Népszavazás Érvényesség Eredményesség – Elsöprő Többségben A &Quot;Nem&Quot;-Ek, De Érvénytelen A Népszavazás - Pestisrácok
A kötelező népszavazás egyben ügydöntő is, míg a fakultatív népszavazás esetén az Országgyűlés döntésén múlik a népszavazás kötőereje. [Lásd részletesebben: Nagykommentár Magyarország Alaptörvényéhez – Árva Zsuzsanna] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése szerint legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el (ez a kötelező népszavazás, ami egyben ügydöntő). A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére pedig az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. A 4 kérdésest népszavazást a Kormány kezdeményezte, és az Országgyűlés 32/2021. (XI. 30. ) OGY határozatával rendelte el annak megtartását. A határozatban kitérnek a lebonyolítás költségeire is. Eszerint az országos népszavazás lebonyolításának költségvetése – az egy naptári napon szavazásra bocsátott kérdések számától függetlenül – 12 686 900 000 forint. Abban az esetben, ha a népszavazást az országgyűlési képviselők általános választásának napján, közös eljárásban kell megtartani, akkor az országgyűlési képviselők általános választása lebonyolításának a költsége − az együttes lebonyolítás többletköltsége miatt – további 5 566 500 000 forinttal növekszik.
- Érvényesség, eredményesség - Satyrblog
- Népszavazás a választás napján - Jogászvilág
- Ezért kell érvényesen szavazni a gyermekvédelmi népszavazáson
- Népszavazás és alkotmánybíráskodás – a politika és jog határán | Beszélő
Érvényesség, eredményesség - Satyrblog
- Telex: Befejeződött a gyermekvédelminek nevezett népszavazás is
- Fruktóz- és szorbit túlérzékenység :: Vény nélkül kapható gyógyszerek ABC-ben - InforMed Orvosi és Életmód portál :: fruktóz;szorbit
- Samsung galaxy s8 2018 teszt pdf
- A bárka online
- Ezért kell érvényesen szavazni a gyermekvédelmi népszavazáson
- Liliputi rugalmas hordozókendő Rock Star
- Vigantol csepp mire jó
- Zalatáj Kiadó - » Zalában 221 ezer választópolgár él
Népszavazás a választás napján - Jogászvilág
Eredménytelen volt a 2004. december 5-én tartott népszavazás is. A kórházprivatizációs kérdésre 2 957 320 választópolgár szavazott érvényesen (98, 22%), érvénytelenül pedig 53 697 (1, 78 százalék). Az igenek száma 65, 01% (1 922 680), a nemeké pedig 34, 99% (1 034 640) volt. A népszavazás eredménytelen maradt, mert az összes választójogosult mindössze 23, 89 százaléka szavazott igennel. A kettős állampolgárságról szóló kérdésre 2 949 849 választópolgár szavazott érvényesen (97, 97%), érvénytelenül pedig 61 168 választó (2, 03 százalék). Az igenek száma 51, 57% (1 521 271), a nemeké pedig 48, 43% (1 428 578) volt. Ez a népszavazás is eredménytelen volt, mert igen választ mindössze az összes választójogosult 18, 90 százaléka adott emelkedő volt azonban az érvénytelen szavazatok aránya. Érvénytelenül szavazott a NATO döntésnél a választópolgárok 1, 13 százaléka (44 961 választó), az EU döntésnél a választópolgárok 0, 49 százaléka (17 998 választó), a kórházi napidíjnál a választópolgárok 0, 79 százaléka (32 268 választó), a vizitdíjnál a választók 0, 73 százaléka (29 605 választó), a tandíjnál a választók 0, 83 százaléka (33 863 szavazó).
Ezzel az egyébként logikus okfejtéssel kapcsolatban több kérdés is felvetődik. Kinek a kezdeményezésére, milyen hatáskör gyakorlása keretében jutott erre a következtetésre az Alkotmánybíróság? Merthogy az indítványozók a határozat módosítását kérték, nem pedig az alkotmánybírósági törvénynek ezt az értelmezését, amit egyébként nem is állt volna jogukban kérni, a testület pedig nem rendelkezik hatáskörrel sem egy már hatályban lévő, sem pedig egy még el nem fogadott törvény értelmezésére. További, pragmatikus kérdés, hogy az alkotmánybírák miért nem a törvény 1997. december 31-i megsemmisítését elrendelő októberi határozatukban gondolták végig a határidővel kapcsolatos problémát, hiszen akkor már eléjük bocsátották előzetes normakontrollra az új törvényjavaslatot, és ha valaki, hát ők pontosan tudhatták, hogy az év végi határidő nem teljesíthető. Természetesen az sem feltételezhető, hogy az Alkotmánybíróság ugyanebben a határozatában azért minősítette alkotmányellenesnek az új népszavazási törvényjavaslatnak azt a passzusát, amely tiltja, hogy két éven belül ugyanarról a kérdésről újabb referendumot tartsanak, mert a kezdeményező ellenzéki képviselőknek akart kedvezni.
