Mindezen jellemzők kisebb-nagyobb mértékben mindannyiunkban megtalálhatók. Az autizmus spektrum zavar abban az esetben áll fel, ha mindhárom területen, olyan mértékű minőségi eltérést tapasztalnak a szakemberek, amely lehetővé teszi ennek a zavarnak a kimondását. Ennek megállapításához azonban egy szakemberekből álló csapatra van szükség. Az autizmusról bővebben olvashatnak a felhasznált irodalomban: Frith, U. : A rejtély nyomában. Kapocs Kiadó, Budapest Mesibov, G., B., Shea, V., Schopler, E. :Az autizmus spektrum zavarok TEACCH szemléletű megközelítése. Kapocs Kiadó, Budapest Peters, T. : Az elmélettől a gyakorlatig. Kapocs Kiadó, Budapest Simó J. :Pervazív fejlődési zavarok-az autizmus spektrum. Vikár A., Vikár Gy., Székács E. Dinamikus gyermekpszichiátria. Medicina Kiadó, Budapest Néhány videót szeretnénk ajánlani a Kedves Szülőknek az alaposabb megértéshez! Túlmozgásos vagy hiperaktív a gyerek? – Egészségünkre – Amit az ADHD-ről tudni érdemes Játékok a hiperaktívitás kezelésére Film a hiperaktivításról A hiperaktivitás kezelése – Promontor Televízió A figyelemzavaros hiperaktivitás az iskoláskor leggyakoribb tanulási zavara Hiperaktív vagy csak mozgékony?
Trambulin, hinta, fáramászás, kavicsgyűjtés – nagyon jót tesz a pörgős idegrendszernek. Családi minták: Nézzük meg, hogy a szülők, a közvetlen családtagok személyisége mennyire pörgős, lobbanékony, intenzív. Ez a fajta működés mintát hordoz a gyerekek számára, ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni. Csak olyasmit várhatunk el a gyerekektől, amit magunk is képesek vagyunk megtenni. Ha mi robbanékonyak vagyunk, akkor hiába kérjük a gyerektől, hogy tűrtőztesse magát, nem fog neki sikerülni, hisz nem lesz mintája arra, hogy ezt hogyan tegye. Tiltás, szidás: a hiperaktív, figyelemproblémás gyerekek esetében nagyon nehéz azt a reflexet kiiktatni a család életéből, hogy a gyermekre mindig mindenért – az aggódás és a rossz tapasztalatok, berögződések miatt – folyamatosan rászólunk. "Ezt sem szabad, azt sem szabad, ezt se így csináld", stb… Próbáljunk csak akkor tiltani, ha valami valóban veszélyes és tényleg nem szabad. Mindenért ne szóljunk rá a gyerkekre. (pl: otthon ne rohangáljon – de ezt csak akkor várhatjuk el, ha valahol azért rohangálhat, mondjuk a téren, parkban, kertben, de akkor ott ne szóljunk rá ezért. )
A szenzoros integrációs zavar önmagában is létező diagnózis (nekem és a kisfiamnak is csak ez van) de gyakran kíséri az autizmust, hiperaktivitást és a megkésett beszédfejlődést. Fontos kiemelni, hogy ez az agyi képességeket az IQ-t, az EQ-t egyáltalán nem érintik. Sőt a nehéz helyzet, amibe ezek a gyerekek kerültek fejlesztik a kreativitást, az EQ-t, kitartást és problémamegoldást és pontosan tisztában vannak a környezet reakcióival.
Néha elzárkóznak egyes ingerfajtáktól, máskor meg nem tudnak betelni a többiek számára elviselhetetlen erősségű ingerekkel. Ezek a különbségek magyarázhatják azokat a furcsaságokat, amelyek egyes gyerekekre jellemzők: ki kell vágni a címkét a pólójából, nem eszi meg a piros színű ételeket (vagy csak a piros színű ételeket hajlandó megenni), percről percre változatos veszélyekbe sodorja magát, sírva fakad, ha egy idegen hozzáér, megüti magát, de észre sem veszi, eszeveszetten forog mindenhol, felmászik mindenre, elbűvölve nézi, ahogyan lefolyik a víz a kádból – és sorolhatnánk a végtelenségig. Van azonban az átlagostól eltérő érzékenységeknek egy olyan foka, amely már zavarja a gyerekek és a környezetük mindennapi életét, és a fejlődésüknek is útjában áll: ezt az állapotot nevezzük szenzoros integrációs zavarnak. Az autizmus A gyermekkori fejlődési zavarok egy szerfelett változékony csoportját nevezzük egy ritkább magyar kifejezéssel "átható fejlődési zavarnak". Alcsoportjai közé tartozik többek között a gyermekkori autizmus és az Asperger-szindróma.
