Kurátora Kránitz Péter Pál, történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusza volt. 40 A kaukázusi magyarokról szóló első tudósítás. Turkoly Sámuel 1725. évi levele Asztrahánból, OSZK Kézirattár A 19. század során egy sor őshaza-elmélet látott napvilágot, a 18. századtól kezdődően uralkodó török tatár és finnugor, vagy éppen a sumér vagy pártus eredetelméletekkel szemben azonban a kaukázusi őshaza eszméje nem egy nyelv- vagy népcsoporthoz kötötte a magyarság eredetét, hanem egy jól körülhatárolható területhez: a Kaukázushoz. Csaknem az összes kaukázusi népcsoportot a magyarhoz rokonították az eszmét képviselő történészek, sőt, gyakran a laikusok utazók, publicisták, egyéb tudományágak képviselői stb. is. A lehetséges kaukázusi őshaza gondolata óriási hatással volt a közgondolkodásra, Vörösmarty Mihályt is megihlette, sőt, a 19. század végére még a társadalom legalsóbb rétegeit is élénken foglalkoztatta. Több mint egy tucat expedíció indult Magyarországról a Kaukázusba, hogy fellelje a hátramaradt magyarságot, a magyarral rokon kaukázusi népeket és a magyar őshazát.
1939-től a háború árnyéka rányomta a bélyegét a filmgyártásra is. A zsidó származású művészek nem forgathattak, és a háború témája egyre több filmben teret kapott. A vígjáték mellett a melodráma vált uralkodó műfajjá, melyben megjelent a baljós hangulat, a rossz közérzet megfogalmazása. Az első nagy film sikere ennek a korszaknak a Halálos tavasz (1939) volt. Ebben a filmben tűnt fel először a férfit az ujja köré csavaró és tönkretevő nőtípus, akit sokszor a későbbiekben is Karády Katalin jelenített meg. A kiállítás kiemelt néhány jellemző korabeli filmtémát. A kosztümös filmek, a realista filmek, a népies témájú filmek, a honvédhagyományokat felelevenítő, illetve háborús témájú filmek plakátjait összegyűjtve, egymás mellett láthattuk. A kiállításon a filmplakátokat kiegészítette egy filmösszeállítás a Magyar Nemzeti Film archívum jóvoltából, amely mintegy 15 filmrészletet tartalmazva elevenítette fel a hangosfilmeket. A filmplakátok összegyűjtésének és bemutatásának nem titkolt célja volt az is, hogy a figyelmet felkeltse és 35 a további kutatást is serkentse a filmek és a filmplakátok tekintetében egyaránt.
Csoport: Adminisztrátorok Helyzet: Offline Hyppolit a lakáj Schneider Mátyás (Kabos Gyula) fuvarozó egyik napról a másikra feltör, gazdagságát azonban megkeseríti, hogy úrhatnám felesége egy grófi lakájt szerződtet, mert nagypolgári életet akar élni. Szerencsére, mert így a Kabos - Csortos kettőssel lett ez a mű a magyar hangosfilm életképességének bizonyítéka és első tanújele, amelyből nemzedékek egész sora tanulhatta meg, hogy vajon mi is az a "magyar filmvígjáték". Ez volt Kabos Gyula első hangosfilmje, melyet Zágon István hasonló színdarabjából Nóti Károly vitt át filmre, a zenéjét pedig Eisemann Mihály szerezte.
Kell A Férfi Könyv, 2024