Ezért kell érvényesen szavazni a gyermekvédelmi népszavazáson
A helyi népszavazás a közügyekben való részvétel egyik módja, egyedülálló lehetőség arra, hogy egy közösség közvetlenül érvényesíthesse az önkormányzáshoz való jogát. Ezzel a lehetőséggel az öt évente megrendezett helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választáson felül, a két választás között bármikor élhetnek a polgárok. Az alábbi útmutató választ ad:a helyi népszavazás kezdeményezésével, az aláírásgyűjtéssel, a népszavazás elrendelésével, és a népszavazás eredményének megállapításával kapcsolatos jogi kérdésekre. 1. Mire való a helyi népszavazás? A helyi népszavazás a helyi közügyekről való döntés eszköze. Előnye, hogy ha elegendő számban vesznek részt a szavazáson, mindig kötelező erejű. Így egy érvényes és eredményes népszavazás az önkormányzati képviselő-testületre nézve kötelezettséget állapít meg, amit annak végre kell hajtania. Sokféle funkciója lehet: a képviselő-testületet kötelezheti döntésre (pl. nevezzen át egy közterületet), korábbi döntés visszavonására (ld. az olimpiai pályázat visszavonására irányuló kezdeményezés), jövőbeli döntéstől való tartózkodásra (pl.
Némileg komolyabb, de ugyancsak az értelmezést megtagadó választ kapott a parlament alkotmányügyi bizottsága is három alkotmányértelmezési kérdésére. Az első, valóban elég sután megfogalmazott kérdés afelől érdeklődött, hogy nem sérül-e az alkotmány 7. § (1) bekezdésében rögzített alapelv, miszerint Magyarország elfogadja a nemzetközi jog alapelveit, ha egy népszavazási döntés következtében nemzetközi szerződések tömegét kellene felmondani. Erre az alkotmánybírák már-már megalázóan tautologikus választ adtak. Eszerint ez a helyzet nem állhat elő, hiszen ilyesmit nem szabad népszavazásra bocsátani. Nem kevésbé kioktató stílusú és tartalmú a második kérdésre adott válasz sem: az alkotmány új 28/C § (5) bekezdés b) pontjának szövege egyértelműen és világosan tiltja, hogy a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségekről népszavazást tartsanak, ha tehát a kérdező maga is állítja, hogy a népszavazásra bocsátott kérdés ilyen tartalmú lenne, akkor nem áll fenn valós alkotmányjogi probléma, márpedig ez az alkotmánybírósági alkotmányértelmezés előfeltétele.
Népszavazás és alkotmánybíráskodás – a politika és jog határán | Beszélő
E szabály bizonyos szempontból megkönnyítette azt, hogy eredményes népszavazást tartsanak, hiszen az kisebb mértékű részvétel esetén is eredményes lehetett. Részben azonban megnehezítette, hiszen alacsonyabb részvételi arány mellett a választópolgárok a szavazatok nagyobb arányában kellett hogy támogassák (vagy ellenezzék) a feltett kérdést. Az Alaptörvény visszatért a klasszikus megoldáshoz, nevezetesen megállapít érvényességi és eredményességi küszöböt is, azokat a már bevett mérték szerint meghatározva. [Lásd részletesebben: Nagykommentár Magyarország Alaptörvényéhez – Árva Zsuzsanna] Az Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdése értelmében az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. A népszavazás kötőereje Sikeres az országos népszavazás, ha az Alaptörvényben meghatározott két konjunktív (érvényességi és eredményességi) feltétel teljesül.
Viszont szó sem esik az érvénytelenségről. A propaganda startpisztolyát itt is Orbán Viktor sütötte el múlt szerdai nemzetközi sajtótájékoztatójá az állítás semmiben nem befolyásolja azt az egyértelmű helyzetet, hogy a referendumok érvénytelenek lettek. A szavazásnak nem lett joghatása. Tehát a kormányerőnek nincsenek közjogilag meghatározható kötelezettségei. Ha mindenképpen le akarja vonni a következtetéseket, akkor azt azzal teheti meg, hogy az eddigi homofób és transzfób rendelkezéseit villámgyorsan visszavonja az Alaptörvényből és egyéb jogszabályokból.
Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
5. Hol kell benyújtani a kezdeményezést? - Településen, kerületben: helyi választási bizottságnál- Fővárosban, megyében: területi választási bizottságnálA Nemzeti Választási Iroda honlapján közzétette a helyi és területi választási bizottságok elérhetőségét, de egyes települések honlapján is elérhetőek ezek, továbbá ezügyben lehet érdeklődni a helyi önkormányzatoknál is. 6. Ki szervezhet helyi népszavazást? A szervező az a természetes vagy jogi személy, aki a helyi népszavazás megtartására irányuló kezdeményezést benyújtja, megszervezi a támogató aláírások begyűjtését, és az aláírásokat tartalmazó íveket benyújta az illetékes választási bizottságnál. A szervező közreműködik a helyi közösség akaratának kinyilvánításában, de nem ő maga a helyi népszavazás kezdeményezője, hanem a választópolgárok közössége. (Ezért pl. az aláírásgyűjtő ívek benyújtása után a szervező nem vonhatja vissza a népszavazási kezdeményezést). (a) Magánszemély:Aki az adott településen, kerületben, megyében a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazhat – pl.