7 h) c) ab2, a és b ¹ 0; d) xy2, x és y ¹ 0; g) a3b2, a és b ¹ 0. c) 32; d) 15. Rejtvény: b = 4, c = 3, a = 2. 3. Hatványozás egész kitevõre 1. a) 1; 8 3 d) −; 2 g) 1; 9 c) 9; e) 5; 1; 5 714; 33 25; 2 3. 511 b2, a és b ≠ 0; a2 1, x ≠ 0; 8x3 b, a és b ≠ 0; a4 1, a ≠ 0; a16 a10, a és b ≠ 0; 4 b8 y8, x és y ≠ 0; x3 g) a4 × b8, a és b ¹ 0; h) 27 × x32 × y2, x és y ¹ 0. 3. a) 2 –4 × 33 × 5–4; b) 29 × 3–4; c) 54 × 2–8. 4. a) 2; b) 10; e) 4096. c) 1; d) 49; 5. a) 4 −3 = 1 1 > = 3− 4; 64 81 c) 32 −5 = 1 1 > = 3−7 ⋅ (3 ⋅ 2− 4)6; 225 3 ⋅ 224 b) 10 −7 = 1 1 > = 2 − 6 ⋅ 5−8; 7 10 25 ⋅ 10 6 d) 37 ⋅ 6 −8 = −5 1 ⎛ 2⎞ = ⎜ ⎟ ⋅ 18− 3. 3 ⋅ 28 ⎝ 3⎠ Rejtvény: a = 3, b = 5, c = 2, d = 0. 13 4. A számok normál alakja 1. 2 × 107 szemet tartalmaz. 500 másodperc = 25 perc ~ 8, 3 perc. 3 3. 6, 25 × 1015 elektron. A bolygók össztömege ~ 266 900 × 1022 kg = 2, 669 × 1027 kg. A Nap tömege 1990 × 1027 kg. Az arány 0, 134%. Rejtvény: a = 0, b = 0, c = 1, d = 5. 5. Egész kifejezések (polinomok) 1. 0, 4a2 – 2b; –2d3 + 3; 2, 3g2 – 3g4; 38s3t2 – 7s2t; 11x4y2.
A derékszögek szögfelezõi kimetszik a beírható kör középpontját. Rajzoljuk meg a kört. Az egyik félegyenesre mérjük fel az alap hosszát a derékszögû csúcsból, majd az új végpontból szerkesszünk érintõt a beírt körhöz. Ez a másik párhuzamos félegyenesbõl kimetszi a trapéz negyedik csúcsát. Vegyünk fel egy derékszöget, majd szerkesszünk egy olyan négyzetet, amelynek egyik csúcsa a derékszög csúcsa, oldalhosszúsága pedig egyenlõ a beírt kör sugarával. A nem a derékszögû szárakra illeszkedõ csúcs lesz a beírt kör középpontja. Az adott derékszög egyik szárára mérjük fel az adott oldalt a csúcsból, majd rajzoljuk meg az így kapott végpont és kör középpontja által meghatározott egyenest. Erre tükrözve a derékszöget megkapjuk a deltoidot. a) 6 cm vagy 5 cm vagy 7 cm. b) 34 cm vagy 42 cm. 7. A beírt kör középpontját a csúcsokkal összekötve olyan háromszögekre bontjuk a négy- szöget, melyek magassága a beírt kör sugara. A háromszögek területeinek összege adja a négyszög területét ar br cr dr K ⋅ r. T= + + + = 2 2 2 2 2 42 Egyenletek, egyenlõtlenségek, egyenletrendszerek 1.
