Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék A haszonélvezeti jogviszony, mint természetes jogviszony egyes kérdései TDK Dolgozat Konzulens: Dr. Leszkoven László Pályázó: Zakar Annamária Egyetemi docens J-305 Miskolc, 2010. október Tartalomjegyzék 1. Bevezető gondolatok 3 2. A haszonélvezeti jog elhelyezkedése jogunkban 4 2. 1. A haszonélvezeti jog a régi magyar jogban (kitekintéssel a római jogi gyökerekre) 2. 2. A haszonélvezeti jog elhelyezkedése jogunkban – dologi jogi vagy öröklési jogi kérdés 10 2. 3. A haszonélvezeti jog, mint személyes szolgalom mai magyar jogunkban 3. Hagyatékot terhelő szerződéses haszonélvezeti jog 16 4. Az özvegyi jog, azaz a házastárs ipso iure haszonélvezeti joga 4. Az özvegyi jog a leszármazók állagöröklése mellett 4. Az özvegyi jog az ági vagyon tekintetében 17 19 4. Az özvegyi jog tárgya, terjedelme, tartalma, korlátozása 4. özvegyi jog megváltása 20 25 5. Bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkező haszonélvezet 29 6. A haszonélvezeti jog egyidejű joggyakorlása 29 7.
A haszonélvezeti jogba nem tartozik bele az ingatlannal vagy ingósággal történő szabad rendelkezés joga: a haszonélvező nem adhatja el az ingatlant, nem terhelheti meg kölcsönnel azt. A haszonélvezeti jog megváltása szerződésselA haszonélvezeti jog megváltása alapesetben szerződéskötéssel történik, ehhez szükség van a birtokunkban lévő dolog, például lakás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére. A haszonélvezeti jog megváltása kapcsán gyakori eset, amikor családtagok vásárolnak egy ingatlant: a szülő a tulajdonjogot átruházhatja gyermekére, emellett válthat magának haszonélvezeti jogot. A haszonélvezeti jog szólhat határozott vagy határozatlan időtartamra is, attól függően, mit tartalmaz a szerződé jöhet létre másképp a haszonélvezeti jog? A haszonélvezeti jog szerződés nélkül is létrejöhet, ez pedig leggyakoribb esetben az özvegyi haszonélvezeti jog. Ha a tulajdonos elhalálozik, automatikusan létrejön az özvegy számára a haszonélvezeti jog. Ehhez nincs szükség feltétlenül ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre, ám ajánlott megtenni a későbbi félreértések elkerülése miatt, ugyanis az ingatlan-nyilvántartásban a haszonélvezeti jog fel nem tüntetése vitás eseteket okozhat, ha úgy vásárolja meg valaki az ingatlant, hogy nem tud a haszonélvezeti jogról.
Ha nem mond le, az ingatlan akkor is eladható, ám azt tudnunk kell, hogy ha ilyen ingatlant veszünk, a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant akár még évekig más fogja birtokolni, használni, hasznosítani. Haszonélvező kötelezettségei Fentebb megismertük a haszonélvező jogait, azonban most nézzük meg, hogy milyen kötelezettségeknek kell eleget tennie. Először is rögzítsük, hogy a haszonélvező köteles a rendes gazdálkodás szabályai szerint eljárni. Fontos kiemelni, hogy a haszonélvező viseli az ingatlannal kapcsolatos terheket. A rendkívüli javítások és helyreállítások költségei a tulajdonost terhelik, még akkor is, ha a lakást nem is ő használja. Amennyiben ilyen jellegű munkák merülnek fel, úgy abban az esetben a haszonélvezőnek a tulajdonost fel kell szólítania a munkák elvégzésére. Ha a tulajdonos ennek nem tesz eleget, akkor a haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat a tulajdonos költségein elvégezheti. A költségeket pedig a haszonélvezeti jog megszűnésekor követelheti a tulajdonostól, ideértve az értéknövekedést is.
