1. ). Felhívás Kazinczy-versenyre Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Kazinczy-díj Alapítvány a 2017/2018-as tanévre meghirdeti az általános iskolák 5-8. osztályos, valamint az e korosztálynak megfelelő középiskolai osztályok azon tanulói részére – akik még nem nyerték el a Kazinczy-jelvény bronz, vagy arany fokozatát – a Kazinczyról elnevezett "Szép Magyar Beszéd" versenyt. Fény Felé Alapítvány Értelmileg akadályozott és halmozottan fogyatékos emberek foglalkoztatása Tel: 52/433 183 Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!
Ebben az évben került sor a Hajdú és Bihar megyék egyesítésére, Hajdú-Bihar megye létrehozása. Debrecen a törvényhatósági jogú város e rendelkezés alapján a megye részévé vált. A 3éves terv keretében végzett csatornázási munkák és villamosítási program a munkanélküliség csökkenését eredményezték. E program keretében került sor az újjáépítési-rekonstukciós feladatok megoldására. Debrecen még mindig a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar maradt. Az 5 éves terv beruházási kereteiből Debrecen igen nagy összeget kapott így 1950-1954 között lendületesen iparosodott. Jutott pénz az ipar, mezőgazdaság, közlekedés fejlesztésére, új lakások építésére, dolgozók egészségvédelmére, a tudomány és a kultúra támogatására. Felépült a Hajdúsági Gyógyszergyár(Biogál ma TEVA) A Golyóscsapágygyár(Magyar Gördülőcsapágy Művek), az Orvosi Műszergyár. Jelentős összegből korszerűsítették a ruhagyár, kefegyár, vágóhíd, kenyérgyár, dohánygyár, járműjavító és más üzemek épületeit. Felgyorsult a Keleti-főcsatorna építése is.
NyertesDebrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata1Projekt címePüspökladány–Debrecen vasútvonal korszerűsítése, Debrecen állomás részleges átépítése és Szajol–Debrecen vasútvonalon ETCS2 vonatbefolyásoló rendszer kiépítésePályázó neveNIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság2Projekt címeDebreceni intermodális személyszállítási központ létrehozásaPályázó neveNIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság3Projekt címeInfrastrukturális fejlesztések megvalósításaPályázó neveÁllami Egészségügyi Ellátó Központ4Projekt címe48. főút Debrecen–Nyírábrány, országhatár szakasz fejlesztésePályázó neveNIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság5Projekt címeIKOP-3. 2.
A megértésedet köszönjük! ) Korhatár: min. 17 évA budapesti és pest megyei lehetőségeket itt találod! Munkaidő hossza: megbeszélés szerint Munkanapok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat,... Tesco-Globál Áruházak Zrt. Hajdúszoboszló, Hajdú-BiharLaboráns..., ne habozz! Jelentkezz a megadott elérhetőségen! Új munkatársakat keresünk hajdúböszörményii gyártóüzemünkbe (Hajdú-Bihar megye) laboráns munkakörbe. Feladatok Alapanyagok és késztermékek minőségének ellenőrzése Előírt laborvizsgálatok és elemzések... Hajdúböszörmény, Hajdú-Biharszakmai gyakorlat - (nagy)vállalati banki hálózat - debrecen.. szerzünk új ügyfeleket és hogyan tartjuk a kapcsolatot a meglévő ügyfélkörünkkel? ~hogyan árazunk? milyen szempontok alapján megyünk bele a bankok közötti versenybe? ~milyen indikatív ajánlatokat adunk az ügyfeleink számára? ~milyen rendszerekben dolgozunk, hogy... Senior Recruiter (REF272Q)... csapatunkba keresünk a recruitment vállalati oldalát ismerő vagy ismerni vágyó recruitereket.