b) Legyen az alap a, így b = 5. Ha két szögük egyenlõ, akkor mindhárom szögük egyenlõ. Az adott oldal azonban lehet alap vagy szár is, így nem egyértelmû a megadás, a két háromszög nem feltétlenül egybevágó. Ha a két szár egybevágó, akkor azok csak háromszögek lehetnek. Tehát a szelõ egyenes egy csúcson halad át és egy oldalt metsz. A két keletkezett háromszögben, az eredetileg egymással érintkezõ két oldallal szemközti szögek egyenlõek az egybevágóság miatt. Így az eredeti háromszögben van két egyenlõ szög, tehát a háromszög egyenlõszárú. Legyen a két magasság ma és mb. Az ATaCè és a BTbCè egybevágó, mivel egy-egy oldaluk (ma = mb) és a rajta fekvõ két szögük (90º; 90º – g) egyenlõ. Tehát a = b, azaz a háromszög egyenlõszárú. a ⋅ ma b ⋅ mb =, és ma = mb, Másként: A területképlet alapján b 2 tehát a = b. C Tb ma Ta mb B 61 8. a) Két átlójuk egyenlõ; egy oldaluk és egy szögük egyenlõ; egy oldal és egy átló egyenlõ; egy oldal és magasság egyenlõ. b) Két átlójuk és egy oldaluk egyenlõ; két különbözõ oldaluk és egy átlójuk egyenlõ.
Ha a csúcsok szimmetrikusak a szögfelezõre, akkor a háromszög egyenlõ szárú, és a harmadik csúcs a szögfelezõ egyenes bármely olyan pontja lehet, amely nem illeszkedik az adott oldalra. Tükrözzük A-t e-re. A'B Ç e a keresett pont. Mivel az eredeti csúcsoknál lévõ szög az új alakzatban 180º, az eredeti háromszög mindhárom szögének 60º-nak kell lennie. Az eredeti háromszög tehát szabályos. Rejtvény: Attól függ, hogy a számlap számozása azonos vagy ellentétes irányú. (Ha azonos a számozás iránya, akkor 6 óra múlva; ha ellentétes, akkor mindig ugyanazt az idõt mutatják. ) 3. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok 1. a) hamis g) hamis b) igaz h) igaz c) hamis i) igaz d) igaz j) hamis 2. Tükrözzük a harmadik csúcsot a szimmetriatengelyre. 52 3. Mindkét csúcsot tükrözzük a szimmetriatengelyre. Tükrözzük az egyik egyenest a tengelyre. Ahol a kép metszi a másik egyenest, az a del- toid egyik csúcsa, melyet tükrözve a tengelyre, a negyedik csúcsot is megkapjuk. Ha a tükrözésnél a kép egybeesik a másik egyenessel, akkor bármelyik pontja lehet a deltoid harmadik csúcsa.
4. Egyenlet megoldása szorzattá alakítással 1. –3; –2; –1; 0 vagy –2; –1; 0; 1 vagy –1; 0; 1; 2 vagy 0; 1; 2; 3 2. a) x1 = 4; x2 = –2; x3 =
b) x1 = 0; x2 = 3; x3 =
1; x4 = –4 2
3 8 c) x1 = 0; x2 = −; x3 = 2 3 d) x =
e) x1 = 4; x2 = − f) x1 = 0; x2 =
18 5
53 20
g) x1 = 0; x2 = 12; x3 =
13 8
4 11 h) x1 =; x2 = − 5 24 3. a) x1 =
7; x2 = –2 9
6 3 c) x1 =; x2 = − 5 2
b) x1 = 0; x2 =
51 28
d) x1 = –4; x2 = –1
Rejtvény: A második lépésnél 0-val egyszerûsített, ami nem ekvivalens átalakítás. 44
