Olyan aminosav-szintekben is emelkedést figyeltek meg, mint az alanin és a glicin a MetS csoport 14. hetében, míg a 28. hétnél az alanin- és treonin-szintnél jelentkezett változás. És 28. heti méréseknél egyaránt növekedett az acetoin (egy, a bélflóra működésével összefüggésben álló metabolit) koncentrációja a MetS csoportban. Végezetül, néhány, az oxidatív stresszel kapcsolatos vegyület, mint az allantoin, kontrollcsoport-beli értékeihez képest csökkenő tendenciát mutatott mind a 14., mind a 28. hétnél. A további vizsgált metabolitok szintjében nem találtak szignifikáns különbséget. Az NMR-spektroszkópia segítségével végzett metabolomikus analízis kimutatta, hogy a MetS csoportban a kísérlet előrehaladtával nőtt a különböző zsírsavak mennyisége a vérben. Emellett az energiatermelő folyamatokkal összefüggésben álló metabolitok (piruvát, laktát), illetve a takarmányból származó metabolitok (szacharóz, mannóz) mennyisége is nőtt a MetS-csoportban. Összegzés A metabolikus szindróma egy, a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozási szokások miatt egyre növekvő jelentőséggel bíró, komplex kórkép.
Mit okozhat a magas trigliceridszint? Ha tartósan magas a vérzsírszint, nő az érelmeszesedés kialakulásának veszélye, továbbá fokozódik a szívkoszorúér-, illetve agyi érelzáródás kockázata. Közvetetten azonban a túlsúly okozta gondokkal is számolni kell. Egyes tanulmányok szerint bizonyos rosszindulatú daganatok kialakulásának is fokozódik a kockázata, pl. : vastagbélrák, petefészekrák, mellrák. Milyen mintára van szükség a vizsgálathoz? A vizsgálathoz vénából vett vérmintára van szükség. A vérvétel előtt 8-10 órával ne együnk, és csak szénhidrát- illetve zsírmentes italokat fogyasszunk. Mi a teendő a vizsgálat után? A vizsgálattal önmagában nem diagnosztizálható egy betegség sem, a kapott lelettel minden esetben keressen fel belgyógyász vagy hematológus szakorvost a pontos diagnózis és a szükséges terápia meghatározása érdekében.
A koleszterint építőelemként használják a sejtek és bizonyos hormonok előállítása során. A triglicerideket használják energiaforrásként. A koleszterin és a trigliceridek közötti fő különbség a testben lévő egyes típusú molekulák funkciója. Referencia: 1. H, Mike. "Koleszterin - a néma gyilkos. " SZÍV UK, itt érhető el. 2. "Trigliceridek és alacsonyabb trigliceridszintek. ", elérhető itt. Kép jóvoltából: 1. BorisTM "koleszterin" - saját munkája (ISIS / Draw 2. 5 -> MS Paint -> Infan View) (Public Domain) a Commons Wikimedia segítségével 2. "Zsírsav-triglicerid-rövidítés": Wolfgang Schaefer - szerző (Public Domain) a Commons Wikimedia-on keresztül
Míg az első kettőt genetikai alapú modellezéshez használják, addig az utóbbit takarmány alapú kísérletekben. A kísérletekben a takarmány egy vagy több összetevőjének mennyiségét növelve modellezhetjük a metabolikus szindrómát. Ezek lehetnek: zsírban-, koleszterinben-, fruktózban és zsírban-, valamint szacharózban és zsírban gazdag takarmány. A magas zsírtartalmú takarmány számos MetS komponenst képes előidézni, ezek: elhízás, magas vérnyomás, hyperglykaemia, inzulin-rezisztencia, dislipidaemia. A magas koleszterintartalmú táplálás magas koleszterinszintet, magas HDL-, LDL- és trigliceridszintet, illetve érelmeszedést (extrém esetben egyéb szervekben is lerakódhat) okoz. A magas fruktóz- és zsírtartalmú takarmány a lipid profil megváltozását, inzulin-rezisztenciát és a vérből való késleltetett glükózfelvételt idéz elő a kísérleti nyulakban. A szacharóz és zsír arányának változtatásával a legtöbb MetS komponens kiváltható. A fentiekben két kísérletet mutattunk be, melyek felnőtt hím új-zélandi fehér nyulakkal dolgoztak.
