Az Európai Unió szabályozása chevron_right15. Az igazságügyi tájékoztatás 15. A jogi szabályozás alapjai 15. A büntetőeljárás szabályai 15. A polgári perrendtartás szabályai 15. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata 15. A jogerősen elítélt személy nyilatkozata chevron_right15. Az országgyűlési tudósítás 15. A parlamenti nyilvánosság megteremtése 15. Az elektronikus média tudósításai 15. Az Európa Tanács határozata a parlamenti tudósításról chevron_right15. A nyilvános adatbázisok 15. Az adatbázisokhoz való hozzáférés korábbi szabályozása 15. A jogalkotással kapcsolatos nyilvános adatbázisok 15. A bírósági döntések nyilvánossága 15. Egyéb nyilvántartások chevron_right16. Az újságírói tevékenységre vonatkozó speciális szabályozás 16. Az újságíró fogalma 16. Az újságíró feladata és tevékenysége chevron_right16. Az újságírók és a média privilégiumai chevron_right16. Az információforrások védelme A) Az EJEB gyakorlata B) A magyar szabályozás 16. A házkutatások alóli mentesség 16. Speciális belépési jogosultságok 16.
A blockchain technológia jövője elsősorban a hitelesség biztosításának különféle területeiben rejlik, de óriási lehetőség az Európai Unió számára is: például tompítható lehet a feleslegesen centralizált, túlbürokratizált működés. Digitális, kicsit misztikus; a laikusnak nehezen érthető – nem csoda, hogy a bitcoin napjaink sztárja. Pénzpiaci szakértők szerint a kriptopénz befektetésként képes lesz kiváltani az aranyat – ráadásul könnyen szállítható, akár a Marsra is. A bitcoin mögötti technológia valódi jövője ugyanakkor nem a kriptovalutákban rejlik – vallja Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, aki a téma hazai szakértőjeként beszélt lapunknak a blokklánc technológia lehetséges felhasználásairól. Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke Az aranyfedezettől a közös főkönyvig A bitcoin és a többi kriptovaluta lényege, hogy értéket reprezentál digitálisan – kezdi a magyarázatot a szakember. Ebben túl sok újdonság nincs, valójában így működik a pénz is.
A megoldást végül az jelentette, hogy a tranzakciókat egy közös főkönyvben vezetik. Az elfogadónak ugyanis fontossá vált, hogy ellenőrizni tudja: az adott értékőrző már az övé. Miben tér el akkor a bitcoin? A bitcoin digitális mivolta sem példátlan, hiszen bármely devizát is nézzük, a forgalomban lévő pénz egyre nagyobb része csak digitálisan van jelen. A jegybankokon túl nagyrészt a kereskedelmi bankok "teremtenek" új pénzt, számlapénz formájában. Ezt a folyamatot nemzeti hatóságok ellenőrzik világszerte. Ha egy új digitális deviza esetében a főkönyv nyilvántartását megint csak egy hatóságra bízzuk, akkor újra a hagyományos bankfelügyeletekhez jutunk el. Ha viszont decentralizáltan akarjuk ezt megtenni, akkor szükségünk lesz a blockchain (blokklánc) technológiára. A decentralizált működéshez elsősorban azt kellett megoldani, hogy minden pillanatban meglegyen a konszenzus arról, hogy mi szerepel a főkönyvben. Ezt a konszenzus protokollnak nevezett technológia segítségével a tranzakciókban résztvevő tömegek ereje kényszeríti ki.
Kell A Férfi Könyv, 2024