A vízháztartással összefüggésben a vérnyomást is befolyásolja. Az izmok és a szív számára egyenesen elengedhetetlen a kálium. A vérben levő kálium és nátrium egymásra hatással alakul ki káliumhiány? Ha tartósan hasmenéssel vagy hányással küzdesz, akkor a kálium jelenlétére különösen fontos odafigyelni. Bizonyos gyulladásos bélbetegségek éppen úgy kockázati tényezőnek számítanak, mint a több éve tartó alkoholizmus. A napjainkban egyre többeket érintő anorexia és a hashajtó készítmények szedése egyaránt káliumhiányhoz vezethet. Ha nem iszunk elég folyadékot, erősen izzadunk, vagy komoly fizikai megterhelésen esünk át, akkor káliumhiány alakulhat ki a a káliumhiány jelei? Az izmok gyengesége, a kimerültség érzése éppen úgy utalhatnak káliumhiányra, mint az ezekhez kapcsolódó szívritmuszavar, szédülés, székrekedés, hányinger és görcsök. Egyik vagy másik jelenléte még nem jelenti automatikusan azt, hogy nincsen elegendő kálium a szervezetben, de ha több tünet is jelentkezik, és ezek mellett olyan életmódbeli tényezők is jelen vannak, mint az említett alkoholizmus, anorexia, túl kevés folyadékbevitel vagy fokozott folyadék kiválasztás, akkor már érdemes gyanakodni erre a problémára.
Az idegi impulzusokat a nátrium ionoknak a sejtekbe áramlása, illetve a kálium ionoknak a sejtekből való kiáramlása okozza. Az ionok mozgása ugyanis megváltoztatja a sejtekben a feszültséget, ez hozza létre az idegi impulzusokat (13). (A kálium ionok kiáramlását és a nátrium ionok beáramlását követően a sejtfalban található kis "pumpák" állítják vissza az eredeti egyensúlyt. Sz. ) Ha azonban csökken a vérben a kálium szintje, az hátrányosan befolyásolhatja az idegi impulzusok kialakulását (6). Vagyis az idegrendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlenül szükséges megfelelő mennyiségű káliumot fogyasztani. ÖSSZEFOGLALVA: Káliumra elengedhetetlenül szüksége van a szervezetnek az idegrendszer által küldött idegi impulzusok aktiválásához. Az idegi impulzusok segítik az izomösszehúzódások, a szívverés, a reflexek és sok más élettani folyamat szabályozását. A c g sszes kedvezm nyes term ke itt tekinthet meg A káliumnak fontos szerepe van az izom- és szívösszehúzódások szabályozásában Az izmok összehúzódását az idegrendszer szabályozza.
Az Okos Étrendi csoportban már régen rehabilitáltuk a káliumot, de ennek ellenére még sokan így sem biztosak abban, hogy szükséges-e pótolniuk. Ennek eldöntésében nyújthat egy kis segítséget ez a cikk. Előfordulhat az is, hogy néhányan még mindig igazak vélik még a káliumos sóval kapcsolatos rémhíreket, ebben is tudok kis megnyugtatással szolgálamint a sportemberek és persze mások kedvéért is felraktam különféle házi izotóniás italok, elektrolitoldatok készítésének receptjeit, hátha hasznos információ lesz sokak számára. Káliumbotrány A 2010 körül indult káliumbotrány kitalálói szerint a boltokban árult konyhasó szándékosan káliumszennyezett, és szinte minden, a valóságban leginkább a rossz táplálkozásból, és életmódból adódó betegség kialakulásáért a káliumtoxicitást okolják. Az állítások igazságtartalmát végül is szinte senki nem firtatta, így viharként söpört végig az országon ez az álhír, hatására az emberek tömegei keresték a gyógyszerkönyvi tisztaságú nátrium-kloridot. Takács Gábor és mtsainak a "Valóban "egészségesebb" a patikai só?