Ha a haszonélvezeti jog létrejött, a felek meghatározhatják az időtartamát, de nem módosíthatják dologi hatállyal a feleket megillető jogokat és kötelezettségeket. Az Inytv. és a Ptk. rendelkezései szerint a szerződést csak írásban és az meghatározott alakiságokkal – ügyvédi ellenjegyzés mellett vagy közjegyzői okirattal - lehet alapítani. Ha ezek elmaradnak a nyilvántartásba vétel nem történhet meg. A haszonélvezet alapítása történhet ingyenesen vagy visszterhesen. Haszonélvezet alapítására sor kerülhet élők között és halál esetére történő rendelkezéssel is. Ebben az esetben a kötelezetti pozícióba az örökös kerül, vagyis az új tulajdonos. Ugyanakkor az örökhagyó meghagyással is elrendelheti, hogy örököse meghatározott hagyatéki vagyontárgyakon másnak haszonélvezet engedjen. Ebben az esetben a szerződést a haszonélvezőnek kell megkötnie. A haszonélvezetet alapító szerződés tartalmi kellékei A szerződésnek tartalmaznia kell a felek megjelölését, a haszonélvezet tárgyának megjelölését, annak terjedelmét illetve ellenértékét – ha az visszterhes volt – és a felek haszonélvezeti jog alapítására vonatkozó konszenzusát is, további az Inytv.
Kódszám FOLDH00009 Az ügy rövid leírása Ha a haszonélvezeti jog megszűnik, törölhető az ingatlan-nyilvántartásból. Más tulajdonában lévő ingatlanra alapított haszonélvezeti jog megszűnik a jogosult halálával, ha a jogosult lemond a haszonélvezeti jogáról, illetve ha a bejegyzésben meghatározott időtartam eltelt. A jogosult halála esetén a haszonélvezeti jog törlése a benyújtott eredeti halotti anyakönyvi kivonat alapján történik. A lemondás történhet ellenérték fejében, vagy ingyenesen, amelyet közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba szükséges foglalni. A haszonélvezeti jog törlése a benyújtott okirat alapján történik. A bejegyzésben meghatározott időtartam leteltét követően a haszonélvezeti jog a tulajdonos vagy a bejegyzett jogosult kérelmére törölhető, amelyhez okirat nem szükséges. Ha az ingatlanügyi hatóság a kérelemre, illetve megkeresésre indult, vagy hivatalból folytatott eljárása során az ingatlan-nyilvántartásban rendelkezésre álló, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatok alapján kétségtelenül megállapítja, hogy a bejegyzett haszonélvezeti, tartási vagy életjáradéki jog, valamint használat joga jogosultja elhunyt, a jog törléséről köteles gondoskodni.
A határidő jogvesztő, tehát nincs helye nyugvásnak, félbeszakadásnak, és igazolásnak sem. Lehetséges, hogy a jogosult egyszerre terjeszti elő a haszonélvezet korlátozásával és a megváltásával kapcsolatos igényét. A bíróság ilyenkor figyelembe veszi, hogy a korlátozásnál az igényérvényesítésre nincsenek határidők, még a megváltásnál igen. Ha a megváltásra még volt lehetőség, akkor a megváltás kérdésében hozott döntés elsődleges és csak ezt követi a haszonélvezet korlátozásának elbírálása. Haszonélvezeti jog korlátozásával kapcsolatos határidő korlátlan, így, perindításnál az anyagi jogerő nem zárja ki újabb igény érvényesítését, ha az alapul szolgáló körülmények utóbb megváltoztak. Tvr. 16. § A házastárs haszonélvezeti jogának megváltását csak abban az esetben lehet kérni, ha a törvény hatálybalépéséig a hagyatékot nem adták át, vagy hagyatéki eljárás hiányában az öröklés megnyíltától egy év még nem telt el. Az özvegyi jog szorosan személyhez fűződő jog, tehát a túlélő házastárs halála után az örökösei nem folytathatják a megváltással kapcsolatos eljárást.
Kell A Férfi Könyv, 2024