Gróf Széchenyi István Élete Röviden / Gróf Széchenyi István - Művei, Könyvek, Biográfia, Vélemények, Események - 1. Oldal
5. Az idegösszeomlás Az 1848 szeptemberében bekövetkezett idegösszeomlás hátterében bonyolult összefüggések álltak. Széchenyi István főúri és többségében német nyelvű, sőt császárhű nevelést kapott gyermekkorában, így szinte naiv idealizmussal hitte, hogy az alapvetően jóindulatú császár, illetve bécsi udvar meggyőzhető Magyarország modernizálásának és átalakításának kérdéseiben. Amikor 1848 tavaszán miniszter lett, még lelkesen vetette magát a munkába és örömmel töltötte el, hogy a bécsi kormányzattal békében zajlik hazájának megújulása. Később azonban szembe kellett néznie azzal, hogy a Habsburg udvar egyáltalán nem kívánja a változásokat, sőt azok visszafordítására törekszik. Amikor 1848 nyarán megkezdődött a szembenállás és elhidegülés a Batthyány-kormány illetve Bécs között, egyre inkább depresszióba süllyedt. Nem tudta összeegyeztetni a császárba és a dinasztiába vetett bizalmát, hazájának szemmel látható tönkretételi szándékával, melyet ekkor már egyértelműen észlelt, ha a bécsi udvar ármánykodásaira tekintett.
- Gróf Széchenyi István művei, könyvek, használt könyvek - Antikvarium.hu
- Gróf széchenyi istván gimnázium
Gróf Széchenyi István művei, könyvek, használt könyvek - Antikvarium.hu
Szabad óráikban, s ilyen természetesen elég volt, a két ápoló-őr malom- és sakkjátékkal mulatott; Széchenyi órákig nézte, azután maga is kínálkozott, hogy egyikökkel vagy másikokkal eljátszik egy partit; s érezte, hogy ezen, ily férfira nézve valóban minden fogalmon fölül szerény szórakozás, mennyire javára szolgál. Könnyes szemekkel hallgatta a grófné, ha egy ily nap után ez egyszerű emberek közül valamelyik elbeszélte, hogy őexcellenciája megint ennyi meg ennyi ideig "malmozott" vele, vagy "sakkot" játszott, hogyan örült a kegyelmes úr, ha a szegény ördögtől egy-egy "fedezetlen paraszt"-ot "elcsíphetett", ha pedig éppen "futó" vagy "torony" volt, s a betegápoló szomorúan nézett egy ily elvesztett bábja után, az öreg úr nevettében úgy megrázkódott, hogy kicsordult bús szeméből a könny, s végiggördült a sápadt arc redőin a hosszú ősz szakállra! A jó embereknek mindezt részletesen el kellett beszélniök; s minél több követ elcsípett tőlük az excellenciás úr, annál dúsabban megajándékozta őket a grófné, de erről a gróf előtt szólniok nem volt szabad; Széchenyi másképp nem nyúlt volna többé sem a malomhoz, sem a sakktáblához.
- Automotive hungary kiállítás 2018
- A Széchényi-család története és Széchenyi István élete
- Dr house sorozat online
- Dak acélszerkezeti kft test
- Omlós csirkemell bundában receptek
- 5 érdekesség gróf Széchenyi Istvánról [17.] - Történelmi blog
- Star wars űrhajók
- Mcgard kerékőr vélemények
- Magyar Cégnyilvántartó
- Gróf széchenyi istván munkássága
- Peugeot zenith 50 alkatrész 24
- Gróf széchenyi istván gimnázium
Gróf széchenyi istván gimnázium
Ellentétek Wesselényivel és Kossuthal Miközben gyakorlati munkája a polgári követelmények kielégítésére irányult, politikai programjában egyre inkább megtorpant, szembefordult a haladás új és igazibb követőivel. Először barátjával: Wesselényivel hasonlott meg, már az 1830-as évek elején. Az első reformországgyűlés (1832-36) harcaitól távol tartotta magát, de Kossuth Lajos 1841. január 2-án megindított "Pesti Hírlap"-ja már nyílt fellépésre késztette, valójában a radikalizálódás ellen. "Kelet Népe" című művében a forradalomtól rettegve vádolja Kossuthot, hogy "izgatásával" veszélyezteti a békés reformtörekvéseket, hogy "a szívhez szól, ahelyett, hogy az észhez szólna". Kossuth higgadt, de határozott válaszában visszautasította Széchenyi vádjait, ugyanakkor az 1830-as évek Széchenyijéről megállapítja, hogy "Ujjait a kor ütőerére tevé és megértette lüktetéseit; és ezért, egyenesen ezért tartom én őt a legnagyobb magyarnak. " - A polgári átalakulást a főnemesség vezető szerepével összeegyeztetni kívánó Széchenyit, az uralkodóház és amonarchia hívét a következő években is mélységes szakadék választotta el a liberális nemesség radikalizálódó vezetőitől.
De a testi és szellemi megerősödés ezen apró megnyilatkozásai azonban még csak egyes napsugarak voltak, melyek az itt-ott ugyan már szétszakított, de még sűrű felhőfátyolon áttörtek. Minden ily "excessus" után – mert excessusnak tartá Széchenyi a külvilág dolgai iránti részvét minden nyilvánulását – annál inkább visszarettenve húzódott félre a szerencsétlen ősz férfiú, s félig örült, félig meg bosszankodott, hogy akarata ellenére mindegyre sűrűbben ismétlődtek ezen "excessusok", hogy mindegyre gyakrabban fordultak elő eme vigyázatlan percek. Még küzdött tehát a lassanként visszatérő szellemi és testi erő az ugyancsak lassanként hátráló, de még teljesen le nem győzött betegséggel, azonban amannak győzelme mindinkább valószínűvé vált; s egyes apró jelekből következtetve, úgy látszik, mintha Széchenyi már csak alkalmas érintkezési pontra várt volna, hogy a külvilággal, vagy legalább annak egy kis körével ismét érintkezésbe lépjen. Ily érintkezési pontul szolgált végre – gondolom, 1852-ben történt – Lonovics akkori püspök, most érsek, Bécsbe érkezése.
3. Anglománia Széchenyi grófhoz szervesen tartozott közismert anglomániája, vagyis a rajongása mindenért, ami angol. Életében először 1815-ben járt a szigetországban, ahol teljesen lenyűgözte a kiteljesedő ipari forradalom megannyi jele és vívmánya. Később, 1820 nyarán megismerte a nála 5 évvel fiatalabb Wesselényi Miklós bárót és 1822-ben közös nyugat-európai körutazást tettek, melynek legfőbb állomása Anglia lett. Mindkettejüket elvarázsolta a szemmel látható ipari fejlődés, a sok gyár, a hajók, a hidak, az épülő vasút és a nyüzsgő ország kézzel fogható, szédítő ütemű fejlődése. Hazatérve az álmos, belassult és feudális Magyarországra még inkább szembeötlő lett a különbség. Elhatározták: változtatnak ezen és példát mutatnak a többi magyar nemesnek arra vonatkozóan, hogy ők is fejlesszék gazdaságaikat. Széchenyi egy bécsi bankhoz is fordult, hogy a felvett kölcsönből nekilásson birtokai modernizálásához. A bank azonban az ősiség törvényre hivatkozva elutasította hitelkérelmét. Ekkor kezdte HITEL című műve megírását, mely 1830-ban a reformkor szellemi elindítója lett.