Ahány gyermek, annyiféle megnyilvánulási forma. Bizonyos általánosságok azonban megfigyelhetőek. Autizmus kommunikáció eltérései A kommunikáció területén a leglényegesebb különbség egy átlagos fejlődésű gyermekhez képest, hogy az autizmussal élő gyermekek nem értik a kommunikáció funkcióját. Beszélő gyermeknél azt tapasztalhatjuk, hogy a beszédet nem használja kommunikációra. Nem tud segítséget kérni, nem tudja megfogalmazni igényeit, egy bizonyos életkor elérésével érzéseit vagy gondolatatit. A környezet sok esetben ebből annyit érzékel, hogy a gyermek "hisztis", indokolatlan dührohamai vannak. Az is feltűnő lehet a környezet számára, hogy gyakran visszhangszerűen ismétlik, amit a mondtak nekik, vagy kérdeztek tőlük. Előfordulhat, hogy korábban hallott vagy látott meséből ismételgetnek részleteket, akár megfelelő helyen válaszként is alkalmazzák azokat. Nem beszélő gyermek esetében a beszéd hiányában nem próbál más eszközök segítségével kommunikálni a környezetével (gesztusok, szemkontaktus, stb.
"(Szücs, 2003. 162. ) A két tünetegyüttest az különbözteti meg egymástól, hogy a "valódi hiperaktivitás" minden szituációban felismerhető mozgáskényszer, míg a tanulási zavar okozta "szituatív hiperaktivitás" csupán bizonyos helyzetekben jelenik meg. Kisiskolás korban a hiperaktív gyerek tanulási zavarai egyre jobban észrevehetővé válnak. A figyelemzavar már önmagában is probléma a tanulásban, és ezt a magatartási rendellenességek tovább erősítik, sőt általában mindehhez még agresszió is társul, amit valószínűleg az örökös fegyelmezés és a tanulási kudarcok okoznak. Ilyen esetekben gyakori jelenség az indulatkitörés, lopás, hazudozás, deviáns életvezetés kialakulása, melynek eredménye, hogy nem tudnak beilleszkedni a társadalomba. A hiperaktivitás éppen ezért szokványos módszerekkel szinte kezelhetetlen, így a pedagógus és a szülők számára nagyon fontos a segítség. Elsősorban a gyógyszeres kezelést kell megemlíteni. Kimutatták, hogy a hiperaktív gyerekek stimulánsok hatására nyugszanak meg, mivel az izgatószerek egyúttal növelik a csökkent dopaminszintet, bár ezzel nagyon kell vigyázni az egyéb mellékhatások miatt.
