Erkel Ferenc harmadik operája több szempontból is az érett mester összegző alkotásának tekinthető. Szerkezetbeli és tematikus megfelelések kapcsolják a Bátori Máriához és a Hunyadi Lászlóhoz egyaránt. A Bánk bán a magyar opera megalakulása után az első bemutatott operák között van, ugyanakkor az első Erkel-opera, amit színre vitt a társulat. Szövegét Katona József drámája nyomán Egressy Béni írta. Bemutatója 1949 március 8-án volt. A kolozsvári bemutatóra – 1993. március 3. – kisebb változtatásokat eszközölt a rendező, Dehel Gábor. Az opera cselekménye Amíg II. Endre király idegen földön harcol, addig itthon felesége, Gertrúd és annak meráni udvartársa vígan él. A békétlen magyar főurak Petúr bán vezetésével le akarnak számolni velük, de Bánk bán, az oszág nagyura ellenzi a felkelést. Még ragaszkodik királyához, de hamarosan neki is rá kell döbbennie, mit tettek az országgal a merániak. Összetalálkozik régi hűséges emberével, Tiborccal, aki a jobbágyok tűrhetetlen helyzetéről számol be neki.
Törzsvásárlói kedvezmény egyszeri 20 000 Ft feletti vásárlástól. Ingyenes kiszállítás 15 000 Ft értékhatár felett! Termékek Leértékelt könyvek Kotta Gyerekdalok, népdalok Hangszeres művek Fafúvós-, kamaraművek Gitár, gitár-kamara Hárfa-.
"[11] Amit Szabolcsi a zenetörténészek között, azt Keleti a moziközönségben hintette el: a magányos Erkel alkatilag nem volt alkalmas arra, hogy megalkossa a német, olasz és francia zenei stílus mellett a negyediket, a magyart. [12] Innentől kezdve "hivatalosan" is helyi komponistának számított Verdi és Wagner mellett. Az életmű érdemi újraértékelésére 1990-ig a politikai elvárások ismeretében senki sem vállalkozott. Az Operaház és a vidéki színházak azonban kitartottak, és időről-időre színre vitték a Hunyadi Lászlót és a Bánk bánt – nagy sikerrel. (Budapesten 1953-ban, 1969-ben és 1980-ban. ) Pécsi Sándor és Szörényi Éva az 1952-es Erkel-film egyik jelenetében (forrás:) Fodor Géza (1943–2008) A közönség ízlése alapján először Fodor Géza és Tallián Tibor vetette össze nyilvánosan az Erkel-darabot a nemzetközi operarepertoáron szereplő remekművekkel. Fodor így vallott erről: "Képmutatás volna úgy tenni, mintha nem tudnók, hogy ezeknek a daraboknak [ti. az Erkel-operáknak] a presztízse az operaközönség körében egyáltalán nem problémamentes.
1990 és 2020 között nyolc tanulmány jelent meg: három Kassai Istvántól, kettő Legány Dénestől, és egy-egy pedig Bónis Ferenctől, Szacsvai Kim Katalintól és Dolinszky Miklóstól, valamint három recenzió. [8] SZABOLCSI Bence: A magyar zenetörténet kézikönyve. BÓNIS Ferenc, Bp., Zeneműkiadó, 1979, 77. [9] Uo. [10] BARABÁS Tamás – GÁCH Marianne: Erkel = Béke és Szabadság, 1952, 46. sz., 15. [11] [NÉVTELEN]: Nemzeti kultúránk nagy alakjai filmen. Semmelweis és Erkel = Béke és Szabadság, 1952, 13. sz., 15. [12] Erkel. Rendezte KELETI Márton, Bp., Magyar Filmgyártó Állami Vállalat, 1952 [13] FODOR Géza: Az opera-drámától a mítoszig – vissza és előre = Muzsika, 1993, 7. sz., 19–26., 19. [14] FODOR Géza: Keserű pohár. Erkel Ferenc: Bánk bán = Színház, 2005, 5. sz., 2–7., 2. [15] FODOR Géza: Az ismeretlenségből a félreismertségbe, avagy a Dózsa György útja Erkel színházától az Erkel Színházig = Muzsika, 1994, 7. sz., 33–38., 35. [16] BÓNIS: i. (2010), 54. [17] SALAZAR, David: Hungarian State Opera New York Tour 2018. Review: Bánk Bán.
Kell A Férfi Könyv, 2024