A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005) Bibliográfia - Bényei Miklós: Hajdú-Bihar megye helytörténeti irodalma 2002 368 Egy bombamerénylet repeszdarabjai, 1-2. / Pirigyi István; [riporter]: Molnár H. Lajos. = A Dunántúl, 2002. 1. sz. 94-100. p., 2. 111-117. p. Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye, 1912-1914. A Hajdúdorogi Egyházmegye székhelye Debrecenben / Pirigyi István. In: A Görögkatolikus Szemle kalendáriuma az[! ] 2003-as esztendőre. - Nyíregyháza: 2002. - 51-65. p. Egy választás dokumentumai / Piroska Mihály. = Szókimondó, 2002. 4. 4-5. p. Hajdúkerület, 1869. Pedagógiai folyóiratok Debrecenben 1870—1945 / Radnai Ferencné. In: Tanulmányok. - Db. : Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, 2002. - 137-150. p. A Sárrét vízszabályozása / Rákóczi László. = Rálátás, 2002. 3. 1-7. p. Március idusán / Ruszoly Barnabás. = Bagaméri Krónika, 2002. 1-2. 1 l-12. p. Bagamér, 1848, Bényei Miklós: Hajdú-Bihar megye helytörténeti irodalma 2002.
Sorsunk nehéz, de hittel hisszük, lesz magyar újjászületés! Tudva tudjuk, lesz magyar felemelkedés! " A polgárok nekiláttak a város újjáépítésének, azonban a teljes visszaállítást az új rendszer nem tette lehetővé. Az államosítások során a város területének felét elveszítette, ezeket újonnan kialakított községekhez csatolták, ezenkívül a Hortobágy feletti rendelkezési jogát is elveszítette. Újonnan épült lakótelepek megváltoztatták a város arculatát, de otthont teremtettek azoknak akiknek a háza elpusztult a háborúban. 1945. novemberi választáson a Kisgazdapárt nem ért el sikereket Debrecenbe, de védték a földreformot, és a demokratikus vívmányokat. 1947. augusztusában megtartott országgyűlési választáson az MKP növelte befolyását, az ország legnagyobb pártjává emelkedett. 1948 tavaszán ezen a vidéken is végbement a két munkáspárt egyesülése, létrejöttek a Magyar Dolgozók Pártjai. A munkásosztály hatalomra jutásával megkezdődött a szocializmus építése. Szocializmus 1950-ben tanácsrendszert szerveztek meg.
Debrecen környéke már az ókorban is lakott hely volt. A honfoglalásig főleg vándorló életmódot folytató népek lakták(vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok, bolgárok). A várost nem várfalak védték hanem mély és széles árkok amelyek oldalába és mélyébe kihegyezett rönkfákat ástak be ezzel is nehezítve az átjutást! Egy ilyen védelmi rendszer még ma is látható a Vámospércs felé vezető úton a Zsuzsi erdei kisvasút csereerdői megállójánál, neve: Ördögárok! Eredetileg Zsigmond király rendelte el az árok építését kőfallal. De úgy sohasem épült meg, tekintve hogy az Alföld híján van a kőnek. A fal helyett líciumtövissel kerítést építettek ami 450évig állt fenn. Jelképességét jelzi, hogy a magisztrátus szigorúan büntetett minden, kerítéssel kapcsolatos kihágást. A kör alakú kerítést a nagyobb utcák torkolatánál kapuk és kisajtók(gyalogosátjárók) szakították meg, megfelelő őrséggel ellátva. A városáárkot 1862-ben töltötték fel, ekkor bontották le az őrházakat is, helyettük pedig vámházakat emeltek.
A 16. századból a kereskedés következtében már városi jegyzőkönyvek jól működő(bécsi, sziléziai, lengyel) kapcsolatokat mutatnak. A marhakereskedés, az állattenyésztés, a kézműipar és a város vásárközponti szerepe számottevő gazdagságot teremtett, bár ez Debrecen külső megjelenésén egyáltalán nem látszott. Hiány volt a tartós építőanyag ezért kevés ház épült kőből és az utcák sem voltak burkoltak. A város teljes lakossága protestáns, így nyerte el a város a kálvinista Róma nevet. A török hódoltság, az ország 3 részre szakadása sem jelentett végzetes csapást a városra nézve, sőt a 17. században Debrecen gazdagsága és jelentősége tovább nőtt, elsősorban a fellendülő marhakereskedelemnek köszönhetően. A város kereskedői a legjelentősebb német piacokra szállították portékáikat (szarvasmarhákat, lovakat, búzát, bort). Debrecen gyakran került nehéz helyzetbe a földrajzi helyzete miatt és azért is, mert nem rendelkezett várral, városfallal és csak a városatyák diplomáciai lavírozása menthette meg.
Kell A Férfi Könyv, 2024