[27] A potassium pótlása az elektrolitok egyensúlyát okozza. Ez azt jelenti, hogy a kálium az elektrolitikus pumpa segítségével kinyomja a sejtekből a nátriumot és a vizet. Ennek köszönhetően a nátrium a vízzel együtt a vizelet által kiválasztódnak, és a belső környezet egyensúlyállapota áll fenn. Ezt az előnyt főként a sportolók kedvelik, mivel ez megoldja a felpuffadt hassal és a vízmegtartással kapcsolatos problémákat. [27] 2. Befolyásolja az izmok teljes működését A kálium és a nátrium különböző mértékű koncentrációja a sejteken belül és kívül elektromos töltéseket alakít ki, melyek segítenek az idegeknek az agyba történő jelzések küldésében. Ezeknek köszönhetően vagyunk képesek mozgatni az izmokat. A kálium ilyen módon van hatással az izmok összehúzódására és lazítására, ami lehetővé teszi a testünk számára az edzést. Mindezek mellett azonban segítséget nyújt az izmok regenerációjában is, és meggátolja az izomgörcsök kialakulását. [30] 3. Felhasználódik a glikogén szétesésénél A potassium részt vesz az izomsejtekben végbemenő glikogén szétesésének folyamatában, és biztosítja az energiát a sejtek számára a kitartást igénylő edzés során.
Ezek akkor fordulhatnak elő, ha a vérben alacsony a káliumszint (6). Az izomsejtekben a kálium segíti az agy jeleinek továbbítását, amelyek stimulálják az összehúzódásokat. Emellett segíti az összehúzódások megszüntetését is (7). Ha a vér káliumszintje alacsony, az agy nem tudja ezeket a jeleket olyan hatékonyan közvetíteni. Ez hosszabb ideig tartó összehúzódásokat eredményez, mint például izomgörcsök. A kálium segít az izmok összehúzódásainak elindításában és leállításában. Az alacsony vér káliumszint befolyásolhatja ezt az egyensúlyt, ellenőrizetlen és elhúzódó összehúzódásokat okozva. Káliumhiány jelei és tünetei az emésztőrendszeri problémák megjelenése Az emésztőrendszeri problémák megjelenésének számos oka van, ezek közül egyik lehet a káliumhiány. A kálium segíti az agy jeleinek továbbítását az emésztőrendszerben található izmokhoz. Ezek a jelek stimulálják az összehúzódásokat, amelyek elősegítik az emésztőrendszer bélmozgását, ezzel pedig az étel emésztését (8). Ha a vér káliumszintje alacsony, az agy nem képes olyan hatékonyan továbbítani a jeleket.
Ideális esetben a napi káliumbevitel 3500-4000 mg. Átlagos bevitel egyébként 2000-6000 mg, de a 2500-3000 mg alatti már káliumhiányhoz vezethet a káliumot jelentősebben nem vesztő életvitel mellett is. A vér normál káliumszintje 3, 5 és 5, 0 mmol / l között alakul. 5 mmol felett már feltételezhető a vesék bizonyos mértékű károsodása, ha a méréskor nem történt hirtelen magas étrendi káliumbevitel. Ideális esetben 4, 5-4, 9 mmol/l a vér káliumszintje. Mivel a káliumszint nagyon gyorsan változhat a kálium ürítése és bevitele miatt, így a vérkép csak egy gyorsan változó aktuális állapotról ad csak tájékoztatást, ráadásul a sejtek káliumszintje nem mérhető ilyen eljárással. A kálium túladagolása leginkább csak káliumkészítmények extrém adagban való alkalmazása mellett képzelhető el egészséges vesefunkció esetén. Napi 15-20 gramm kálium bevitelénél lehet túladagolásra számítani, ekkor általában általános mérgezési tünetek (hányás hasmenés) lépnek fel. Ennyit elképzelhetetlen nem szándékosan bevinni.
Vesebetegség, antibiotikumok szedése Amennyiben a szervezetünkben a szükséges mennyiségnél több aldoszteron hormon vagy kortizol szabadul fel, akkor a veséken keresztül sok kálium távozik a vizelettel együtt. Ilyen esetben hiperaldoszteronizmus vagy hiperkortizolizmus áll fenn. Bizonyos gyógyszerek szintén lehetnek ilyen hatással, például a vízhajtók és antibiotikumok. Ezeken kívül veseelégtelenség következtében is alakulhat ki káliumhiány. Étkezési zavarok Káliumhiány alakulhat ki súlyos hányás vagy hasmenés esetén is, hiszen ekkor ásványi anyagok is távoznak a szervezetünkből, így kálium is. A hashajtók túl gyakori alkalmazása, a túlzott alkoholfogyasztás, de gyulladásos bélbetegségek is vezethetnek hiányállapothoz. Nem viszünk be eleget a táplálkozás során Ha nem táplálkozunk kiegyensúlyozottan, akkor az elfogyasztott élelmiszerekkel nem juttatunk elegendő káliumot a szervezetünkbe. Ebben az esetben szintén alacsony káliumszint alakul ki. Szintén fontos megemlíteni, hogy a sejtekben, illetve azokon kívül is van kálium.