Nem követi a tanár utasításait. Néha mintha nem értené a feladatot, tétovázó, nem tudja mi volt a kérdés. Vannak közöttük túlzottan csendes, passzív magatartásúak, könnyen befolyásolhatók, zárkózottak, félénkek, illetve agresszívek is. Általánosságban megfigyelhető a kusza írás, bizonytalan vonalvezetés, a betűk nagyságának egyenetlenségei, nehézkes, görcsös írásmód, mely a szem és kéz koordinációjának fejletlenségével hozható kapcsolatba. Jellemző egyes betűk, szavak felismerésének nehézsége, az írásnak, és olvasásnak olyan típusú zavarai, mikor a gyermek a már ismert, megtanult betűket, szavakat nem ismeri fel, ha azok más nagyságúak vagy színűek. Olvasásnál, írásnál előfordul betűk, szótagok felcserélése, mely a térészlelés hiányosságaival magyarázható, gyakori az iránytévesztés. Bizonytalanság figyelhető meg a térbeli összefüggések felfogásában, a hallás, illetve a beszédszerveződés terén. Fellelhető a nyelvi készség zavara, emlékezetgyengeség, figyelemzavar (Porkolábné, 1987. 5. )
Ha úgy érzi, hogy túlságosan szorong, hogy mi történhet a gyermekével, akkor kérheti pszichológus segítségét. A féltés alapvetően normális, teljesen ösztönös szülői reakció. A túlzott szorongás azonban azért kerülendő, mert azt a gyermek is átveheti. A túlságosan szorongó szülő gyermeke félhet az új helyzetektől, a távolléttől, és még a fejlődése is lassabb lehet, mint bátrabb, felszabadultabb társaié. Meséljen történeteket a gyermekének arról, hogy Ön mennyi apróságot megoldott az életében (például a barátai kedvéért meglepetésbulit szervezett, megtanult biciklizni, megtanulta a mobiltelefon vagy a számítógép bonyolult használatát, stb. ). A gyermeknek jó példa, ha látja, hogy a szülő is megoldott már nehezebbnek tűnő életfeladatot, átesett kockázatos helyzeten. Minden kis sikerélmény jó példa lehet. Nem, nem, nem! – a dackorszak A néhány éves gyermek szembeszegülését, vagyis dackorszakát szinte minden szülő jól ismeri. Az első dacos akaratoskodások már nem sokkal egy éves kor után megjelennek, de legtöbbször kétéves kor körül jön egy kritikus időszak.
beszédfejlődés zavara, beszédhibák mozgásfejlődésben elmaradás, bizonytalan mozgás ügyetlen gyermek, egyensúly zavar, mozgáskoordinációs probléma dominancia zavar tanulási akadályozottság diszlexia, diszgráfia diszfázia, diszkalkulia szervi eredetű hiperaktivitás figyelemzavar, magatartás zavar Különböző irányai vannak, így egyénileg (otthon a szülő gyakorol minden nap) vagy csoportos formában is elérhető. A szakember, ahogy tudom, néhol óvodákban is tart foglalkozásokat. A módszer magyar változata a Kulcsár Mihályné által kidolgozott Komplex mozgásterápia, amit már több helyen is elérhető, de az sem ingyenes, valamint az Alapozó terápia (l. alább). Mennyi idős kortól ajánlott: 5 éves kortól 16 éves korig Államilag finanszírozott rendszerben való elérhetőség: nem találtam meg a módszert az állami rendszerben, tehát ingyenesen nem elérhető Árak országszerte: nagyon eltérő (felmérés és első gyakorlatsor kb. 6-8 ezer Ft, további gyakorlatsor kb. 3-4 ezer Ft). Csoportos foglalkozás kb. 1000 Ft/alkalom.
A gyermek nem, vagy nagyon nehezen értelmezi mások viselkedését, amely alapján következtetni tudna, hogy mi lehet a másik fejében, legyen az akár érzelem, gondolat, szándék, stb. Ennek a tudásnak a hiányában a társas világ bejósolhatatlan, zavaros és félelmetes lehet a gyermek számára, ami temperamentumtól függően eredményezheti a visszahúzódást, vagy a nem megfelelő kapcsolatteremtési próbálkozásokat. A gyermek emiatt nehezen értelmezi a reakciókat is, ezért a tapasztalatokból spontán módon nehezen tanul. Autizmus rugalmas viselkedésszervezés A harmadik területen olyan tüneteket tapasztalunk, amely a fantáziaműködéssel és a viselkedés megszervezésével áll kapcsolatban. Az autizmussal élő gyermekeknek általában szegényes a fantáziaműködése, emiatt azt tapasztalhatjuk, hogy nem játszik megfelelően a játékokkal, vagy nem is érdeklik egyáltalán azok a játékok, amik a többi gyermeket. Amennyiben már elfogadott egy játékot nem érdeklik az új játékok, legyenek azok bármilyen színesek, érdekesek, figyelemfelkeltőakori, hogy az autóknak inkább a kerekeit pörgetik, vagy a kisebb részleteit vizsgálgatják.
Kell A Férfi Könyv, 2024