Az állatpatikával szemben eljárást indított a Nébih.
Az antibiotikum olyan gyógyszer, amely az emberi és állati szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítja vagy szaporodásukat gátolja, ezért bakteriális fertőzések kezelésére vagy megelőzésére használják. Eredetileg csak azokat a vegyületeket nevezték antibiotikumoknak, melyeket valamilyen élőlény (gomba, baktérium) termelt, ma már minden baktériumellenes gyógyszert antibiotikumnak hívunk. Már az ókori kultúrákban – Egyiptomban és a görögöknél – penésszel, növényi részekkel és ezek levével kezelték a fertőzéseket. Alexander Fleming 1928-ban fedezte fel a penicillint, a legismertebb antibiotikumot. Megfigyelte a penészgomba baktériumölő hatását, majd kivonta a hatóanyagot. Jellemezte biológiai hatásait, és azt találta, hogy alkalmas lehet gyógyszernek. Első bevetésére azonban csak 1942-ben került sor, mivel nehézséget okozott a megfelelő mennyiség előállítása. Fleming neve összekapcsolódik az antibiotikum kutatássalForrás: későbbiekben még számos különféle antibiotikumot fedeztek fel, legtöbbjük természetes anyagokon alapul.
Egyre több mikroszkopikus gombákat, illetve baktériumokat tartalmazó növényvédő szer kerül forgalomba. Ami a mezőgazdaságban kb. két évtizede indult, az a humán gyógyászatban már száz éve kezdődött el. Egy korábban megjelent írásban már foglalkoztunk olyan mikrobiális megoldásokkal, melyek akár rovarok, akár gombák ellen nyújtanak hatékony védelmet a növénytermesztésben. Ma már több olyan készítmény van forgalomban, mellyel nem kémiai úton védekezhetünk a károsítók ellen, és várhatóan egyre több kerül engedélyezésre. Ezek között vannak mikroszkopikus gombákat, illetve baktériumokat tartalmazók. Érdekes, hogy ami a mezőgazdaságban kb. Érdekességként nézzük, mit ír a Wikipédia a penicillin felfedezéséről, mely az első tudatosan alkalmazott antibiotikumnak tekinthető: "... felfedezését a skót Alexander Fleming nevéhez kötik, habár már jóval korábban is észrevették a Penicillium antibakteriális hatását". Egy "... ifjú olasz orvostanhallgató, Vincenzo Tiberio megfigyelte, hogy az udvarukon évszázadok óta működő kút vize a környékbeliek hasmenéses megbetegedéseit gyógyítja.
A megszokottól eltérő hatásmechanizmusú készítményeket ezért a biokontroll hatású kategóriába sorolják. Az ehhez a kategóriához történő besorolás egyik feltétele, hogy a természetben előforduló élő szervezet legyen, mely biotermesztésben is alkalmazható. A fent leírt hatásmechanizmust jól szemlélteti az alábbi két kép, mely a Saniplant Kft. laboratóriumában készült a B. subtilis kutatása során. A B. subtilis hatása (2 dl/ha dózisban) a Fusarium graminearum növekedésére A B. subtilis hatása (2 dl/ha dózisban) a Sclerotinia sclerotiorum növekedésére A petri csészék talaját Fusarium graminearum, illetve Sclerotinia sclerotiorum gombákkal befertőzték. Jól látszik, hogy a befertőzés után mindkét gomba gyors fejlődésnek indult. A B-vel jelzett pontokban szántóföldi dózisban alkalmazott B. sublitis baktériumot cseppentettek rá. A K pontok (kontroll) kezelést nem kaptak. A patogén gombák terjedését a B pontokból kiindulva a B. subtilis erőteljesen gátolta. A gátolt terület nagysága a baktérium szaporodásával arányosan egyre növekszik.
Kell A Férfi Könyv, 2024