A film forgatókönyve (Giovanna Gagliardo) egy marxista szempontok szerint megközelített forradalmi helyzet összes problémáját igyekszik fordulatokban és dialógusokban feltérképezni, ám ez határozottan kárára válik. Szemben a Szegénylegények balladai szikárságával, e film túlbeszéli magát: egyik politikai vitából a másikba csöppenünk, mindenkire (bár nem érdemes) oda kell figyelnünk, ha nem akarjuk elveszíteni a megértés fonalát, így aztán a kép és a szöveg gyakran egymás hatását oltja ki. A sajátos jancsói koreográfia – mely önmagában pazarul megoldott, s érdekesebb, mint a film tematikus mondandójának egésze – ezúttal is befogadás-lélektani kérdéseket vet fel: a balos diákokra vagy hős bolsevikokra jellemző szóhasználat és mentalitás időnként a nevetségesség felé sodorja az egyébként csak szuperlativuszokban méltatható rendezői beállításokat. Jancsó a történelmi-társadalmi szituáció értékelésében igyekszik elfogulatlan maradni, pontosan érzékelteti a kívülről jött forradalmár helyzetének ellentmondásosságát, azt, ahogy a tulajdonképpeni elnyomott valahogy mindig kimarad az őt érintő problémák megoldásának a lehetőségéből, és kiválóan ábrázolja a haladás nagy eszméi mögött tudattalanul gyakorta lappangó, állatias vágyakat: a testi agresszió, az öldöklés, az erőszak bevallhatatlan gyönyörét.
Vizi privati, pubbliche virtů / Magánbűnök, közerkölcsök (1975) - Kritikus Tömeg Bejelentkezés Elfelejtetted a jelszavad? Hagyd üresen: Új vagy? Regisztrálj! filmek Toplisták Egyéni listák Bemutatók Folytatások Napok filmjei Vapiti-díj Egyéb díjak közösség Fórum Kommentek Szavazások Kedvenceid Hasonlók Jófejek Mindenki részletes keresés Magánbűnök, közerkölcsök (Jancsó Miklós) jugoszláv-olasz dráma 3, 3 34 szavazat Szerinted:? IMDb 6, 0 RT YouTube Wikipedia Wikipédia főoldal képek (5) díjak cikkek vélemények idézetek érdekességek kulcsszavak Főoldal Részletes keresés Filmek Közösség Egyéb Rólunk Impresszum Szabályzat Adatvédelem Feketelista Kassza Facebook YouTube
Ezek apró változtatások, a néző nem is észleli őket, és mégis, ezektől lesz film a fim. Szekeres Dóra
A legtökéletesebb, mert hiteles és ugyanakkor költői módon irreális a Csillagosok, katonák nyírfaerdei táncjelenete: itt a helyzet valóságos voltát húzza alá a katonazenekar jelenléte, míg az egész szituáció a film szövetében éppen a helyzet lehetetlenségét, abszurditását hangsúlyozza. A zenélő emberek, együttesek látványa azonban csak a korai filmekben értelmezhető a vásznon megjelenített realitás terében (a Fényes szelek e szempontból nagyjából már határesetnek minősíthető megoldása jelenti a választóvonalat). A hagyományos értelemben vett filmzene használatával azonban Jancsó igen korán felhagyott. Az Oldás és kötés, valamint az Így jöttem sorolható csupán ide; e filmekben valóban alkalmazza a zene aláfestő funkcióját is, a korábbi filmben kevesebb szerencsével, az Így jöttem azonban már felhasználja a zenét a két főszereplő közötti viszony változásainak jelzésére is (azokban a pillanatokban szólal meg a zene, amikor a kapcsolat minőségében, jellegében történik változás). Ám Jancsó ebben a filmjében mintha nem bízna még eléggé a képek erejében: bizonyos anekdotikus szituációk jellemezésére használ karakterisztikus zenéket (burleszkszerű jelenetet hoz létre vidámnak, játékosnak szánt zenei motívumok intonálásával), ám éppen ezek a megoldásai bizonyultak porlékonynak az idő múltával.