Ez köszönhető a helytelen táplálkozásnak és a mozgásszegény életmódnak. A metabolikus szindrómának sokféle definíciója létezik, de mindegyikben közös az, hogy különböző metabolikus és szív-érrendszeri elváltozások együttes jelenléte alapján ismerhető fel. 5 jellemző tünetből 3 megjelenése esetén metabolikus szindrómát diagnosztizálhatunk. Az 5 tünet a következő: elhízás (különösen hasi elhízás), magas vérnyomás, prediabetes, dislipidaemia és a vérképen látható kóros változások, mint az alacsony HDL-szint, a magas LDL-szint és a magas trigliceridszint. A metabolikus szindróma (MetS) következményeképpen gyakran nő a cardiovasculáris betegségek (arrhythmia, stroke és hirtelen szívhalál), a nem-alkoholos zsírmáj és a II. típusú diabetes megjelenésének kockázata. Sok betegség, így a metabolikus szindróma tanulmányozása során is használnak állatmodelleket. Ezek segítségével megérthetjük a komplex kórkép hátterében álló folyamatokat, illetve felfedezhetünk a betegség korai felismerését segítő markereket, ezzel elősegítve a jó és korai diagnózist.
Az NMR-spektroszkópia segítségével sikeresen azonosítottak a szénhidrát-, lipid-, és fehérje-anyagcseréhez, valamint a mikrobiótához kapcsolódó metabolitokat. A megnövekedett aminosavszint a plazmában az elhízás és az inzulin-rezisztencia markereként szolgálhat. A kísérletben emelkedett alanin- és treonin-szintet találtak, ami az elhízás, a II-es típusú cukorbetegség és a hyperglykaemia előjele lehet. Ehhez hasonlóan a II-e stípusú diabetesre vezethető vissza a laktát, piruvát, mannóz és szacharóz emelkedett koncentrációja a vérben. A kísérletben emelkedett plazma zsírsavszintet találtak, ami a dyslipidaemia mellett szerepet játszik a diabetes predikciójában. A nem-alkoholos zsírmáj, a nem-alkoholos steatohepatitis, diabetes, inzulin-rezisztencia és elhízás markere lehet az emelkedett epesav- és acetoin- szint a plazmában. Ezek a bél mikroflórában vagy a piruvát-metabolizmus során keletkezhetnek. Irodalomjegyzék Arias-Mutis O. J., Marrachelli V. G., Ruiz-Saurí A., Alberola A., Morales J. M., Such-Miquel L., Monleon D., Chorro F. J., Such L., Zarzoso, M. (2017); Development and characterization of an experimental model of diet-induced metabolic syndrome in rabbit.
Az edzettségi állapot javulásával a metabolikus eltérések normalizálódhatnak még akkor is, ha a testtömeg változatlan marad, mert ilyenkor a zsírszövet aránya csökken. A motoros képességek (kondicionális és koordinációs képességek, mozgékonyság, hajlékonyság) javítása az ún. gyorserőt, a mozgásgyorsaságot, reakciógyorsaságot, reakcióképességet, állóképességet, valamint az egyensúlyérzéket és ritmusképességet fejlesztő gyakorlatok által valósítható meg. Ha a metabolikus szindróma, illetve a következményes érbetegség kialakult, gyógyszeres kezelésre is szükség van. A már kialakult szövődmények a testmozgás által felkínált lehetőségeket beszűkíthetik. A metabolikus szindróma gyógytornája A keringési állóképesség megléte segít megelőzni a kardiovaszkuláris betegségek kialakulását. Szintje azt jelzi, hogy milyen hatásfokkal kerül az oxigén az izmokba, és az anyagcseretermékek milyen gyorsan ürülnek onnan ki. Az állóképesség tesztelésének házi módszere a Ruffier-teszt. Végrehajtás: Folyamatos váltott lábú fellépés egy sámlira három percen át, összesen 90x, két másodpercenként végrehajtva egy-egy lépést.
