A projekt keretében 148 tanfolyamot bonyolítottunk le, amelyekre 2605 fő került bevonásra. A legnépszerűbb képzéseink a(z) - motorfűrész kezelő, - építő és anyagmozgató gépkezelő, - számítástechnika - kisgépkezelő, - betanított parkgondozó, - alapkompetencia fejlesztés. A képzésbe bevontak közül 2469 fő (95%) fejezte be sikeresen a megkezdett tanfolyamokat. A GINOP 5. 1 Ifjúsági Garancia program 2015-ben indult, amelynek célja azon 25 év alatti fiatalok számára, akik sem nem tanulnak, sem nem dolgoznak, konkrét lehetőséget ajánljon az elhelyezkedésre, a munkatapasztalat szerzésre vagy a tanulásra. Az elmúlt év során 402 fő lépett be a programba. Munkaerő-piaci képzésbe 131 fiatalt vontunk be, akik - logisztikai ügyintéző - társadalombiztosítási, bérügyintéző - raktáros+építő- és anyagmozgató gép kezelője - kőműves és hidegburkoló - élelmiszer, vegyi áru és gyógynövény eladó, - német nyelv tanfolyamokon vehettek részt. Támogatással 270 fiatal munkavállalását segítettük, közülük 26-an vállalkozást indítottak.
Az 50 év felettiek elhelyezkedési problémáit jól jelzi, hogy körükben lényegesen magasabb a tartós álláskeresők aránya. Az összes álláskereső 24, 5%-a nem talált már egy éve munkát, az 50 év felettiek körében ez az arány 42, 3% volt. A nyilvántartásban szereplő személyek iskolai végzettség szerinti struktúrája érdemben nem változott az előző évhez képest. 2014. évhez hasonlóan a regisztrált álláskeresők között legtöbben (35, 9%) legfeljebb 8 általános iskolával rendelkeznek. A szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek aránya megközelítette a 30%-ot. Szakközépiskolába, technikumba, gimnáziumba a regisztrált álláskeresők mintegy 28%-a járt, a diplomások aránya 6-7% körül mozgott. Az utóbbiak száma csökkent legkisebb ütemben az előző évhez képest. Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételében jelentős területi különbségek vannak. A kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetű térségekben (Celldömölk, Vasvár) a megyei átlagnál lényegesen magasabb az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya.
is jelenetősen hozzájárul a megye gazdasági mutatóihoz. Vas megye a bruttó jövedelem tekintetében a megyék rangsorában az első harmad végén, a középmezőny elején foglal helyet. A különböző álláskereső oldalakon, pl. az Állásportá a Vas megyére vonatkozó meghirdetett állásajánlatok több mint fele az iparhoz kapcsolódik. Főleg mérnöki és fizikai munkára, szakmunkákra keresnek dolgozókat. A villany- és egyéb szerelő, valamint a technikus szakmák a legkeresettebbek. Az IT-, logisztika, a pénzügyi szektorban is sok a szabad állás, az értékesítés/kereskedelmi szektorban különösen területi képviselőket keresnek nagy számban.
2015-ben 17247 üres állást jeleztek a foglalkoztatók, amely elmaradt az előző évitől, de volumenében továbbra is jelentős maradt. A bejelentett munkaerő-igények közül 9335-höz nem igényeltek semmilyen támogatást a munkáltatók. A támogatással kínált üres álláshelyek számának az alakulását alapvetően a támogatási források volumene határozta meg. A támogatott állásbejelentések száma az elmúlt év azonos időszaki adatától jelentősen (28, 1%-kal) elmaradt, amely döntően a közfoglalkoztatási programok 2015. évi működtetésének a következménye. A mérséklődés ellenére markáns maradt a közfoglalkoztatás jelenléte, ettől függetlenül a bejelentett betöltetlen álláshely-struktúrában - az elmúlt évhez hasonlóan - a nem támogatott munkahelyek dominanciája (63, 8%) tovább erősödött a megye munkaerőpiacán. A nem támogatott állások túlsúlya azonban csak megyei szinten érvényesült. A kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű térségekben jellemzően, ahol a megyei átlagnál magasabb az álláskeresési ráta a támogatott állások voltak többségben, míg a fejlettebb körzetekben a nem támogatott állások túlsúlya érvényesült Az álláshely kínálat volumenét az idén is jelentősen befolyásolták a közfoglalkoztatási rendszer keretén belül megjelenő munkaerő-igények: az összes állás 36, 2%-a a közfoglalkoztatás valamelyik eszközét takarta.
MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015. ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf. : 265 Telefon: (06 94) 520 400 Fax: (06 94) 505 747 2 A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA Az 1 főre jutó GDP értéke tekintetében a megye az elmúlt években az országos átlag fölött teljesített, amelyben az iparnak meghatározó szerepe volt: a megyében az ipar GDP-ből való részesedése tovább emelkedett és meghaladja a 40%-ot, szemben az országos átlaggal, amely nem éri el a 30%-ot. A megye gazdaságában hosszú évek óta - meghatározó szerepe van a döntően külföldi tulajdonban álló cégeknek. A külföldi tőke a térségünkben elsősorban az iparba, ezen belül is jellemzően a gépiparba eszközölt számottevő befektetéseket. A gazdaság fejlődésének napjainkban is a gépipar a motorja, aminek következtében országosan Vas megyében az egyik legnagyobb az ágazat termelése. Az ipar teljesítményének folyamatos bővülése elsősorban az erőteljes exportorientációnak köszönhető, amely napjainkban a megyébe települt külföldi vállalkozások mellett, részben a hazai cégeket is jellemzi.
Foglalkozási Információs Pontokat (FIP) működtettünk Csepregen és Őriszentpéteren, hogy az elhelyezkedéshez szükséges munkaerő-piaci információk a hátrányos helyzetben lévő, kistelepüléseken élő állampolgárokhoz is eljussanak. A szakmai munkánk színvonalának emelése érdekében - a megye határ menti fekvéséből adódóan - a nemzetközi kapcsolatokban, együttműködésekben rejlő lehetőségek kiaknázására törekedtünk.
Az önkormányzatok ma már egyre nagyobb felelősséget éreznek saját településük foglalkoztatási helyzetéért. A helyi közvélemény egyre érékenyebben reagál a munkaalkalmak meglétére, vagy hiányára. Az önkormányzati választásokon a helyi foglalkoztatás ügyei egyre fontosabb szempontként fogalmazódnak meg, s a választási esélyeket komolyan befolyásolják. A munkaügyi szervezet legfontosabb feladata a munkanélküliség kezelése, csökkentése, illetve a gazdaság segítése a megfelelő humánerőforrás biztosítása terén. Ehhez a munkaügyi szervezet szövetségeseket keres, s találhat ebben a partnerségben. A vállalkozásoknak fontos, hogy gazdaságfejlesztési céljaikat ne akadályozza a megfelelően képzett és motivált szakmunkaerő hiánya. A szociális partnerek az érdekképviseleti tevékenységük hatókörét és hatékonyságát fokozhatják ebben a partnerségben. A civil szervezetek kapcsolataikat, elismertségüket erősíthetik a paktum segítségével, s megjeleníthetik sajátos, de egyben társadalmilag nagyon fontos érdekeiket.
Ezen belül a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás volt a meghatározó (közel fele), majd az országos közfoglalkoztatási programok (mintegy 25%). Legkevesebb munkaerőt a kistérségi Start mintaprogramok igényeltek (közel 15%). A nyári diákmunkához kapcsolódó munkaerő-igények a támogatott állások kevesebb, mint 8%-át tették ki, hasonlóan az EU-s programok keretében bérköltség támogatással kínált álláshelyek arányához. A támogatott üres állások több, mint 60%-át a közigazgatás területéről jelentették be, amelyeket döntően az önkormányzatok jeleztek a közfoglalkoztatási programok munkaerőigényéből következően. 4 Támogatás nélkül legtöbb álláskeresőt a feldolgozóipar ezen belül jellemzően a gépipar, a textilipar és az élelmiszeripar szándékozott felvenni, de a munkaerő-kölcsönzők is jelentős nagyságrendű munkaerő-igényt jeleztek. Ezek mellett a kereskedelem területére vártak még jelentős számban dolgozókat a munkáltatók. Míg a támogatott állásokra 80%-ban alacsony iskolai végzettségű álláskeresőket vártak, addig a támogatás nélküli munkahelyekre nagyobb részben legalább középfokú végzettséggel rendelkező munkaerőt kerestek a munkáltatók.
Rövid idejű kereső tevékenységet is nagyobb arányban végeznek a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők. A közfoglalkoztatók is szívesebben alkalmaznak magasabb iskolai végzettségű fiatalokat. Ugyanakkor az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők hamarabb szakítják meg az együttműködést. 10 A kilépés módja Alapfokú Középfokú Felsőfokú Összesen iskolai végzettség Elhelyezkedett 19, 7% 38, 9% 39, 0% 34, 2% Rövid idejű kereső tevékenység 1, 6% 3, 2% 2, 9% 2, 8% Közfoglalkoztatás 13, 2% 15, 0% 23, 5% 15, 2% Együttműködés hiánya 29, 5% 10, 8% 10, 3% 15, 3% Egyéb kilépési ok 30, 2% 28, 4% 19, 9% 28, 2% Képzés 5, 9% 3, 8% 4, 4% 4, 4% Összes 100, 0% 100, 0% 100, 0% 100, 0% A regisztrációs rendszerbe történő be és kilépések alakulása 2015. évben 11203 belépés történt a nyilvántartási rendszerbe, 23, 7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A belépők közül 10443 fő (93, 2%) a munkaviszonya elvesztését követően jelentkezett, pályakezdőként 1628 fő regisztráltatta magát. A pályakezdők beáramlása 29, 1%-kal elmaradt a 2014. évitől, nem pályakezdők is 22, 6%-kal kevesebben léptek be a regisztrációs rendszerbe az elmúlt évinél.
Kell A Férfi Könyv, 2024