Súlyosabb esetekben műtéti beavatkozás szükséges. A lábbetegségek esetén az ortopéd cipő hasznos és elengedhetetlen segítség, mint gyógyászati segédeszköz. Cipész szakmai ismeret - Völgyi Ferenc - Műszaki könyvkiadó, 1981
Ennek bizony komoly következményei is lehetnek: Járáskor a térde megroggyantásával ellensúlyozza belső bokája lesüllyedését. Emiatt kitolja a fenekét. Ez azzal jár, hogy az ágyéki gerince, a keresztcsont utáni első 5 csigolya nagyobb ívben hajlik. Ezért a lúdtalp hatására a bokáján túl még fájhat a dereka, a csípője és a térdeis. Súlyos esetben a fájdalmak kész tárháza keserítheti meg az életét deréktól lefelé. Ennek az a fájdalmas következménye, hogy estére alaposan elfárad, és sajog a talpa, meg a derekától lefelé szinte minden porcikája. Ráadásul lesüllyedt talpán még bőrkeményedés is megjelenhet. Ez persze már szinte semmiség az előbbiekhez képest. Az izmai hosszával is gondja támad. A bokasüllyedés miatt a lábujjak hajlítását végző izmok megrövidülnek, ami a lábujjakat hajlított helyzetbe húzza, és ennek hatására alakul ki a kalapácsujj. Ön is ezeket a panaszokat érzi? Ha igen, akkor tegye meg az első lépést fájdalma megszüntetése felé! Munkatársaink a 06-1-269-2946-os számon várják hívását.
A lúdtalp lehet annak következménye, hogy eleve nem jól alakult ki a boltozat, vagy pedig később deformálódott a lábunk. Ezek hátterében állhat: genetikai hajlam, laza szalagok, pici gyerekként nem jártunk eleget mezítláb egyenetlen terepen, mozgásszegény, ülő életmód, nem megfelelő lábbelik, túlsúly. Prevenció Kisgyermekeknél kiemelten fontos, de valójában felnőtteknél is ezekre érdemes odafigyelni: az anatómiailag jó kiképzésű cipő; minél többet járni mezítláb egyenetlen talajon (homok, kavics, fű, föld); talptorna. Felnőtteknek a már kialakult elváltozások esetén javasolható a bokát stabilizáló bokatámasz viselése tartós és erős terhelés esetén, hogy ezzel is csökkentsük a túlzott igénybevételt.
Ahhoz, hogy a betét csak hasznunkra legyen, meg kell előznünk a fent leírtakat. Ezt két módon érhetjük el: -napi rendszerességgel lábtornát kell végezni, ennek mikéntjét gyógytornász betanítja -a talpat rendszeresen ingerelni kell, ezzel serkentjük védekező munkára az eltunyuló izmokat. Az ingerlés azt jelenti, hogy erőteljes, pontszerű nyomásnak tesszük ki a talpat, ennek enyhe fájdalmat kell okoznia. A talpizmok ingerlésére alkalmas egy erőteljesebb masszázs, használhatjuk a szilikon golyót, amit a betéthez adunk ajándékba, de nagyobb kavicsokkal berendezhetünk egy dobozt és esténként néhány percig abban kell taposni. Ez utóbbi előnye, hogy nem gurul el az ágy alá, ugyanakkor gyermekeknél alkalmas a boltozat kialakulásának segítésére. Manapság ugyanis a gyermekek boltozatai ki sem alakulnak, mivel a születésükkor lapos, puha talpacskáik nem kapnak megfelelő ingereket, hiszen környezetük mindenütt sík, szilárd burkolatokkal (parketta, járólap, stb. ) borított és már egészen kis kortól cipőt viselnek.
Azzal viszont már kevesebben, hogy a nem kellően edzett gerinctáji izmok nem képesek a megfelelő helyzetben tartani a csontokat, így hiába emelünk egyenes derékkal, az ágyéki csigolya vagy a medence így is elmozdulhat egy-egy rossz mozdulat következtében, ilyenkor jön a jól ismert nyilalló fájdalom, a bekattant derék stb. stb. (Csak, hogy átérezzük a helyzet komolyságát, pár tized-milliméteres elmozdulások is komoly fájdalmat képesek okozni! ) Ilyenkor a kimozdult csontokban futó idegek gyulladása végett a környező izmok begörcsölnek, próbálják védeni a gerincoszlopot a további deformációtól amivel egyben fixálják is ezt a kóros állapotot. Ezt egyébként értelmezzük úgy, hogy ez az első pontban említett "fokozott fizikai igénybevétel" is egyben, hisz a nem kellően teherbíró izomzatot éri túlterhelés. Első körben tehát a legfontosabb a kellően edzett gerinc melletti izomzat, melynek kialakításához talán a legjobb módszer a rendszeres úszás, természetesen szem előtt tartva a fokozatosság elvét, amiről már a sarokfájdalom kapcsán beszéltünk.
Jóval gyakoribb viszont a nők között, és nagyobb valószínűséggel jelentkezik azoknál is, akiknek a családjában már előfordult a betegség. A cipőviselés kétségtelenül szerepet játszik a bütyök kialakulásában. Leginkább azok a zárt cipők jelentenek kockázatot, melyekben az előlábnak és a lábujjaknak nincs megfelelő hely, ezáltal az ujjak oldal irányból összenyomódnak. Ilyenek a hegyes orrú, szűk női cipők. A magas sarok tovább fokozza az előláb cipőbe ékelődését, de önmagában nem felelős a bütyökért. Nem minden bütykös láb fáj, de ha egyszer elkezdődnek a panaszok, valószínűleg maguktól nem múlnak el. Kezelése azért fontos, hogy a megszabaduljunk a deformitással járó fájdalomtól, lábunk visszanyerje teljes funkcióját, és a cipőviselési nehézségek is megoldódjanak. A műtét során az első lábközépcsont megváltozott helyzetét kell korrigálni, azaz vissza kell helyezni oda, ahol eredetileg volt. Ehhez a csontot át kell vágni, helyes pozícióba csúsztatni és ott csavarral rögzíteni. Ugyanilyen fontos, hogy a műtét során a láb nagyujjának alapízülete körüli lágyrészek egyensúlyát is helyreállítsák, ezzel biztosítva a szükséges korrekciót.
Kell A Férfi Könyv, 2024