemette férjét, ez követően kérte felvételét a klarisszák közé. Ettől kezdve Istennek szentelte életét, bár a lengyelek kérték, hogy vegye át az ország kormányzását. A klarissza nővérek 1284-ben főnöknőjükké választották; haláláig az ószandeci kolostor apátnője volt. 1287-ben egy tatár betörés elől ismét Csorsztin sziklavárába menekült, nővértársaivai együtt. Az ostromlókat Baksa Simonfia György vitéz és maroknyi magyar csapata futamította meg egy éjjeli rajtaütés alkalmával. A szandeci kolostort a tatárok földúlták, és Kingának 63 évesen az újjáépítés munkáját kellett irányítania. 1291 őszén betegeskedni kezdett, 1292 júliusában állapota válságosra fordult. 1292. július 24-én, Szent Jakab apostol vigíliáján halt meg. Halálakor is ellenséges betörés zavarta a kolostor életét: cseh csapatok garázdálkodtak a környéken. Tőlük való félelmükben a nővérek három napig titkolták főnöknőjük halálhírét. A lengyelországi Stary Sacz, Ószandec szívében álló klarissza kolostor és templom megszentelt zarándokhely: IV.
27 júl. 2017 10:14 Írta: Berecz Ildikó Kategória: Kultúra Találatok: 4983 Nyomtatás E-mail Július 24-én ünnepeljük a Kingák névnapját, a magyar és lengyel nép közötti több évszázados kapcsolatot, valamint a lengyelek védőszentjének - Árpád-házi Szent Kinga - emléknapjá volt ez a magyar királylány, majd lengyel királyné, aki bár az Árpád-házi szentek közé tartozik, mégis kevéssé ismert a sorsa. Kinga (Kunigunda) Esztergomban született, 1224. március 5-én IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária (görög hercegnő) első gyermekeként. Árpád-házi Szent Margit és Árpád-házi Boldog Jolán nővére, nagynénje Árpád-házi Szent Erzsébet. Ilyen példa értékű életet élő rokonsággal körülvéve, Kinga egész fiatalon arra az elhatározásra jutott, hogy szüzességi fogadalmat tesz, és életét teljesen Istennek szokás szerint, dinasztikus okokból szinte már születésükkor eljegyezték a királyi sarjakat. Nem történt ez másképp Kinga esetében sem, bár itt inkább, a gyorsan és közvetlenül kapható katonai segítség lehetett a döntő szempont vőlegénye választásakor, a Piast-házbeli V. Boleszláv lengyel fejedelem jegyese lett, akihez tizenöt éves korában, 1239-ben, feleségül is ment.
Kell A Férfi Könyv, 2024