És minden egyes rázkódásnál arrébb döccent a vizem az asztalkán. 209 Hiába nyúltam, s t nyújtóztam utána, nem értem el. Halálos veszélyben voltam! – Miért nem ültél fel, hogy elérjed? – csodálkozott Boston. Agonius felnyitotta az egyik szemét. A másikat félárbocon hagyta: – Haldokoltál te már, öcsém?! – Megmutatod, hogyan kell? – Helyreigazítalak, Valdus! – közölte Imogen. – Drága Uly nem ásta fel a pincét, csak felfedezett egy rejtekajtót, és azt igyekezett szabaddá tenni! De aztán nagyon sebesen vissza kellett falaznia, ugyanis beömlött a víz. Szerintem azért döcögött odébb a poharad, mert az áradat iparkodott kimosni az alapot! Emiatt rengett az épület. – Sikerült a házmentés? – kérdezte Geneva. Többen rámeredtek. – Szerinted? – puhatolta Aetna. – Bevette az agyfényesít pirulát, anyuka? – aggodalmaskodott Rosco. Az asszony két ujjal felpeckelte a bal szemhéját, jelezvén: félig alszik már. Újfent a sherrys palackot pesztráló n vére elé tartotta poharát. Tankolás után Hudson felé lendítette: – Szólíthat Genevának – engedélyezte.
A férfi kapcsolt: hiszen ezt valóban hozta be, miután szórakozottan kiemelte a lefoglalt batárból. Na de mi a fenéért emelte ki? Hol járt az esze? Felkapta a csomagot. 71 Valdus megálljt intett. – Ácsi, barátom! Az én táskám pont ugyanilyen. Miel tt kisétáltatja, vessünk bele egy pillantást! – Az a helyzet, hogy ez a cucc nem is az enyém, tehát nem ildomos kinyitni. Jelen szituációt a levéltitokhoz hasonlítanám, vagyis ez a táskatitok – magyarázgatta Rosco. Érzékelte, hogy szavai hallatán a körötte állók szemrése pont ugyanúgy összesz kül, amiként az övé is összesz kült, valahányszor úgy vélte, az arcába hazudnak. Imogen méltatlankodott: – Táskatitok, cip titok... Maguk aztán elég furcsa zsaruk! – Kinyitni! – mordult Valdus. Hudson ledobta a táskát, tizenöt centire kinyitotta a cipzárt. Ha a motyóhordozó mégis a fogorvosé, az ekkora nyíláson át gond nélkül felismerheti a holmiját. London kissé zsibbadt volt agyilag. – Kié ez a böszme szatyor? – kérdezte. – Úgy vélem, azé a tagé, akit l a járgányt szereztük, ugyanis az csomagtartójában volt.
Bökken a Boldogult portréjával ékített sztaniolba burkolt pralinékat aggatta a t level re, olykor bekapott egyet-egyet. Bridge a csúcsdíszt próbálta a legfels ágra illeszteni. Széke megbillent. Hudson megtartotta társát, míg az a fa tetejére t zte a fekete ruhás, gyászfátylas, aranyszárnyú angyalt. 189 – Bármit mondjon is Arkhimédész, a kád akkor is problémás hely! – szögezte le Geneva. – Elterülsz benne, aztán szörnyülködve nézed, ahogy a víz ide-oda himbálja a melleidet, mint a bójákat. Bármennyit súlyzózol, MP-ben a mellszöveted elsorvad, hiszen már alig termelsz ösztrogént. A víz alatti részeid hullaszín nek látszanak, a térded ráncos, holott naponta kétszer bekened! Problémás hely továbbá a gardróbod. Amikor a húsz évvel ezel tti ruhádért nyúlnál, és mégse teszed, mivel abban már komikusan festenél. Felvennéd a t sarkú cip t, csakhogy elég lenne egy rossz lépés a lábtöréshez, mert a bokádat oszteoporózis porlasztja... – Jaj, anya! – nyögte Aetna. Nagynénje által készített lovasfigurát tartott a kezében.
A megismerkedéskor roppant erogénesnek találják a zsaruságot, kés bb ugyanez ad okot a hárpiázásra. – Ismer s helyzet. Miért nem szedünk fel kollégan t? Hátha megért bb lenne. – Melyik kollégan re gondolsz? – kérdezte Rosco Hudson. – Eddig egyikükt l se dobbant félre a szívem. Na persze, nem zárkózom el a csodától. – Oké, akkor vegyünk piát, gumin t. A legénybúcsúra. Ami a nászajándékot illeti... – Wilsonnak nem kell már gumicsaj. Megn sül. 22 – Nem is azért, hanem mókából. Betértek a Megnyalod a tíz ujjam nev kéjshopba. Szemügyre vették az "igényes kivitel, valóságszer, háromutas babák" kínálatát. Hírneves szexdémonok plasztikverziói versengtek kór- és egyházi n vérekkel, szobalánnyal, rendrn vel, titkárn vel, nagymamával, diáklánnyal... – Ez baromság! – fintorgott Rosco a mindenfel l vörösl gy sizmok láttán. – Ugyan már! Gondolj a töm baba el nyeire! Hudson elvigyorodott: – Például nem érez lábszagot – gondolta hangosan. Megjegyzése érzékenyen érintette Londont. – Ugyan már! Ez most miért akkora poén?
Kell A Férfi Könyv, 2024