Ide tartoznak az LDL-ek (alacsony sűrűségű lipoproteidek) és a HDL-ek (magas sűrűségű lipoproteidek). Ideális esetben a koleszterinszint 120-140 mg/dl érték körül mozog. HDL-koleszterin (HDL, HDL-C): Olyan lipoproteid-típus, amely segít a zsírokat a test távolabbi részeiről a májba szállítani. Az emésztési folyamatban a máj központi szerepet tölt be. A belekből felszívott étel a májba kerül, hogy ez a szerv feldolgozza, utána elossza a test különböző területeire, majd visszajuttassa ugyanide újbóli feldolgozásra. Az elosztási folyamat utolsó lépéséhez, vagyis az étel májba való visszajuttatásához olyan szállítómolekulákra van szükség, mint a HDL. A HDL-t általában "jó" koleszterinnek tartják, ugyanis a zsírok májba való visszaszállításával részt vesz vénáink és artériáink megtisztításában. Alacsony szintje esetén nő az érelmeszesedés, a szívinfarktus és az agyvérzés kockázata. A normálérték 0, 9 mmol/l felett van. LDL-koleszterin (LDL, LDL-C): Az LDL a HDL-lel pontosan ellentétes funkciót lát el, mert szétosztja a zsírokat a test különböző részein.
A trigliceridszint alapján valójában az étkezési szénhidrátokra, illetve az inzulinérzékenységre vonatkozóan vonhatunk le következtetéseket. Magas szénhidrátbevitel + alacsony inzulinérzékenység = magas trigliceridszint. Ha alacsony a trigliceridszint, akkor biztosak lehetünk abban, hogy nem fogyasztunk túl sok szénhidrátot, és az életmódunk is elfogadható, hiszen még érzékenyek vagyunk az inzulinra. Ezzel szemben, ha trigliceridszintünk 100 mg/dl fölé emelkedik, akkor valószínűleg gyulladással kapcsolatos problémáink keletkeznek majd, vérünkben pedig nagyon meg fog növekedni a kicsi, tömör, érszűkületet okozó LDL-ek aránya. A normálértéke 30-40 mg/dl körül mozog. Vörösvértest-süllyedés, Westergren vizsgálat (vvt-süllyedés, We): A szervezetben zajló kóros folyamat fennállására figyelmeztet. Az értéke fertőzés, gyulladás, tumor esetén megemelkedik. A normálértéke 50 év alatti férfiaknál 15 mm/óra alatt, 50 év feletti férfiaknál 20 mm/óra alatt, 50 év alatti nőknél 20 mm/óra alatt, 50 év feletti nőknél 30 mm/óra alatt van.
A triglicerid eltérésekkel többnyire akkor találkozom, ha a szintje nagyobb a kelleténél, de a teljesség kedvéért felsorolom, hogy mely esetekben lehet alacsony: májelégtelenségéhezéségészsírfelszívódási zavarokbansúlyos vérszegénység Miből állapítják meg? Hagyományos vérvétellel, többnyire könyökvénából. Mivel lehet csökkenteni? 1, A legfontosabb az étrendi változtatás. Kerülni kell még az alkoholfogyasztást, a feldolgozott ételeket (például: ízesített kekszek, chips stb…), a magas zsírtatalmú ételeket (például: sajt, tojás, vaj, margarin, virsli stb…), a hozzáadott plusz cukortartalmú élelmiszereket (például: csoki, gumicukor stb…) is. Mondhatnánk, hogy mindent, amit az élelmiszeripar kifejlesztett, hogy alig tudjunk ellenállni. A zsírokat fedezzük inkább növényi eredetű táplálékból (dió, mandula, kesudió, lenmag stb…). 2, Testmozgás: a zsírállomány csökkentéséhez sportolás is szükséges, ezért ha ez idáig elmaradt, válasszon olyan sportnemet amit rendszeresen élvezettel tud végezni.
Kell A Férfi Könyv, 2024