A 2017 januárjától bekövetkező törvényi változások miatt, elképzelhető, hogy lesz olyan, amelyik megszűnik, vagyis a jelenlegi dolgozói létszám esetleg csökken. A pályázatban tervezett tevékenységünk egy új szolgáltatást vezetne be, 2, 5 fő foglalkoztatásával. A pályázat minimum egy fő nettó növekményt ír elő a projekt végére. Kérdésünk a következő egy példával megvilágítva: A projekt beadásakor statisztikai létszám 10 fő, a projekt közben belép 2, 5 támogatott foglalkoztatott. (dolgozó 12, 5 fő) A projekt ideje alatt a 10 főből kilép 1, 5. (A projekt végén a nettó foglalkoztatotti növekmény 1 fő. (12, 5-1, 5) Elszámolható-e a projekt költségeként, mind a 2, 5 fő fizetése, vagy csak egy emberé. A felhívás 3. pontjában kötelező vállalás: Átlagos statisztikai állományi létszám projekt fizikai befejezésére. benyújtást megelőző 4 hónap átlagos statisztikai állományi létszámának értéke + teremtett (amely minimum 1 fő) munkahelyek száma. A fenti számszaki példával: 10 fő + 2, 5 fő, azaz összesen 12, 5 főnek kell lenni a projekt fizikai befejezésére.
Hogyan értelmezhető a folyamatos beadás mellett a GINOP-5. 1. 3-16 pontozási rendszere? Hogyan kezeli a Támogató az érkezési sorrend figyelembevételével a minőségi sorrendet? A felhívás mellékletét képező ÁUF 3. 2-es pontja, valamint a 272/2014 Korm. rendelet egyszerűsített eljárásrendbe vonatkozó előírásai szerint folyamatos elbírálás során a beérkezés sorrendjében történik a támogatási kérelmek jogosultsági és tartalmi értékelése. A felhívás 4. 4. 2 pontjában meghatározott Tartalmi értékelési szempontok alapján minősített és legalább 65 pontot elért támogatási kérelmek részesülhetnek támogatói döntésben. Érkezési sorrend van. A jogosult (a felhívás 1. sz. mellékletében felsorolt jogosultsági lista szerint megfelelt) és a 65 pontot elért támogatási kérelem támogatásban részesül. A beadástól a döntésig mennyi idő telik el a GINOP 5. 3. kiírásra beérkezett pályázatok értékelése során? A 272/2014 korm. rendelet 68. §-a alapján a beérkezéstől számítva 30 nap. Ezen határidőbe nem számít bele a hiánypótlás, a felhívás módosítása következtében szükségessé vált korrekció, a tisztázó kérdés megválaszolásának vagy a kifogás elbírálására irányuló eljárás időtartama.
Ennek következtében szükségessé vált a kkv-kkal kapcsolatos jogszabályi kategóriák, értékhatárok és egyes kapcsolódó fogalmak harmonizációja is. Korábban már létezett a kkv-k besorolásához alapul szolgáló törvényünk (1999. évi XCV. tv. ), azonban 2004. május 1-jétől ezt felváltotta a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban Kk. ). A Kk. tartalmazza azokat az értékhatárokat, létszámkorlátokat, egyéb szempontokat, amelyek alapján eldönthető, hogy egy adott vállalkozás kkv-nak minősül-e, illetve azon belül mikro-, kis- vagy a középvállalkozás méretkategóriájába tartozik-e. A vállalkozások kkv kategóriába történő besorolását tehát a Kk. -ben foglaltak alapján kell elvégezni. A méret szerinti besoroláshoz a vállalkozásra vonatkozó három – a vállalkozás beszámolójában található – gazdasági mutató szükséges, melyekre vonatkozóan a Kk. a 3. §-ában felső korlátot határoz meg a következőképpen. A kkv kategóriába az a vállalkozás tartozik, melynek• Az összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb és• Az éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Kell A Férfi Könyv, 2024