Örökség, Mayerhoffer András Tervező: Helye: 2119 Pécel, Kálvin tér 1. Építés éve: 1770 Felújítás éve: 1956 (és napjainkban) A kastély építése Ráday Pál (1677-1733) II. Rákóczi Ferenc diplomatája és fia Ráday Gedeon (1713-1792) nevéhez fűződik. Ráday Pál, miután felesége Kajali Klára hozományaként a péceli uradalom birtokosa lett, 1722-1730 között felépíttette a mai kastély alapját képező kúriát, amelyet fia 1755-1766 között barokk stílusú kastéllyá bővített. A teljes kastély melléképületekkel, 1770-re készült el. Az átalakítást a gödöllői Grassalkovich-kastély építője, Mayerhoffer András, valamint fia, János végezték. A homlokzaton és az oszlopokon található finom kőfaragásokat Antonio Conti készítette 1764-1765 között. Az asztalosmunkát és a finom kivitelű berakott padlókat Cancini András besztercebányai asztalos 1762-ben készítette. A díszterem falképeinek kiválasztása és festészeti megoldása Ráday Gedeon elképzeléseit mutatja. A terem falait Bernard Picart (párizsi születésű rézmetsző és rézkarcoló), valamint Philipp Gunst rézmetszeteinek, a Ráday gyűjteményből általa kiválasztott, felnagyított és falra festett fekete-fehér képei díszítik.
A kupola beszakadt, a díszterem festményeinek egy része megsemmisült és a képgyűjtemény is elpusztult. Mivel anyagi gondok jelentkeztek a családnál, a mintegy 12 ezer kötetből álló könyvtárat a berendezéssel együtt kénytelenek voltak eladni. Végrendelet alapján a könyvtárat nem lehetett megbontani, azt csak egészében lehetett értékesíteni. 1861-ben a Duna-melléki Református Egyházkerület vásárolta meg, s épségben, védett gyűjteményként a mai Ráday utcában őrzik, ami később erről a gyűjteményről kapta a nevét. (Ráday-gyűjtemény, IX. ker., Budapest, Ráday u. 28. ) A súlyos anyagi gondokon ez sem segített, így 1872-ben elárverezték a birtokot, amely ekkor került a Kelecsényi család kezébe. Ám ők nem foglalkoztak az épülettel, a berendezés, a kép- és érmegyűjtemény eltűnt. Kelecsényi Izabella 1945-ben bekövetkezett haláláig a kastélyban élt. Az épületet a 20. század elejéig nem használták. A II. világháború végén már rossz állapotban volt, melyet az 1950-es években államosítottak, majd felújítás után 1998-ig a MÁV-kórház részlege működött benne.
A Rádayak birtokán álló épületen nemcsak azért fedezhetők fel a gödöllői vonásai, mert a kor divatjának és barokk stílusának megfelelően épült, hanem mert építője is ugyanaz volt. Mayerhoffer András és fia, János voltak a kor és a főúri körök legkedveltebb és legkeresettebb építőmesterei, így nem volt kérdés, hogy Ráday Gedeon is őket bízta meg az egykori kúria kastéllyá bővítésével. 1770-re fejeződött be a Ráday-kastély átalakítása és bővítéseFotó: Koncz Márton - We Love Budapest Vidéki kúriából európai hírű kulturális központ A péceli uradalom és a kastély története Ráday Pál és Kajali Klára házasságával indult, ezután kezdődött meg az 1720-as években a kúria építése és Pécel felemelkedése, ahol már ekkor fontos szerep jutott a később világhíressé vált könyvtárnak. Az állítólag nápolyi felmenőkkel rendelkező nemesi család fontosnak tartotta a művészetek és a kultúra pártolását, úgyhogy a kastély falai között nemcsak a könyveket és az érméket gyűjtötték fáradhatatlanul, és nemcsak anyagilag támogatták a művészeket és tudósokat, hanem erkölcsileg is.
IV. Ráday Gedeon ugyanis, mint az első magyar kőszínház egyik intendánsa, a művészetek pártolója, ismerte az ünnepelt színésznőt, az eredeti tervek szerint ő lett volna Róza esküvői tanúja is. A hirtelen menekülés Jókai anyjának haragja elől ugyanakkor felülírta a terveket, az "ifjú" pár titokban házasodott össze a rákoscsabai templomban, a tanúkat pedig az utcáról rángatták be. Laborfalvi Róza egyébként nem akkor szállt meg először a péceli kastélyban, az 1838-as nagy pesti árvíz idején Ráday Gedeon megnyitotta kastélyát azon barátai, ismerősei előtt, akiknek az árvíz elvitte az otthonát. Az akkor még Benke Judit névre hallgató színésznő kétéves kislányával oda menekült az áradás elől. Nógrádról PécelreA Rádayak péceli élete Jókai és Laborfalvi kalandregénybe is beillő szökése előtt bő száz évvel kezdődött. A középnemesi Ráday család ősi birtoka a Nógrád megyei Ludány településen volt, ahonnan Ráday Pál, felesége, Kajaly Klára hozományának köszönhetően került a Pest megyei Pécelre. Ráday ekkor 26, felesége pedig 13 éves volt.
