Ez alapján 1992 szeptemberében indult meg a képzés az egri Eszterházy Károly Főiskolán. Az országban egyedül Egerben kezdődött ilyen jellegű tanárképzés; és csak itt működött ilyen szak, egészen a 2009-es kifutásig. E képzés célja nem szakmai tanárok képzése volt (noha az elnevezés mintha ezt sejtetné), hanem itt közismereti tanárképzésről volt szó. Nem a középfokú közgazdászképzés intézményei számára képeztünk tanárokat (ezt hagyományosan a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, és néhány frekventált, közgazdászképzéssel foglalkozó főiskola látta el). A szakon folyó oktatás során arra kívántuk felkészíteni a tanárjelölteket, hogy majdan általános iskolákban, valamint a középiskolákban (a 9-10. évfolyamokon) megfelelő, a tanulók életkorához illeszkedő, játékos-aktivizáló módszerekkel legyenek képesek a gazdasági alapösszefüggések megértésére és átlátására megtanítani tanítványaikat; legyenek képesek a 13-16 éves fiatalok gazdálkodói érzékének fejlesztésére, vállalkozói attitűdjük erősítésére, reális látásmódjuk és életszemléletük megalapozására.
A legtöbb jelentkezés – mintegy 2500 – a Pedagógia Karra érkezett. Pedagógusképzésre a jelentkezők harmada nyújtott be jelentkezést, a szakok közül az óvodapedagógus és a gyógypedagógia alapszak volt a legnépszerűbb. Tanárképzésben a testnevelőtanárral, az angol nyelv és kultúra tanára, valamint a történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára szakkal társított osztatlan tanári szakpárok voltak a legkeresettebbek. A Bölcsészettudományi és Művészeti Karon a művészeti és művészetközvetítői szakok évek óta igen népszerűek. 250-en elsőhelyen jelölték meg a Vizuális Művészeti Intézet országos és nemzetközi szinten elismert oktatói irányításával zajló nappali tagozatos képzéseket. A legtöbben a tervezőgrafika alapszakot választották, erre a képzésre összesen 358 jelentkezés érkezett. A karon az anglisztika és – és egy évtized után idén újra – a kommunikáció és médiatudomány alapszak a legkeresettebb. A Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon az országoshoz hasonlóan a gazdálkodási és menedzsment alapszak vonzotta a legtöbb jelentkezőt, de a szociálpedagógia alapképzésre is érkezett több mint száz jelentkezés, elsősorban levelező tagozatra.
A levelező tagozatra jelentkezők körében sajátos problémák merülnek fel. (Ők többnyire jelenleg is gyakorló tanárok; közgazdasági vagy kereskedelmi jellegű szakközépiskolákban dolgoznak, de még nincs egyetemi [mester] végzettségük. ) A vonatkozó jogszabály egyértelműen felsorolja azokat az üzleti BA-szakokat, amelyek az egyes közgazdásztanár szakok egyértelmű előzményeit jelentik. A probléma azonban az: mi legyen a korábban végzett jelentkezőkkel? Nyilvánvaló, hogy a megjelölt BA-szakokkal ekvivalensnek tekinthető korábbi szakokról lehetséges a bemenet. De tulajdonképpen bármely más szakról is be lehet lépni, amennyiben a korábbi tanulmányok részeként 110 szakmai kredit elismerhető. A korábban végzettek többségének tanulmányi eredményeit azonban kreditekkel még nem ismerték el most, utólag kell tehát az annak idején teljesített tanegységekhez krediteket rendelni. De akkor sem egyszerűbb a helyzet, ha a jelentkező korábbi tanulmányai kreditálva vannak. Mert akkor az a kérdés: azt a kreditmennyiséget számítsuk-e be, amit annak idején a hallgató kapott a tanulmányi teljesítményéért, vagy azt a kreditszámot, ami a mai tanegységlistákban szereplő, megfeleltethető tanegység jelenlegi kreditértéke?
Mintegy 1900 fővel kevesebben jelentkeztek az Eszterházy Károly Egyetemre a 2020/2021-es tanévre. A közel 4600 fő összesen 8124 jelentkezést nyújtott be az intézmény hat karára, négy képzési helyére. Első helyen 2455-en jelölték meg az egyetemet, ők zömében – több mint 90 százalékban – állami ösztöndíjas képzést választottak – számolt be az egri Eszterházy Károly Egyetem az idei jelentkezési adataikról. Mint jelzik: ahogy országos szinten, az Eszterházy Károly Egyetemen is jelentősen csökkent idén a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozók száma. A napokban mi is írtunk arról, hogy országos szinten mintegy húszezerrel kevesebben adták le a jelentkezésüket, mint 2019-ben, idén összesen 91, 4 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba. A jelentkezők idei száma az elmúlt 19 év negatív rekordja is: 2001 óta egyszer sem voltak olyan kevesen, mint most. Az új rendszer nem kedvez a levelezős képzésre jelentkezőknek sem Az Eszterházy Károly Egyetem adatai alapján a hevesi megyeszékhelyen nagyobb arányú a visszaesés a levelező tagozatos képzések esetében.
SZOT KÖZPONTI ISKOLA Témakörök Művelődéstörténet > Intézményei > Iskolák Pedagógia > Intézmények > Oktatási intézmények > Felsőoktatás > Főiskola Helytörténet > Helyismeret > Intézmények Évkönyvek, kalendáriumok > Évszám szerint > 1976-1980 Évkönyvek, kalendáriumok > Témakör szerint > Intézmények > Egyetem, főiskola Pedagógia > Évkönyvek Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
1987-1992: az egri Vörös Csillag (1989-től Uránia) Filmszínház üzemvezetője. Egyesületi tagság: MELTE, Egri Városszépítő Egyesület, Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Egri Csoportja tagja. Kutatási terület, érdeklődés: Eger művelődéstörténete, annak jelentősebb személyiségei. Publikációk: Önálló kötetek: Őket idézik az egri utcanevek. Eger, 1988. Arcvonások Eger művelődéstörténetéből 1944-ig, Eger, 1993. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egri vonatkozású résztvevői, Eger, 1998. Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig, Eger, 2007. Tanulmányok, dolgozatok: A Pyrker-képtár sorsa Egerben a 19-20. században és Pesten 1848-ig, in Művészettörténeti Értesítő 1987. 1-4. sz (olvasmány az Eötvös Loránd Tudományegyetemen); Gyűjtemények és múzeumok Egerben 1951-ig I, in Agria (a Dobó István Vármúzeum Évkönyve) XXII. Eger, 1986. ; Az Egri Érseki Líceum Múzeumának történetéből, in Hevesi Honismeret 4. sz. ; Gyűjtemények és múzeumok Egerben 1951-ig II, in Agria (a Dobó István Vármúzeum Évkönyve) XXIII.
Kell A Férfi Könyv, 2024