A szexturizmus nem más, mint a gyarmatosítás modernkori leképeződése. Hiszen újratermeli azt a felállást, miszerint a gazdag, fejlett országból származó ember (férfi vagy nő…) kihasználja a fejlődő ország gazdasági vagy társadalmi kiszolgáltatottságát – annak ellenére, hogy a jelenség sok esetben egy látszólagos kölcsönösségen alapul. Képünk illusztráció! – Kép forrása: Andrea Madaro / Flickr Szakértők szerint ez az emberi méltóságot mellőző iparág sok esetben – sajnálatos módon – jelentősen hozzájárul a foglalkoztatottságához és a nemzeti jövedelemhez. Dr. Marsai Viktor Afrika-szakértő a elmondta, hogy pl. Etiópiában és Kenyában lennének alternatívák, ennek ellenére sok kiszolgáltatott lány inkább választja a magasabb jövedelemmel járó prostitúciót, mint azt, hogy 50 dollárért robotoljon havonta, gyakran 12–14 órát dolgozva egy étteremben vagy egy farmon. "Ott már rég nem arról van szó, hogy enélkül a család éhen halna, hanem, arról, hogy így jut a család oktatáshoz, ruhához, telefonhoz. "
"A hűtlenségben benne van a hazugság. Ha nincs hazugság, akkor a másiknak is van lehetősége választani. Azt gondolom, a megcsalás sokkal inkább önismereti kérdés, mint párkapcsolati. Ahhoz, hogy mindkét fél felelősséget tudjon vállalni a kapcsolati részéért, nem fér bele a mismásolás, elhallgatás. " "Az önreflexió nélküli jobbra-balra félrelépés egy formálisan monogámként deklarált kapcsolatban sehová nem vezet sem önismereti, sem párkapcsolati szempontból. De kell-e a másiknak minden tudatos, önismeretileg is ízekre boncolt futó flörtöcskéről vagy erotikával enyhén vagy erősebben átfűtött kapcsolódásról tudnia? Főleg ha az ő önismeretében az efféle kalandozás még elméletben is egy másik bolygórendszer? Ha nem kell mindenről referálnunk egymásnak, akkor hol a határ, amit mégis disznóság elhallgatni egymás elől? Azt hiszem, egyetérthetünk, hogy ez nem egy objektíven behatárolható univerzális pont, hanem egyénileg felmérendő (nyilván számításba véve a partner kívánságát, habitusát, értékrendjét, fájdalomküszöbét), és felelősen eldöntendő. "
Miközben az Európai Unióban arról vitáznak, mely alapszavak sértik a női-férfi egyenjogúságot, a képviselt állampolgárok egy része magasról tesz az egyenlő bánásmódra, és inkább elutazik egy egzotikus vidékre, ahol kihasználhatja az ország emberi jogi hiányosságait. Az ősz halántékú férfiak fiatal ázsiai nőkkel, a jómódú fehér hölgyek pedig szálas izmú, afrikai férfiakkal múlatják az időt. Bangkok vagy Amszterdam? Gambia vagy Baltikum? Egyszeri alkalom, rendszeres utazások, vagy "három hónap múlva esküvő" a zöldkártyáért? A szexturizmusnak ezer arca van – és a jelenség mára a világ egyes térségeiben olyan nagyra nőtte ki magát, hogy már szinte egy önálló kereskedelmi szektort képez. "A gyermekemnek vannak szükségletei, úgyhogy addig nem megyek haza, amíg nem találok egy kuncsaftot. " A 17 éves Candy 14 éves kora óta él szexből a Dominikai Köztársaságban, ahol évente hatmillióan nyaralnak. A fiatal anyának van egy 76 éves állandó svájci partnere, aki néha meglátogatja, és az öt együtt töltött óráért 500 dollárt kap.
Van egy vicces mondás, miszerint hűséges az, aki eldöntötte, hogy egész életében csak egy embert akar idegesíteni. Ez is egy nézőpont, amely a humor oldaláról tekint a hűtlenkedésre. Ahol szerelem van, ott csakis a hűségnek van helye, mert minden, ami a csalárdsághoz tapad, messze áll a szerelem vegytiszta állapotától. A rajongástól, az önkívülettől és a mámortól. Valóban így van, vagy ez is nézőpontfüggő? Mi történik akkor, ha elmúlik a szerelem, vagy meg sem születik? Hogyan értelmezzük, értékeljük a hűtlenséget, megcsalást párkapcsolatainkban? Hol vannak a határok, és miért lépjük át őket? Egyebek mellett erről is kérdeztem több különböző korú és családi állapotú nőt és férfit, mi a véleményük erről az örök és mindig aktuális témáról. Miért történik meg újra és újra, mi lehet a legfőbb oka annak, ha egy kapcsolatban nem tudunk hűek maradni. A hölgyek és urak nevük elhallgatását kérték de szívesen meséltek arról, hogy mit gondolnak, éreznek a hűtlenségről. "Véleményen szerint az esetek többségében azért történik megcsalás, mert hiányzik valami a kapcsolatból.
A szexturistákat kibocsátó országokban figyelemfelkeltő kampányokkal lehetne tájékoztatni a tömegeket, illetve az utazási irodák figyelmét is ráirányítani a jelenségre. A közbeszédben ébren kellene tartani ezt a témát, mert a szexturisták erősebb társadalmi megbélyegzése és elítélése talán csökkentheti a jelenség előfordulásának gyakoriságát. Amennyiben adományozni szeretnénk, olyan szervezeteket és cégeket érdemes felkeresni, akik kifejezetten arra szakosodnak helyben, hogy a fiatal testek felkínálása helyett reális alternatívákat nyújtsanak.
