Róma I Rendelet
A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, Dr. Palásti Gábor által írt Nagykommentár a Róma I. rendelethez c. mű a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Róma I. ) szabályait értelmezi és magyarázza jogeseteken, példákon és jogtudományi kategóriákon keresztül a jogszabály szerkezetét követve. Cikkünkben a nagykommentár bevezetőjéből közlünk néhány, a Róma I. rendelet szerepével, jelentőségével, megszületésével és szerkezetével kapcsolatos részletet. A Róma I. rendelet által szabályozott alapkérdés az: hogyan állapítjuk meg azt, hogy a több országhoz/jogrendszerhez is kapcsolódó szerződésekre melyik ország jogát kell alkalmazni, sem nemzetközi összehasonlításban, sem a magyar jogban nem új. A probléma és a Róma I. rendeletben szereplő megoldások alapvonalai is évszázadokra visszanyúló tradíciókkal rendelkeznek. Emberek a történelem kezdete óta kereskedtek egymással, és az a kérdés, hogy eltérő csoportok által alkalmazott szabályok – szokások, később az írott jog szabályai – közül melyiket alkalmazzák egy megállapodásra, történelmileg szükségszerűen nagyon hamar, jóval a mai értelemben vett nemzetállamok létrejötte előtt megjelent.
Róma I., Róma II, Alkalmazandó jog és nemzetközi választottbírósági eljárás • döntőbíráskodás
(3) Az engedményezés e cikk szerinti fogalma magában foglalja a követelések valódi átruházását, a követelések biztosítéki célú átruházását, illetve elzálogosítását vagy más, biztosítéki joggal való megterhelését.
A nemzetközi elemű szerződés tárgyalásakor a felek körültekintőek tartalmazniuk egy irányadó jogi záradékot, hogy nagyobb fokú biztonságot és kiszámíthatóságot érjenek el szerződéses kapcsolatukban, valamint hogy elkerüljék az alkalmazandó jogszabályok vitájának idejét és költségeit., ha vita merülne a tekintetben, a nemzetközi választottbírósági feleknek jelentős mozgástere van a szerződésükre alkalmazandó jog megválasztásában, ami csak egy a több közül a nemzetközi választott bíróságon felmerülő jogválasztási kérdések. Az ilyen törvényeknek nem feltétlenül kell egy állam hivatalos jogának lenniük. A választottbírók a jogszabályokat is figyelembe vehetik, mint például a kereskedelmi szokások és lex mercatoria. Bizonyos esetekben, a törvényszék felhatalmazást kap arra is, hogy, Valamint a jó az"Vagy"békés zeneszerző", azaz, a természetes igazságérzettel, anélkül, hogy bármilyen jogi szabály kötelezné őket (lát, például, Cikk 28(3) nak, -nek 2006 UNCITRAL modelltörvény). ***Összegezve, annak ellenére, hogy az EU-ban székelő nemzetközi választott bíróságok bíróságait nem kötik közvetlenül a Róma I. és a Róma II, mindkettő formailag csak az EU-tagállamok nemzeti bíróságait kötelezi (Dánia kivételével), általában általuk vezetve állnak.
(22) A fuvarozási szerződések értelmezése vonatkozásában nem cél a Római Egyezmény 4. cikk (4) bekezdése harmadik mondatának megváltoztatása. Következésképpen az egyszeri útra szóló hajóbérleti szerződéseket és más olyan szerződéseket, amelyek fő célja az árufuvarozás, fuvarozási szerződésnek kell tekinteni. E rendelet alkalmazásában "feladó" bármely személy, aki szállítási szerződést köt a fuvarozóval, "fuvarozó" pedig az a szerződő fél, aki vállalja az áru fuvarozását, tekintet nélkül arra, hogy a fuvarozást saját maga hajtja-e végre. (23) Azon szerződések vonatkozásában, amelyek esetén az egyik fél gyengébbnek tekintendő, célszerű e félnek védelmet nyújtani olyan kollíziós szabályokkal, amelyek az általános szabályoknál előnyösebbek számára. (24) Különösen a fogyasztói szerződések esetén a kollíziós szabálynak lehetővé kell tennie azon költségek csökkentését, amelyek a gyakran alacsony perértékű jogviták rendezésével kapcsolatban merülnek fel, valamint figyelembe kell vennie a távértékesítéssel történő forgalmazási technikák fejlődését.
