Az állatok testsúlyát (g-ban) és páncélméreteit (szélesség, magasság, has- és hátpáncél hosszúsága; mm-ben) hetente mértem 12 hónapon át tolómércével a páncél legmagasabb és leghosszabb pontjainál (3. Aktivitására vonatkozó megfigyeléseket is végeztem naponta reggel és délután. Ennek során 2 kategóriát állítottam fel: aktív (táplálkozik vagy mozog) és inaktív (alszik, melegítőlámpa alatt pihen). Kiegészítő röntgenvizsgálatra került sor minden állatnál 6 és 12 hónapos korban. A has- és hátpáncél erősségét havonta végzett fizikális vizsgálattal ellenőriztem és 4 pontos skálán értékeltem az következők szerint: 1. tapintással elváltozás nem érezhető, a páncél szilárd; 2. tapintással enyhe megpuhulás érezhető, de a páncél fizikailag nem torzult; 3. tapintással egyértelmű, súlyosabb fokú páncélpuhaság érezhető, de a páncél fizikailag nem torzult; 4. tapintással egyértelmű páncélpuhaság érezhető és a páncél torzulása látható. Az állatok általános egészségi állapotát és aktivitását a naponta kétszer végzett megfigyelés során értékeltem.
A teknősök mérése tolómércével 29 4. A teknősök testsúlyának mérése A teknősöknél a két csoport induló testsúlyát kétmintás t-próbával, a záró értékeket pedig Brunner-Munzel teszttel hasonlítottam össze. A testsúlynak az állatok korával összefüggő változása növekedési görbével írható le. A csoport növekedésre kifejtett hatását úgy teszteltem, hogy a növekedési görbét két részre osztottam, egy lineáris és egy exponenciális szakaszra és különkülön illesztettem egy kevert modellt az adatokra. A 0-17 napos állatok adataira lineáris kevert modellt illesztettem, ahol a függő változó a testsúly volt a magyarázó változók közül a kovariáns az állatok kora napokban, míg a fix faktor a táplálékkezelési csoport, a random faktor pedig az állatok azonosítója volt. Az adatok második felére (a 18 naposak és annál idősebbek adatai) exponenciális növekedési görbét tudtam illeszteni. Ezért itt a függő változó logaritmus transzformációja után egy lineáris kevert modellt illesztettem az adatokra, ahol a kovariáns megint az állatok kora volt, a fix faktor a csoport, a random faktor pedig ismét az állatok azonosítója volt.
Új!! : Állatok és Ázsiai tapír · Többet látni »Ázsiai vadkutyaFigyelő ázsiai vadkutya Alvó ázsiai vadkutya Az ázsiai vadkutya, más néven dól vagy vörös farkas (Cuon alpinus) a kutyafélék (Canidae) családjába tartozik. Új!! : Állatok és Ázsiai vadkutya · Többet látni »Ázsiai vadmacskaAz ázsiai vadmacska (Felis silvestris ornata) a macskafélék családjába tartozó vadmacska egy alfaja. Új!! : Állatok és Ázsiai vadmacska · Többet látni »Ázsiai víziagámaNőstény ázsiai víziagáma Az ázsiai víziagáma vagy más néven zöld víziagáma (Physignathus cocincinus) a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a gyíkok (Sauria vagy Lacertilia) alrendjébe, a leguánalakúak (Iguania) alrendágába és az agámafélék (Agamidae) családjába tartozó gyík faj. Új!! : Állatok és Ázsiai víziagáma · Többet látni »ÍbiszfélékAz íbiszfélék (Threskiornithidae) a madarak (Aves) osztályának és gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjének egyik családja. Új!! : Állatok és Íbiszfélék · Többet látni »ÍbiszformákTarvarjú ''(Geronticus eremita)'' Batla ''(Plegadis falcinellus)'' Az íbiszformák (Threskiornithinae) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül az íbiszfélék (Threskiornithidae) családjába tartozó alcsalád.
