JC: Mindez látszólagos, hiszen például a nyelvhasználat szabadságát is fenyegeti a spanyol állam. Itt egy nép akaratáról van szó, a többségi akaratról, amely egyre erősödik és egyre hangosabb. MN: Nem jelent problémát, hogy Katalóniában számos bevándorló él Spanyolország más területeiről, sok esetben nemzedékek óta? JC: Még egyszer mondom: itt nem spanyolokról és katalánokról van szó. A probléma politikai, a jelenlegi politikai helyzetben gyökerezik: nem dönthetünk a költségvetésbe fizetett hozzájárulásunk felhasználásáról, és egyáltalán: nem hozhatunk olyan döntéseket, amelyekre szerintünk szükség volna. Ezért szeretnénk, hogy egész Európa vegye észre, mi történik. Ugyanaz a helyzet, mint a határokon kívül élő magyarokkal: ha nem védjük meg magunkat, minket foglalnak el, olvasztanak be. És ez még csak a nyelvi szempont. A másik pedig a strukturális, politikai. De végül is én most itt nem Katalóniát, hanem az általam írt könyveket képviselem. MN: Magyarul most megjelent könyve, az Én vétkem elképesztő távolságokat fog át, időben és térben is.
Az egyik pillanatban még a huszadik században éli világát, a másikban már egy középkori szerzetes bőrébe bújik, miközben persze nemcsak a történelmi, művészeti eseményeket követjük nyomon, hanem a katalán férfi személyes történetét a titokzatos apával, a rideg anyával és a nagy szerelemmel együtt. Sőt, még az apjától örökölt csodálatos Storioni hegedű sorsát is, ami egy középkori bűncselekménytől kezdve, évszázadok zűrzavarán és az auschwitzi poklon át elvezet napjainkba, hogy összetartsa az egyes szálakat, és ezáltan nemcsak Adriának, de nekünk is alkalmunk nyílik arra, hogy elgondolkodjunk a világunkat markában tartó Gonosz természetén. A könyv tele van kisebb-nagyobb bűnökkel, egyéniekkel és történelmiekkel, a korábbi tettek miatt érzett bűntudattal és annak hiányával, miközben évszázadokkal korábban tett utalások érnek váratlanul célba a jelenben. Így olyan képzettársítások kapcsolódnak egymáshoz, mint mondjuk a katolikus egyház és a totalitárius rendszerek, egy középkori pap és egy jelenkori kereskedő között, amit korábban nem is sejtettünk – miközben megszakíthatatlan sorban filozófiai mélységű gondolatok bukkannak elő a fájdalommal, szeretettel és haraggal teli történetek mögül a fordító, Tomcsányi Zsuzsanna hibátlan tolmácsolásában.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Ha vannak olyan könyvek a világirodalomban, amelyeket érdemes elolvasni, akkor Jaume Cabré Én vétkem című könyve mindenképpen közéjük tartozik. Bár a mű nagyfokú figyelmet kér az olvasótól, bőségesen kárpótolja azt. A mesterien átszőtt cselekmény valójában csak álca, nem a történés a lényeg, vagy annak adrenalintól fűtött izgalma, hanem az azt mozgató belső erők összessége, amelyek leegyszerűsítve a jó és a rossz egymásnak feszülésének problematikáját hozzák elő. Hogy az évszázadok során az emberi természet alapvetően ugyanaz, abban talán eddig sem kételkedtünk. Az azonban, hogy egy írót, aki magát agnosztikusnak vallja, ennyire foglalkoztat ez, arra enged következtetni, hogy nem teljesen hiába való minden jóra való törekvésünk. Emellett pedig az író egyfajta bátorság birtokosa is, aki nem fél megrajzolni az embert el nem tagadott emberi vonásokkal, amelyekhez hozzátartozik a gonosz is, bárhonnan is eredjen.
A család régiségboltja egy külön világ a kis Adrià számára, de hamarosan kiderül, hogy furcsa titkok lengik körül, akárcsak apja tragikus, hirtelen halálának körülményeit, amiért Adrià élete végéig megmagyarázhatatlan bűntudatot érez. A család tulajdonába jut egy felbecsülhetetlen értékű hegedű, amely a tárgyias jellege mellett szinte a művészet, mint fogalom teljes megszemélyesítője. A hegedű története közel hétszáz éves múltra tekint vissza, és összefüggésbe hozható kolostorokkal, szerzetesekkel, emberi tetemmel és az abból kinövő fával, amelynek anyagából századokkal később egy itáliai hangszerkészítő elkészíti. A csodálatos, szinte varázserővel bíró (vagy inkább csak azzal felruházott) hegedű a legkülönfélébb események során a legkülönfélébb emberek kezébe kerül. Eszmei értékét az idő elteltével felbecsülhetetlenné duzzasztják még azok is, akik számára a művészet és a zene nem sokat jelent, birtokosai között egyformán megtalálhatók azok, akik értik valódi értékét, és azok is, akik nem.
Kell A Férfi Könyv, 2024