A díszterem korabeli metszetek alapján, 1766-ban festett freskói mitologikus jeleneteket ábrázolnak. A szobák festett díszítéséről a jelenleg is folyamatban lévő kutatások egyre pontosabb képet adnak. A vendégszobában, melyben Kazinczy is megszállt, előkerültek a Herkules tetteit ábrázoló falképek. A kastélyt az 1760-70-as években rokokó és copf stílusú kályhákkal látták el. A kastélyhoz franciakert is tartozott, melyet 1825-26-ban tájkertté alakították át. A péceli Ráday-kastély a köznemesség nemzeti kultúra iránt elkötelezett rétegének lehetőségeik határát súroló színvonalú önkifejezése építészetben és társművészetekben. Az épület belső kialakítása átlag feletti.
Ha csak kívülről pillantunk rá, nem is sejthetjük, hogy milyen egyedülálló dolgot rejt odabent a Rádayak egykori barokk kastélya. A Pest megyei Pécel autóval és tömegközlekedéssel is könnyedén megközelíthető Budapest felől, ezért a fővárosi kastélyrajongóknak semmi mentsége nem lehet, ha eddig még nem látták a Ráday-kastélyt. Az egykori szellemi élet központja, a különleges freskókat őrző kastély a Turista Magazin História rovatának főszereplője februárban. Egy kisebb kúriát már a 18. század elején emelt Pécelen a Ráday család, de a barokk kastély, amit ma is láthatunk, Ráday Gedeonnak köszönhető, aki az 1750-es évek közepétől alakította át az épületet. Ha a gödöllői Grassalkovich-kastélyra emlékeztet, az nem a véletlen műve, ugyanis ugyanaz a Mayerhoffer András és fia, János dolgozott rajta, akik az említett kastélyt is tervezték. Fotó: MTSZ Kár tagadni, hogy a kastélyra ráférne egy alapos felújítás, ám aki ezen túlteszi magát és érdeklődik a történelem iránt, az egyébként különleges atmoszférájú kastélyban olyat láthat, mint sehol máshol.
Így nem csoda, hogy a péceli kastély építészeti megoldásaiban megtalálhatók a gödöllői stílusjegyek. A termek, berendezések, falfestmények kialakításánál neves szakemberek dolgoztak. Az épület termeit díszítő freskók különlegesek, amelyek nagy részét Scherwitz Mátyás készítette 1766 és 1771 között. A díszes könyvtárterem A könyvtárterem méltó helye volt az értékes könyvgyűjteménynek. Mennyezetét négy tardosi vörösmárvány oszlop tartja és osztja kilenc részre. A falakon különböző tudományokhoz kapcsolódó, görög-római mitológiai alakokat ábrázoló freskók láthatók. A képek szélén kis puttók ülnek, kezükben pedig jelképesen a Ráday-könyvgyűjtemény egy-egy darabját tartják. A sarokban álló cserépkályhát is különleges, hiszen egy alakot formáz, mely Mózest ábrázolja. Faliképek rézmetszettből a díszteremben A kastély igazi kuriózuma az emeleten található díszterem, melynek egyedülálló falképei Ráday Gedeon elképzeléseit tükrözik. Mintául Bernard Picart és Philipp von Gunst rézmetszetei szolgáltak, azoknak felnagyított változatai.
15 közt minden egész óra után 15 perccel) indulnak. További látnivalók a környéken Ha belejöttetek a szép kastélyok felkeresésébe, innen nincs messze Gödöllő sem. További ötletek túrázáshoz, kastélyokhoz és számos egyéb programhoz az alábbi írásokban: Kirándulóhelyek Budapest környékén Pest megyei kastélyok – romhalmaztól palotáig Pest megye – látnivalók esős napokra Különleges magángyűjtemények, szecessziós paloták – Cegléd és környéke Gödöllő: élménydús hétvége királyi díszletek közt A cikk a műemléki fejlesztést lebonyolító NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. -vel együttműködésben született. Az együttműködés a szerzői szöveget nem befolyásolta.
Kell A Férfi Könyv, 2024