Vas Megyei Munkaügyi Központ Állás

A projekt keretében 148 tanfolyamot bonyolítottunk le, amelyekre 2605 fő került bevonásra. A legnépszerűbb képzéseink a(z) - motorfűrész kezelő, - építő és anyagmozgató gépkezelő, - számítástechnika - kisgépkezelő, - betanított parkgondozó, - alapkompetencia fejlesztés. A képzésbe bevontak közül 2469 fő (95%) fejezte be sikeresen a megkezdett tanfolyamokat. A GINOP 5. 1 Ifjúsági Garancia program 2015-ben indult, amelynek célja azon 25 év alatti fiatalok számára, akik sem nem tanulnak, sem nem dolgoznak, konkrét lehetőséget ajánljon az elhelyezkedésre, a munkatapasztalat szerzésre vagy a tanulásra. Az elmúlt év során 402 fő lépett be a programba. Munkaerő-piaci képzésbe 131 fiatalt vontunk be, akik - logisztikai ügyintéző - társadalombiztosítási, bérügyintéző - raktáros+építő- és anyagmozgató gép kezelője - kőműves és hidegburkoló - élelmiszer, vegyi áru és gyógynövény eladó, - német nyelv tanfolyamokon vehettek részt. Támogatással 270 fiatal munkavállalását segítettük, közülük 26-an vállalkozást indítottak.

  1. Munkaügyi központ eger állások
  2. Vas megyei munkaügyi központ atlas géographique
  3. Baz megyei munkaügyi központ

Munkaügyi központ eger állások

Az 50 év felettiek elhelyezkedési problémáit jól jelzi, hogy körükben lényegesen magasabb a tartós álláskeresők aránya. Az összes álláskereső 24, 5%-a nem talált már egy éve munkát, az 50 év felettiek körében ez az arány 42, 3% volt. A nyilvántartásban szereplő személyek iskolai végzettség szerinti struktúrája érdemben nem változott az előző évhez képest. 2014. évhez hasonlóan a regisztrált álláskeresők között legtöbben (35, 9%) legfeljebb 8 általános iskolával rendelkeznek. A szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek aránya megközelítette a 30%-ot. Szakközépiskolába, technikumba, gimnáziumba a regisztrált álláskeresők mintegy 28%-a járt, a diplomások aránya 6-7% körül mozgott. Az utóbbiak száma csökkent legkisebb ütemben az előző évhez képest. Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételében jelentős területi különbségek vannak. A kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetű térségekben (Celldömölk, Vasvár) a megyei átlagnál lényegesen magasabb az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya.

is jelenetősen hozzájárul a megye gazdasági mutatóihoz. Vas megye a bruttó jövedelem tekintetében a megyék rangsorában az első harmad végén, a középmezőny elején foglal helyet. A különböző álláskereső oldalakon, pl. az Állásportá a Vas megyére vonatkozó meghirdetett állásajánlatok több mint fele az iparhoz kapcsolódik. Főleg mérnöki és fizikai munkára, szakmunkákra keresnek dolgozókat. A villany- és egyéb szerelő, valamint a technikus szakmák a legkeresettebbek. Az IT-, logisztika, a pénzügyi szektorban is sok a szabad állás, az értékesítés/kereskedelmi szektorban különösen területi képviselőket keresnek nagy számban.

2015-ben 17247 üres állást jeleztek a foglalkoztatók, amely elmaradt az előző évitől, de volumenében továbbra is jelentős maradt. A bejelentett munkaerő-igények közül 9335-höz nem igényeltek semmilyen támogatást a munkáltatók. A támogatással kínált üres álláshelyek számának az alakulását alapvetően a támogatási források volumene határozta meg. A támogatott állásbejelentések száma az elmúlt év azonos időszaki adatától jelentősen (28, 1%-kal) elmaradt, amely döntően a közfoglalkoztatási programok 2015. évi működtetésének a következménye. A mérséklődés ellenére markáns maradt a közfoglalkoztatás jelenléte, ettől függetlenül a bejelentett betöltetlen álláshely-struktúrában - az elmúlt évhez hasonlóan - a nem támogatott munkahelyek dominanciája (63, 8%) tovább erősödött a megye munkaerőpiacán. A nem támogatott állások túlsúlya azonban csak megyei szinten érvényesült. A kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű térségekben jellemzően, ahol a megyei átlagnál magasabb az álláskeresési ráta a támogatott állások voltak többségben, míg a fejlettebb körzetekben a nem támogatott állások túlsúlya érvényesült Az álláshely kínálat volumenét az idén is jelentősen befolyásolták a közfoglalkoztatási rendszer keretén belül megjelenő munkaerő-igények: az összes állás 36, 2%-a a közfoglalkoztatás valamelyik eszközét takarta.

