Déli városrész A déli városrész családi házas övezet, melynek déli részén főleg légtechnikai vállalkozásokkal betelepült közel 10 hektáros ipari terület található. Ezen a részen található a városban beazonosított két szegregátum, (Alsóváros és a Körtöltés) is. Előbbi főleg a roma lakosság által lakott, utóbbiban inkább a leszakadó társadalmi rétegek találhatók. Közlekedési helyzet A városrész a 451. főút elkerülő szakasza jó elérhetőséget biztosít, egyben a településrész északi oldalát érő tranzitforgalmat megszüntette. Az elkerülőút révén a Kéttemető és a Szegedi út és környezete felértékelődött. A Szegedi ú – Kolozsvári utca nagy területű keresztezésében régi elképzelés a körforgalom építése, mely településkapuként is működne. A Széchenyi u. és a Főutca városi jelentőségű hálózati elem lesz, ahol közvetlenül érvényesülhetnek a városi érdekek. A város vasútállomása is itt található. A vasút, mint országos kapcsolat, megőrzése stratégiai jelentőséggel bír, ezért az állomás és környékének elvárt minimális fejlesztése szükséges.
8 Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos megállapítások....................................................... 16 KÖZMŰVEK ÁLLAPOTA ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG........................................................................ 16. 1 Víziközművek................................................................................................................ 2 Energia.......................................................................................................................... 179 1. 3 Elektronikus hírközlés.................................................................................................... 181 1. 17 TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM............................................................................ 182 1. 17. 1 Talaj............................................................................................................................... 2 Felszíni és felszín alatti vizek........................................................................................ 183 1.
Közszolgáltató A kommunális hulladékgazdálkodási közszolgáltatást Csongrádon a FBH-NP Közszolgáltató Nonprofit Kft. végzi. A közszolgáltató még 74 településen végzi a hulladékszállítást, hulladékkezelést. Az elhelyezési (ártalmatlanítási) tevékenység a FBH-NP Közszolgáltató Nonprofit Kft. kezelésében lévő a Felgyő területén található Felgyői Regionális Komplex Települési Hulladékkezelő Telepen történik. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya csökkenő tendenciát mutat 2009-óta. ábra: Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya Forrás: TEIR ITS adatbázis Szelektív hulladékgyűjtés A városban a közszolgáltató működteti a szelektív hulladékgyűjtést. Csongrád teleülésen egy hulladékudvar található és 20 gyűjtősziget üzemel. A gyűjtőszigeteken jellemzően papírt, műanyagot, és üveget gyűjtenek arra alkalmas és megfelelő edényzetben. 2015. január 1-től bevezetésre került a két kukás rendszer a településen, azaz a lakosságnál kihelyezett sárga kukában a csomagolási hulladék háznál történő elkülönített gyűjtése valósul meg ezután.
A parkban működő cégek közül több is a folyamatos fejlődés útján jár, és képes volt megtenni azt a jelentős szervezeti, szervezettségbeli, technológiai "ugrást", ami ahhoz szükséges, hogy nagyon transznacionális vállalat beszállítójává váljon. Ez mindenképp ígéretes fejlődési tendencia, mert a beszállítói státusz megszerzése és megőrzése, illetve kiterjesztése folyamatos innovációt igényel a cég részéről, ami pedig a magasabb hozzáadott értékű helyi gazdaság alapfeltétele. A park a helyi ipari tevékenységeket térben koncentrálja, ugyanakkor jelentős a térségi és regionális szerepköre elsősorban a beszállítói hálózatok, logisztikai szolgáltatások és a foglalkoztatás tekintetében. Az ipari park további sikerei folyamatos, innovatív, a piaci igényeket proaktívan kiszolgáló fejlesztések függvénye, amely irányban a város elkötelezett. 1. 3 Szolgáltatások Csongrádon a működő vállalkozások 74, 3%-a tevékenykedik a szolgáltatások területén, míg a foglalkoztatottak 66%-a dolgozik itt. Ezen arányokkal a város tercier szektora némiképp elmarad a megyei mutatóktól (a mezőgazdaság és az ipar nagyobb aránya miatt).
2 Zöldfelületi ellátottság értékelése A 2008-ban készült IVS közlése szerint Csongrádon 2006. évben az 1 lakosra jutó összes zöldfelület nagysága 4, 6 m2 volt, ami messze elmaradt a 15 m2/lakos megyei átlagtól. Az IVS értékelése alapján az utcák ugyanakkor mintaszerűen fásítottak. Városképi szempontból meghatározóak a Fő utcában lévő idős platán fasorok és az utcára felfűződő reprezentatív kialakítású, értékes faállományú közparkok. A TEIR 2010. évi adata alapján a város zöldfelületeinek nagysága 312. 902 m2, ami alapján a mintegy 16900 fős városban az 1 lakosra jutó zöldfelület nagysága 8, 3 m2. 2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái 1. 1 Mennyiségi problémák A város zöldfelületi adottságai, a napi és hétvégi rekrerációhoz rendelkezésre álló, a városklíma szempontjából meghatározó zöldfelületek mennyisége összegégében kedvezőnek értékelhető. A város zöldfelületi rendszerének egyes elemeivel kapcsolatos mennyiségi problémák a következők: A város belterülete a hullámterek zöldfelületeit is számításba véve több, nagy kiterjedésű, de nem egyforma színvonalon kialakított és fenntartott zöldfelülettel rendelkezik.
Kell A Férfi Könyv, 2024