Meg kell jegyezni, hogy az e határozat tárgyát képező közszolgáltatási kötelezettségekről szóló előírást megelőzően az Olasz Köztársaság már előírt közszolgáltatási kötelezettségeket, amelyeket a Szardínia, Róma és Milánó repülőterei közötti hat útvonalra vonatkozóan az Európai Unió Hivatalos Lapja C sorozatának 284. számában 2000. október 7-én előzőleg már közzétettek (1). It should be noted that prior to imposing the public service obligations referred to in this Decision, the Italian Republic had imposed public service obligations, first published in Official Journal of the European Union C 284 of 7 October 2000 (1), on six routes between the Sardinian airports and Rome and Milan. A Bizottság által a 81. cikk értelmében elvégzett kiértékelés eredménye szerint fennáll annak a kockázata, hogy a szövetség kiiktatja a versenyt utasszállító légijáratok egy jelentős részében hét "indulási–érkezési hely" (2) pár, nevezetesen Párizs–Milánó, Párizs–Róma, Párizs–Velence, Párizs–Firenze, Párizs–Bologna, Párizs–Nápoly és Milánó–Lyon várospárok közötti útvonalakon.
- A Róma I. rendelet hatálya – általános kérdések - Jogászvilág
- Róma i rendelet 24
- Róma i rendelet 4
- Www otpbank hu portal hu otpdirekt belepes
- Róma i rendelet download
- POS terminál :: Duna Takarék Bank Zrt.
- Róma i rendelet 2
- Róma I. rendelet – a szerződésekre alkalmazandó jog - Jogászvilág
A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, Dr. Palásti Gábor által írt Nagykommentár a Róma I. rendelethez c. mű a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Róma I. ) szabályait értelmezi és magyarázza jogeseteken, példákon és jogtudományi kategóriákon keresztül a jogszabály szerkezetét követve. Az alábbiakban a rendelet hatályának általános kérdéseit boncolgató kommentárrészletet ajánljuk az olvasóink figyelmébe. […] A hatályra vonatkozó rendelkezések kategóriái (tárgyi, személyi, földrajzi és időbeli) és azok tartalma a Róma I. rendelet esetében – és más kollíziós jogi rendeleteknél is – némiképp eltérnek az anyagi jogi és eljárási jogi jogszabályok során hagyományosan megismert kategóriáktól. Ennek több oka is van: egyrészt, a nemzetközi kollíziós magánjog az egyes tényállások és egyes államok jogrendszerei közötti kapcsolatot vizsgálja, nem pedig a jogviszonyban részes felek jogait és kötelezettségeit. Másrészt, az EU rendeleteként a jogszabályszöveg megalkotása során több különféle szempont érvényesül, mint amikor jogilag homogén közegben – egyetlen ország jogrendszerének határain belül maradva, egyetlen jogrendszer jogszabály-alkotási tradícióin belül – kell normaszöveget alkotni.
A szerződésre alkalmazandó jog (a Róma I. rendelet) területén pedig ezek az általános jogelvek a történeti fejlődésen keresztül foghatóak át a legteljesebben. […] A XX. század közepétől napjainkig tartó időszakra a szerződésre alkalmazandó jog szabályozásának nemzetközi egységesítése jellemző, amely részben regionális szinten ment végbe (ennek példája a Római Egyezmény, a Róma I. rendelet, vagy az ugyanezen kérdéskört pán-amerikai szinten rendező Mexikói Egyezmény is), részben földrajzi regionalitástól függetlenül, mint a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia egyezményei, vagy az anyagi szerződési jogot egységesítő egyezményekben felbukkanó kapcsolóelvek egyes kereskedelmi szerződéstípusok területén. A jogegységesítés összegezte és önálló rendszerbe rendezte a korábban nemzeti szinten meglévő szabályozások eredményeit. Ennek a korszaknak a nemzetközi magánjogi jogalkotása is a tágabb történelmi, gazdasági és társadalmi folyamatok fényében érthető meg csak teljesen. […] Általánosságban elmondható, hogy a Róma I. rendelet szerkezeti felépítése egyszerűbb, mint a Brüsszel Ia.
4. 7. 2008 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 177/6 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 593/2008/EK RENDELETE (2008. június 17. ) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I. ) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen 61. cikke c) pontjára és 67. cikke (5) bekezdésének második francia bekezdésére, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1), a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2), mivel: (1) A Közösség célul tűzte ki a maga számára a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartását és fejlesztését. E térség fokozatos létrehozása érdekében a Közösség, a belső piac megfelelő működéséhez szükséges mértékben, intézkedéseket fogad el a határon átnyúló hatású polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatban. (2) A Szerződés 65. cikkének b) pontja szerint ezek az intézkedések magukban foglalják a tagállamokban alkalmazandó kollíziós, illetve joghatóságra vonatkozó szabályok összeegyeztethetőségének előmozdítását.