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015. ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf. : 265 Telefon: (06 94) 520 400 Fax: (06 94) 505 747 2 A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA Az 1 főre jutó GDP értéke tekintetében a megye az elmúlt években az országos átlag fölött teljesített, amelyben az iparnak meghatározó szerepe volt: a megyében az ipar GDP-ből való részesedése tovább emelkedett és meghaladja a 40%-ot, szemben az országos átlaggal, amely nem éri el a 30%-ot. A megye gazdaságában hosszú évek óta - meghatározó szerepe van a döntően külföldi tulajdonban álló cégeknek. A külföldi tőke a térségünkben elsősorban az iparba, ezen belül is jellemzően a gépiparba eszközölt számottevő befektetéseket. A gazdaság fejlődésének napjainkban is a gépipar a motorja, aminek következtében országosan Vas megyében az egyik legnagyobb az ágazat termelése. Az ipar teljesítményének folyamatos bővülése elsősorban az erőteljes exportorientációnak köszönhető, amely napjainkban a megyébe települt külföldi vállalkozások mellett, részben a hazai cégeket is jellemzi.

Vas megyei munkaügyi központ atlas géographique

Foglalkozási Információs Pontokat (FIP) működtettünk Csepregen és Őriszentpéteren, hogy az elhelyezkedéshez szükséges munkaerő-piaci információk a hátrányos helyzetben lévő, kistelepüléseken élő állampolgárokhoz is eljussanak. A szakmai munkánk színvonalának emelése érdekében - a megye határ menti fekvéséből adódóan - a nemzetközi kapcsolatokban, együttműködésekben rejlő lehetőségek kiaknázására törekedtünk.

Az önkormányzatok ma már egyre nagyobb felelősséget éreznek saját településük foglalkoztatási helyzetéért. A helyi közvélemény egyre érékenyebben reagál a munkaalkalmak meglétére, vagy hiányára. Az önkormányzati választásokon a helyi foglalkoztatás ügyei egyre fontosabb szempontként fogalmazódnak meg, s a választási esélyeket komolyan befolyásolják. A munkaügyi szervezet legfontosabb feladata a munkanélküliség kezelése, csökkentése, illetve a gazdaság segítése a megfelelő humánerőforrás biztosítása terén. Ehhez a munkaügyi szervezet szövetségeseket keres, s találhat ebben a partnerségben. A vállalkozásoknak fontos, hogy gazdaságfejlesztési céljaikat ne akadályozza a megfelelően képzett és motivált szakmunkaerő hiánya. A szociális partnerek az érdekképviseleti tevékenységük hatókörét és hatékonyságát fokozhatják ebben a partnerségben. A civil szervezetek kapcsolataikat, elismertségüket erősíthetik a paktum segítségével, s megjeleníthetik sajátos, de egyben társadalmilag nagyon fontos érdekeiket.