A szükséges káliummennyiség a táplálékból hasznosul, a felesleg pedig távozik a szervezetből. A vérben keletkező káliumhiány akár életveszélyes is lehet. Mivel sok élelmiszer tartalmaz káliumot, a kiegyensúlyozott étrend biztosítja a szervezet számára a szükséges napi adagot, ami 2-3 gramm. A banán és az avokádó is sok káliumot tartalmaz. Fotó: Getty Images Mitől alakulhat ki káliumhiány? Hányással és hasmenéssel járó gyomor- és bélrendszeri problémák, sipoly, illetve hosszú ideig tartó hashajtó- vagy vízhajtószedés esetén könnyen káliumhiány (alacsony káliumszint, hipokalémia) jöhet létre a vérben. Mit tud a kálium? Mihez szükséges? Mennyi kell belőle? Mik a hiány jelei? Kattintson! Erre ráerősíthet a túlzott sóbevitel, az alkoholfogyasztás, az erős izzadás és a nem megfelelő folyadékpótlás, melyek tovább növelik a káliumhiányt a szervezetben. Ezért különösen érintettek a sportolók, az idősek és a bulimiások. A káliumhiány tünetei eleinte olyan általánosak, mint a fáradtság, a fejfájás, a szédülés vagy a hányinger, később azonban székrekedés, izomgörcsök, bénulás és keringési problémák is felléphetnek.
A tiramin a tirozin aminja, a hisztamin a hisztidin aminja és a lizin (közismert glutamát prekurzor) is élénkítő hatású. A fehérjékből származó nagy mennyiségű serkentő neurotranszmitter megemeli a stresszhormonok szintjét. Az optimális fehérjebevitel aránya 12–15% kalóriában értve. Élénkítőszerek (kávé, kakaó, csoki, kóla, energiaitalok, pyruvate, maca, guarana, zöld, fekete és fehér tea, stb. ) alkalmazása is fokozza a kálium ürülését. A gyógyteák legtöbbje vízhajtó hatású, fokozott kálium-ürítést okoz. Pajzsmirigy-túlműködés következtében megemelkedő stresszhormonszint és az izzadások igen súlyos káliumhiányos állapotot is okozhat, thyreotoxikus periodikus paralízist, amely halálhoz is vezethet. Szinte minden esetben javasolt a külön pótlása. Inzulinrezisztencia sejtszintű éhezés okozva növeli a stresszhormonok szintjét, így a kálium ürítést segíti elő, ráadásul a kálium sejtekbe juttatása inzulinfüggő folyamat. A hisztamin intolerancia is a kálium fokozott ürítésével jár a magas stresszhormonszint miatt.
A kálium tehát komoly rehabilitációra szorul, mindannyiunk egészségvédelme érdekében. Nézzük miért! A kálium rehabilitációja Némelyik ásványi anyag - leginkább a makroelemek - elektrolitként is fontosak a szervezetünk számára. A test az elektrolitokat a sejtműködés irányítására, valamint a sav-bázis egyensúly fenntartására használja. A káliumion az egyik legfontosabb elektrolit az emberi szervezetben a nátriumionon, a kalciumionon, a magnéziumionon, a kloridionon, és a hidrogénkarbonát-ionon kívül. A szervezet normális működéséhez az elektrolitok egyensúlyát nagyon szűk határok között kell tartani, különben egészségkárosodás léphet fel. A káliumhiány pedig sokkal gyakoribb probléma, mint ahogy a köztudatban elterjedt, de kialakulása általában a helytelen életmódból adódik csupán. Kálium többek között a szívizom sejtmembránjainak stabilitásáért felelős, legfontosabb szerepe az ingerület-átvitelnél az izom-összehúzódás elindításában, a szívritmus irányításában van, a vérnyomás szabályozásában is részt vesz, ezen kívül szükséges a sav-bázis egyensúly fenntartásához, valamint a sejtek tápanyagfelvételéhez és energiaellátásához is.
Kell A Férfi Könyv, 2024