És valóban: a felsorolásban egyetlen jármű részére sem szerepel a pótkocsival behajtás lehetősége. Ezen felül – de szép a magyar nyelv! – azon is el lehetett vitatkozni, hogy az " övezetben élők, vagy az oda látogatók személygépkocsija... " egyfajta tulajdonjogra utal? Mi van, ha olyan autóval megyünk be ezekre a területekre, amely nem az ott lakók vagy odalátogatók járműve, hanem mondjuk bérautó? Ezzel párhuzamosan vetődött fel több olyan lehetőség, amely az életben jelen volt, de a jogszabály szövegéből nem tűnt ki. Ilyenek például az ÁFA-visszatérítések miatti, személyautónak látszó, valójában teherautónak minősített járművek. Ezek akkor sem hajthattak be az övezetbe, ha a tulajdonosuk ott lakott. Vidéken pedig gondot okozhatott a lovaskocsik behajtásának tilalma és az iskolák esetében a buszok is hasonlóképpen jártak. A fenti problémák felismerése után, pár év múlva megérett az idő a jogszabály korszerűsítésére.
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? A szerkesztőségünkkel szeretne közölni valamit? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: [email protected]
Egy nagyon jó ábrát tett közzé a Főpolgármesteri Hivatal, melyet a Budapest Közút készített és a 2020-as állapotokat tükrözi. A kérdés bennem ezek után annyi, hogy ha Budapesten (ahol vannak járdák) ilyen jó arányban vannak 30-as zónák és lakó-pihenő övezetek, akkor Érden (ahol nincsen járda még a főútvonalak mentén sem, miért nem látunk legalább ugyanilyen arányt? Ragadós lesz a pesti példa, s Érden is nekilátnak a munkának? Nem pénz kérdése...
Az olyan lakó-pihenõ övezeten levõ úton, ahol van járda, a gyalogosok az úttestet csak közlekedés céljából vehetik igénybe, amely lehet a nem a legrövidebb áthaladást biztosító keresztirányú áthaladás is. Ebbõl következik, hogy a gyalogosok az úttestet bárhol keresztezhetik, és nemcsak a legrövidebb áthaladási irányba. A gyalogosok részére viszont fennáll az úttestre lépés elõtti meggyõzõdési kötelezettsé elõbbi kötelezettsége k nem érvényesülnek ott, ahol az úton járda nincs. A gyalogosok részérõl ilyen helyeken az úttest "használata" tágabban értelmezendõ a csak "közlekedés céljára" történõ igénybevételné l. Vagyis az úton olyan tevékenységet is folytathatnak, amelyik zavarja a forgalmat (pl. az úton beszélgethetne k, játszhatnak), de a jármûforgalmat szükségtelenül nem akadályozhatjá k. A szükségtelen akadályozás itt azt jelenti, hogy a gyalogosok az úttesten csak ideiglenes akadályt jelenthetnek a jármûvek folyamatos haladása szempontjából, azonban a jármûforgalmat nem tehetik lehetetlenné a tekintetben tehát nem lehet a hagyományosan értelmezett elsõbbségrõl beszélni, mert az úttest használatára a gyalogosok és a jármûvek azonos jogokkal rendelkeznek, feltételezve, hogy lehetõvé is teszik egymás számára a jogaik gyakorlását.
Online közösségi egyeztetésre került sor a Sasad és Sashegy térség forgalomtechnikai kérdéseiről. A problémák feltárása és azok megfelelő megoldása érdekében az önkormányzati képviselők a lakossági véleményeket gyűjtötték össze, valamint Újbuda önkormányzata felkérte a tervezőket és szakértőket az egyeztető fórumra. A megbeszélésen Bakai-Nagy Zita, Újbuda alpolgármestere mellett Bedő Dávid önkormányzati képviselő, Kádi Gergely az Önkormányzat Közlekedési Osztályának vezetője és Tóth Attila, építőmérnök, tervező vettek részt. Több mint 300 észrevétel és vélemény érkezett a témával kapcsolatban. Ezek alapján az egyeztetés fő témája a Sasad-Sashegy területét érintő forgalomtechnikai változtatások közösségi egyeztetése, a problémák feltárása volt. A vírushelyzet miatt nem volt lehetőség arra, hogy személyesen részt vegyenek az érdeklődők a fórumon, de Újbuda önkormányzata fontosnak tartja, hogy az itt élők elmondhassák véleményüket – emelte ki Bakai-Nagy Zita alpolgármester a fórumon, bevezetőjében.
(2) A lakó-pihenõ övezetben jármûvel legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni. (3) A lakó-pihenõ övezetben a vezetõnek fokozottan ügyelnie kell a gyalogosok (különösen a gyermekek) és a kerékpárosok biztonságára. Ha az úton járda nincs, a) a gyalogosok az utat teljes szélességében használhatják, a jármûvek forgalmát azonban szükségtelenül nem akadályozhatják, b) jármûvel várakozni csak az erre kijelölt területen szabad.
tervjóváhagyása után kezdhetik meg a beavatkozásokat. Forgalomcsökkentés, biztonságosabb közlekedés és parkolásrendezés Kádi Gergely, a Közlekedési Osztály vezetője rámutatott, az utóbbi években egyre jobban megszaporodnak azok a lakossági észrevételek, melyek az átmenő forgalom zavaró hatására hívják fel a figyelmet. Mint mondta, három fő közlekedési típus jelenik meg a térségben: Az első az átmenő forgalom, ami nem a kerületi lakók által generált. Második a helyi mozgás, amit a lakók végeznek. Harmadik a célforgalom, ilyen például az iskolába érkező szülők vagy a bevásárlás céljából ide érkezők. Az osztályvezető szerint olyan megoldás nem létezik, mely mindhárom típus számára a legkedvezőbb, de nagyon fontos arra figyelni, hogy az egyik közlekedési típus segítése érdekében ne szülessenek olyan beavatkozások, melyek a másik típust nagymértékben hátráltatnák. Kompromisszumos megoldást kell találni. Ehhez elengedhetetlen a lakosság aktív részvétele. Átmenő forgalom mindig lesz, de törekedni kell ennek lelassítására Tóth Attila mérnök - tervező az elkészített forgalmi vizsgálatról, a megoldások fő elveiről számolt be az egyeztetésen.
Kell A Férfi Könyv, 2024