Kirúgtak. Csúnya történet. Megalázó volt a távozás. Most, hogy kicsit jobban van, felépülőben, milyenek a napjai? Változóak. Hol jobbak, hol rosszabbak. Reménykedem, hogy javulni fog az állapotom. Étvágyam van. Csak a gyomrom, a légzésem… sosem gondoltam, hogy ez a kettő összefüggésben van. Ki kellene menni végre a lakásból. Totyogni egy kicsit a szabadban. Hőségben nincs nagy kedvem. Igaz, akkor sem volt, amikor csak 8-10 fokot mutatott a hőmérő. Pedig imádok egyedül csatangolni az erdőben, a budai hegyekben. Vadászni is szerettem. Elmúlt. Majd az unokám megörökli a puskámat, ha eljön az ideje. A biológiámat akarom helyreállítani. Jó lenne beülni az autóba, jönne velem valaki, felvinne a hegytetőre, ott sétálnék egy kicsit. Három hete ki sem mozdultam a szobából. Dagad a lábam, ez is idegesít! Még valami… Ádám Ottót, a Madách Színház egykori igazgatóját idézi, aki azt mondta: "A színház nagyon fontos, de az élet még fontosabb. " Balázsovits Lajos ugyanezen a véleményen van. "Csak ne lenne olyan nehéz minden áldott nap! "
Nekünk szól tehát, a mi nyelvünkön, hogy mi, egy delikát tartalmakban, szép és igaz (jel)szavakban felettébb hiányos, zajos és otromba korszak gyermekei is megértsük. Meg amúgy is: noha a filmet pornográfiának csúfolva rövid időre betiltották Olaszországban, déli barátaink megnyugodhatnak: a Magánbűnök egyértelműen és félreérthetetlenül a 2021-es magyarországi viszonyokról beszél.
20:00 óra Műtárgyséta - 5 műtárgy a bűnről Az esti rendezvények előtt TÁRGY | KÍSÉRLETEK – Műtárgyséta a Róth Miksa Emlékházban. 5 műtárgy, amelyek látszólag nem kötődnek egymáshoz, mi most mégis hálót szövünk belőlük. A Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény tárgyai kilépnek a komfortzónájukból, és egy-egy fogalom köré szerveződve mutatkoznak be a közönségnek. A Chill Garden programjaihoz kapcsolódva, művészeti programokra reflektálva kísérletet teszünk: szubjektív műtárgysétára hívjuk látogatóinkat, hogy együtt fedezzük fel a kiállítások rejtett hálózatait. 20:30 MAGÁNBŰNÖK, KÖZERKÖLCSÖK – JANCSÓ 99-100 SOROZAT Helyszín: Róth Miksa Emlékház kertje A Jancsó Miklós születésének centenáriumára emlékező, ősszel kényszerűen félbehagyott sorozatunkat a művész 1976-os Magánbűnök, közerkölcsök című filmjével folytatjuk. A Rudolf trónörökös és Vetsera Mária bárónő tragikus haláláról szóló film erotikus jelenetei miatt vált ikonikussá, itthon csak 1980-ban mutatták be. A filmről házigazdánk, Kirschner Péter beszélget meghívott előadóinkkal.
Fábri filmjében, a Requiemben a kivégzett férj voltam. Idős volt már, amikor ezt a filmjét forgatta. Már nem a régi Fábri volt. Ezt mondta róla Törőcsik Mariska is. A Magyar Tudományos Akadémián, egy fogadáson találkoztam vele, amikor Szabó István valami osztrák kitüntetést kapott. Odalépett hozzám, de akkor már rossz állapotban levő, szomorú ember volt. Azt mondta: "Ezek már nem olyanok velem, mint régen, úgy érzem. " Jaj, dehogy, Zoli bácsi, mondtam, mindenki szeret téged. Lassan úgy beszélsz, mint egy színésznő, akinek üldözési mániája van. Sajnos tényleg kerülték őt a fogadáson, talán már unalmasnak gondolták. Szabó Istvánnal a Bizalomban dolgozott. Az furcsa történet. Akkor már valami konfliktus lehetett közte és Bálint Andris között, aki előtte főszerepeket játszott nála. A bujkáló férj szerepét is neki ajánlotta fel elsőként, de Andris, úgy tudom, megsértődött. Pista ezt őszintén el is mondta, én viszont örültem a lehetőségnek, hiszen remek rendezővel dolgozhattam. Kicsi szerep vagy nagy, engem nem érdekelt.
Kell A Férfi Könyv, 2024