5. Megoldás lebontogatással, mérleg-elvvel 1 4
1. a) x = −
2. a) x = –1
b) y = −
1 5
c) z =
135 59
1 7
c) z = 12
d) v = 0
c) –4 £ x £ 1
2 d) − ≤ x ≤ 2 3
d) v =
7 8
6. Egyenlõtlenségek 4 3
1. a) x < 4
b) x ≥
2. a) x > 3
b) x < 2
3. a) −
1 ≤ x ≤1 2
c) x < –2 vagy
3
b) 4 cm2, a különbség 0 cm2. Rejtvény: Nincs hiba, mindkét állítás lehet igaz egyszerre, mivel nem állítja, hogy két nyelvet nem tanulhat valaki. 4. Halmazok elemszáma, logikai szita 1. a) 20 b) 12 c) 8 2. a) 45 b) 14 c) 9 3. a) 41 b) 13 c) 95 d) 64 4. 51 lépcsõfokot használnak pontosan ketten. a) 33 b) 26 c) 22 d) 25 6. 0, 8 · 15 = 12 tanuló matematika szakkörre és kosarazni is jár. 12 / 0, 3 = 40 tanuló kosarazik. 7. Az elsõ és a második problémát legalább 90 + 80 – 100 = 70 tanuló oldotta meg. A har- madik és negyedik problémát legalább 70 + 60 – 100 = 30 tanuló. Mivel ennek a két halmaznak nem lehet közös eleme, pontosan ennyi az elemszámuk. Tehát 30 tanuló nyert díjat. 8. Barna szemû és sötét hajú tanuló legalább 14 + 15 – 20 = 9 van. 50 kg-nál nehezebb és 160 cm-nél magasabb pedig 17 + 18 – 20 = 15. Ezen két halmaz metszetében, azaz akik mind a négy tulajdonsággal rendelkeznek, legalább 15 + 9 – 20 = 4 tanuló van. Mivel 2 jeles tanuló, sportoló lány van a 10 sportoló lány között, a 6 nem jeles lány közül 8-nak kellene sportolnia, ami lehetetlen.
½x½£½y½ ½x – y½+½x + y½£ 2 6. a) ½x½+½y½£ 1 5. a) y 2 2 –5 –4 –3 –2 –1 –1 1 –1 –6 –7 21 Rejtvény: a) 8 s 8! = 56 3! ⋅ 5! 2. Lineáris függvények 1. a) f(x) = –x + 1 y l(x) = –2x + 3 3 2 m(x) = 3x – 2 y 4 3 2 2 4 n(x) = x – 3 3 –2 –3 –4 –5 2. a) f ( x) = 1 1 1 ⎛ 1⎞ x +, m =, ⎜0; ⎟ 2 2 2 ⎝ 2⎠ 22 h(x) = 3x g(x) = x – 3 y 1 k(x) = – x 2 2⎞ 1 2 1 ⎛ b) f ( x) = − x −, m = −, ⎜0; − ⎟ 3⎠ 3 3 3 ⎝ 3. a) P Î f; P1 Ï f; P2 Î f b) Q Ïg; Q1 Îg; Q2 Îg 4. a) R ∉ PQ b) R ∈ PQ 5. y B 200 t0 t (h) 40t0 = 200 − 20t0 10 t0 = 3 3 óra 20 perc múlva találkoznak. 3. Az abszolútérték-függvény 1. a) f (x) = 4 3 2 f(x) =½x½+ x g(x) =½2x½ 3 2 1 –5 –4 –3 –2 –1 –1 –2 –3 –4 –5 {02;x; ha x ≥ 0 ha x < 0 Df = R Rf = [0; ¥) (–¥; 0] konstans [0; ¥) szig. mon. növõ max. nincs min. van, helye x Î(–¥; 0], értéke: y = 0 felülrõl nem korlátos alulról korlátos zérushely: x Î(–¥; 0] Dg = R Rg = [0; ¥) (–¥; 0] szig. csökkenõ [0; ¥) szig. van, helye x = 0, értéke y = 0 felülrõl nem korlátos alulról korlátos zérushely nincs 23 y 4 3 2 1 –5 –4 –3 –2 –1 –1 h(x) =½x – 1½+ 2 1 y 4 3 k(x) = 2 –½x – 1½ 2 1 –5 –4 –3 –2 –1 –1 y 9 8 7 6 5 4 3 2 1 1 –5 –4 –3 –2 –1 f(x) = 2½x½+½x – 3½ y 9 8 7 6 5 4 3 2 1 –5 –4 –3 –2 –1 g(x) =½½x + 3½–½x – 2½½ 24 Dh = R Rh = [2; ¥) (–¥; 1] szig.
Kell A Férfi Könyv, 2024