Ezt a megoldást viszont alaposan méretezni kell. Például ugyanaz a levegőbevezető csatorna kétszeres teljesítményű kályha esetén négyszeres ellenállással rendelkezik, míg azonos kályha és nyomvonal esetén egy másfélszeres csatorna átmérő növelés kb. ötödére csökkenti az ellenállást. A levegő csatorna hosszának, irányváltások és egyéb áramlásbefolyásoló elemek számának hatását most nem is említem. A legtöbb esetben ugyancsak változtatni kell a tűztérépítés gyakorlatán is a külső levegőbevezetés esetén. A hagyományos tűzterek ugyanis csak speciális kiegészítőkkel (például levegőbevezetéssel ellátott tűztér ajtó) alkalmasak külső égési levegő fogadására. A gyakorlatban inkább speciális tűztér kialakítás (biotűztér) alkalmazása az elterjedt.
Egy hőcserélő beépítésével a fűtési költségek is csökkenthetők, hiszen a beáramló levegőt felfűti a kiáramló meleg áramlat. A légtechnika hátránya, hogy drága és meglehetősen helyigényes. A levegőt közvetlenül a kéményen keresztül vezetik a kályhához. A Schiedel gyártmányú kéményeknél külön légcsatorna is található a kémény mellett. Ennek előnye, hogy a beérkező levegő közvetlenül a fűtőeszközbe jut, így nem hűti a házat. Hátránya, hogy a levegőt közvetlenül a kimenő füst mellől szívja, így a befelé áramló levegő jelentős része füstgáz, melynek minimális az oxigérrás: Az aljzatban egy 160 mm átmérőjű csövet fektetnek le, mely közvetlenül a kályha tűzteréhez vezet. Így a beáramló külső levegő nem érintkezik a ház légterével és nem hűti azt, tehát a cserépkályha teljesen függetlenné válik a háztól. Fontos, hogy a kialakításnál a lehető legrövidebb utat válasszuk, és a legkevesebb törés legyen benne, hogy az ellenállása a legkisebb legyen. A bejövő csőre egy szelepet, vagy egy égésvezérlőt kell építeni, hogy manuálisan vagy vezérelten a beáramló külső levegőt szabályozni tudjuk, illetve az égés befejeztével el tudjuk zárni a további levegő beáramlást.
Kell A Férfi Könyv, 2024