Új!! : Állatok és Agnostina · Többet látni »AgnostotesAz Agnostotes a háromkaréjú ősrákok (Trilobita) osztályának az Agnostida rendjéhez, ezen belül az Agnostina alrendjéhez és a Diplagnostidae családjához tartozó nem. Új!! : Állatok és Agnostotes · Többet látni »AgnostusAz Agnostus a háromkaréjú ősrákok (Trilobita) osztályának az Agnostida rendjéhez, ezen belül az Agnostina alrendjéhez és az Agnostidae családjához tartozó nem. Új!! : Állatok és Agnostus · Többet látni »AgriornisAz Agriornis vagy gébicstirannusz a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó nem. Új!! : Állatok és Agriornis · Többet látni »Agriornis lividusAz Agriornis lividus a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó faj. Új!! : Állatok és Agriornis lividus · Többet látni »Agyagszínű rigóAz agyagszínű rigó (Turdus grayi) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj.
A GÖRÖG TEKNŐSÖK ÉS A SZAKÁLLAS AGÁMÁK ÉLETTANI VÉRPARAMÉTEREI Az MBD korai diagnózisát segítheti a vérvizsgálat. A hüllők vértérfogata a testsúly 5-8%-a (Gál, 2006). MBD-re utal az alacsony Ca- és magas foszfát-szint, valamint az, ha a kettő aránya 1:1 alatt van. Az emelkedett alkalikus-foszfatáz (ALKP) aktivitás is az MBD egyik jele lehet. Az általunk vizsgált két faj az irodalomban fellelhető vérre vonatkozó biokémiai paramétereit a 3. és 4. táblázatok tartalmazzák. Ezekből is látható, hogy különösen az enzimek tekintetében szélesek a tartományok és az esetek döntő részében jelentősen eltérnek az emlősökre jellemző adatoktól (Gaál, 2004). 16 3. A görög teknős legfontosabb vérparamétereinek normál értékei McArthur (2004) Weinzierl (2005) Mathes és mtsai. (2006) Ca (mmol/l) 2, 7-3, 5 0, 1-4, 9 2, 2-4, 8 P (mmol/l) 1, 7-3, 3 0, 5-2, 5 0, 01-1, 2 Húgysav (μmol/l) 35, 6-577 5, 9-232 50, 5-535 AST (NE/l) 19-103 20, 5-194 9, 1-43 ALT (NE/L) - 5, 1-22 0-2, 0 LDH (NE/l) 161-473 293-2105 - ALKP (NE/l) 196-425 56, 0-432 99, 0-461 CK (NE/l) - 0-492 5, 0-488 Összfehérje (g/l) 31-54 0-4, 9 20, 3-55, 6 Kreatinin (μmol/l) 0-26, 3 0-56, 5 - Na + (mmol/l) 130-144 - 117-137 K + (mmol/l) 4, 5-5 - 3, 6-6, 9 4.
Új!! : Állatok és Újvilági keselyűalakúak · Többet látni »Újvilági pitonAz újvilági piton, vagy más néven törpe pitonJohn M. Mehrtens: A világ kígyói. Új!! : Állatok és Újvilági piton · Többet látni »Újvilági poszátafélék''Vermivora celata'' Koronás lombjáró ''(Dendroica coronata) hím'' Az újvilági poszátafélék (Parulidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család. Új!!
17. A kísérleti elrendezés és az eleségek Ca és D 3-vitamin tartalma. (n teknős=6/csoport; n agáma=5/csoport) a táplálékkiegészítővel együtt UV nélküli csoport UV csoport teknős agáma teknős agáma Ca (g/100 g sz. ) 3, 2 6, 7 3, 2 6, 7 D 3 -vitamin (NE/100 g sz. ) 146 650 - - UV-B-sugárzás - - 12 óra/nap 12 óra/nap A teknősök csak a növényi táplálékkal kapták a kiegészítőt, míg az agámák az élő eleséggel is, így az utóbbiak napi D-vitamin bevitele megközelítőleg a teknősök négyszerese volt. A vérvételekre június és február között került sor összesen 4 alkalommal, 12 hetes időközökkel. Az agámák 14 órát koplaltak a mintavétel előtt. A kezeléseknek (p. D 3 -vitamin vagy UV-lámpa) a Ca- és 25(OH)D 3 -szintekre kifejtett hatásait mindkét fajnál kevert típusú lineáris modellel vizsgáltam (Brown és Prescott, 2006). Fix faktor a kezelés és a minta, random faktor az egyed volt. A teknősök esetében csak a 2. mintavételnél állt rendelkezésre az összes egyedtől 25(OH)D 3 -érték, itt Mann-Whitney-Wilcoxon próbát végeztem.
Kell A Férfi Könyv, 2024