Jobb lenne a kapcsolatunk, vagy máshogy nevelnénk a gyerekeinket? " "Félreértés ne essék, én is fel vagyok háborodva ezen a rendeleten, de tényleg nem értem, hogy sokaknál mi ez az iszony a házasságlevéltől. OLvastam már olyat is, hogy akkor majd mind a ketten elengedik magukat, így meg van izgalom az együttslétben. No meg azt is megértem, ha bizonyos anyagiak miatt inkább megéri az élettársi kapcsolat. De sok olyan helyzet van, amikor a házasságlevél sokkal jobban leegyszerűsíti a dolgokat, gondoljunk akár csak a gyerek születésénél az apasági nyiatkozatra és egyebekre. " A hozzászólások jellemzői Nagy különbség az egyes posztok népszerűsége között Pl. a "hiszti" téma a Babaneten is megjelent, de ott senki nem kommentálta A divatos posztokon ismétlődő nevek – kialakul egy kör, akik közül sokan személyesen is ismerik egymást – lényegében egységes álláspontra jutnak Tömeghatás – új álláspont nemigen érvényesülhet Az olvasói kör az aktív tagok sokszorosa
A prostitúcióból élők egyre nagyobb üzleti lehetőséget látnak az internetben. A hirdetés itt jóval olcsóbbi, mint az Expresszben, vagy a Tutti Frutti Party-ban és a célcsoport - jól kereső vállalkozók - is jobban elérhető. Így a kezdeti jópofa kvaterkázás helyett egyre inkább kőkemény üzleti érdekek kerülnek az előtérbe. Van még egy megtörtént eset annak érzékeltetésére, hogy itt már nem ugyanarról van szó, mint a kezdetek kezdetén. Vegyünk egy fiatalembert, akinek a szűkebb érdeklődési körébe beletartoznak a szexuális szolgáltatók, ezért rendszeresen látogatja az egyik, ezek hirdetésével foglalkozó honlap fórumát. Itt a névtelenség homályába burkolózva megsért néhány embert, köztük a témában pénzügyileg érintetteket - menedzser, madame, lány mindegy - is. Mi történt volna négy éve? Semmi. Most mi történt? Mivel csak az informatikában teljesen járatlanok gondolhatják, hogy a névtelen hozzászólások gazdáinak nem lehet utánajárni, és ő vesztére a céges tűzfal mögül küldte vagánykodásait, ráadásul néhány általa személyesen nem ismert embernek megadta, vagy egy hívással elküldte a mobilszámát is, lenyomozták a munkahelyét és feljelentették, ahonnan emiatt fegyelmivel kirúgták.
A fent vázolt viszonyok rassz-dimenzióját (fehér, középkorú hölgy fiatal fekete férfival) a hetvenes években egy kutató egyszerűen csak a "kanadai titkárnő-jelenségnek" nevezte. Sok pénz van benne Nehéz felbecsülni, hogy globálisan milyen számokról beszélhetünk a szexturizmus kapcsán. Annyi biztos, hogy a világ öt legnagyobb iparága között található. Évente kb. 20 milliárd dollár hasznot termel. Ez a szám viszont pusztán a kiskorúak szexuális célokból történő felhasználására vonatkozik, a jelenség teljes globális nyereségéről nem áll rendelkezésünkre adat. A turizmus kínálta swinger partik, a nudista strandok, az üzletszerű kéjelgés mágnesként vonzza a turisták pénzét. Ne menjünk messzire, Franciaországban úgy 500 "libertine" szexklub üzemel országszerte, és csak ezek az események évi 1, 2 milliárd dollár profitot termelnek. Michael C. Hall, az új-zélandi Otago Egyetem professzora szerint: Az intézményesült szexturizmus mára egy olyan kereskedelmi szektorrá nőtte ki magát, ami képes ellenállni mindennemű kormányzati és nem-kormányzati beavatkozásnak.
Ha van SZEX, örüljünk, le kell szarni, hogy unalmas, csak legyen!
Aztán egyre csak sorakoztak a lányokat, és helyeket ajánló hozzászólások, mire egy magát Proxynak nevező férfi, akiről annyit lehetett tudni, hogy Hollandiában dolgozik, kezébe vette az irányítást, nos uraim, hát akkor nézzük csak meg, ki mit tud. Valahogy így indult el az LHV- azaz lányok, házak, vendégek - mozgalom. Ma már két nagy, konkurens internetes oldalon - szoknyavadá és piroslá - találkoznak össze a szolgáltatók és a kliensek. Az oldalak működtetői egyetértenek abban, hogy sem támogatni, sem támadni nem akarják a prostitúciót, ellenben azzal, hogy fórumot teremtenek a kurvázó urak és az őket kiszolgáló lányok számára, talán hozzájárulhatnak a kellemetlen kísérő jelenségek, úgymint bűnözés és fertőző betegségek minél hatékonyabb kiküszöböléséhez. Az urak a neten részletesen beszámolnak ugyanis az élményeikről, jó és rossz tapasztalataikról, igen aprólékosan pontozzák a házakat és lányokat, a nyújtott szexuális teljesítménytől a beszélgetés színvonalán át, egészen addig, hogy beleszámít-e az árba az elfogyasztott üdítő, hány percig lehet zuhanyozni, és milyen szaga volt a törölközőnek a fürdőszobában.
Kell A Férfi Könyv, 2024