vas megyei munkaügyi központ állások

Baz megyei munkaügyi központ

  • A 10 legszebb tengerparti strand Friuli-ban - Hetedhétország 
  • Hamvasztás ára 2010 qui me suit
  • Vas megyei munkaügyi központ atlas shrugs
  • Vas megyei munkaügyi központ atlas géographique
  • Békés megyei munkaügyi központ állások
  • Varta hungária kft stock
  • Krusovszky Dénes művei, könyvek, használt könyvek - Antikvarium.hu
A MUNKAERŐPIACI FOLYAMATOK, JELLEMZŐK A megye gazdaságának szerkezete visszatükröződik a foglalkoztatási struktúra alakulásában is: magas, tartósan 40% fölötti az iparban alkalmazottak aránya. Vas megye az ország egyik legiparosodottabb térségének számít, az ipar szerepe a foglalkoztatásban számottevően magasabb, mint az országos átlag. A piaci folyamatok és a foglalkoztatáspolitikai intézkedések együttes hatásaként a megye munkaerő-piacán 2015. évben is kedvező folyamatok zajlottak. Tovább javult a népesség gazdasági aktivitása: a KSH felmérése szerint 2015. évben a 15-74 éves népességnek 63%-a volt jelen a munkaerő-piacon, amely az országosnál 3, 1%- ponttal magasabb és a főváros valamint a megyék közti sorban Budapestet követően a második legmagasabb. A foglalkoztatási ráta éves szinten 60, 6%-ra emelkedett, 4, 7%-kal meghaladva az országos átlagot, a területi sorban pedig a legmagasabb. A kiemelkedő foglalkoztatási mutatók alacsony munkanélküliséggel párosultak (3, 8%). A regiszter alapú nyilvántartás szerint az év első hat hónapjában a korábbi évektől eltérő folyamatok érvényesültek a megye munkaerő-piacán, amelyben meghatározó szerepet töltöttek be a közfoglalkoztatási programok.

Ezen belül a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás volt a meghatározó (közel fele), majd az országos közfoglalkoztatási programok (mintegy 25%). Legkevesebb munkaerőt a kistérségi Start mintaprogramok igényeltek (közel 15%). A nyári diákmunkához kapcsolódó munkaerő-igények a támogatott állások kevesebb, mint 8%-át tették ki, hasonlóan az EU-s programok keretében bérköltség támogatással kínált álláshelyek arányához. A támogatott üres állások több, mint 60%-át a közigazgatás területéről jelentették be, amelyeket döntően az önkormányzatok jeleztek a közfoglalkoztatási programok munkaerőigényéből következően. 4 Támogatás nélkül legtöbb álláskeresőt a feldolgozóipar ezen belül jellemzően a gépipar, a textilipar és az élelmiszeripar szándékozott felvenni, de a munkaerő-kölcsönzők is jelentős nagyságrendű munkaerő-igényt jeleztek. Ezek mellett a kereskedelem területére vártak még jelentős számban dolgozókat a munkáltatók. Míg a támogatott állásokra 80%-ban alacsony iskolai végzettségű álláskeresőket vártak, addig a támogatás nélküli munkahelyekre nagyobb részben legalább középfokú végzettséggel rendelkező munkaerőt kerestek a munkáltatók.

baz megyei munkaügyi központ

Rövid idejű kereső tevékenységet is nagyobb arányban végeznek a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők. A közfoglalkoztatók is szívesebben alkalmaznak magasabb iskolai végzettségű fiatalokat. Ugyanakkor az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők hamarabb szakítják meg az együttműködést. 10 A kilépés módja Alapfokú Középfokú Felsőfokú Összesen iskolai végzettség Elhelyezkedett 19, 7% 38, 9% 39, 0% 34, 2% Rövid idejű kereső tevékenység 1, 6% 3, 2% 2, 9% 2, 8% Közfoglalkoztatás 13, 2% 15, 0% 23, 5% 15, 2% Együttműködés hiánya 29, 5% 10, 8% 10, 3% 15, 3% Egyéb kilépési ok 30, 2% 28, 4% 19, 9% 28, 2% Képzés 5, 9% 3, 8% 4, 4% 4, 4% Összes 100, 0% 100, 0% 100, 0% 100, 0% A regisztrációs rendszerbe történő be és kilépések alakulása 2015. évben 11203 belépés történt a nyilvántartási rendszerbe, 23, 7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A belépők közül 10443 fő (93, 2%) a munkaviszonya elvesztését követően jelentkezett, pályakezdőként 1628 fő regisztráltatta magát. A pályakezdők beáramlása 29, 1%-kal elmaradt a 2014. évitől, nem pályakezdők is 22, 6%-kal kevesebben léptek be a regisztrációs rendszerbe az elmúlt évinél.

December 16, 2022, 11:14 am